Copyright © 2022 UNICEF HUNGARY
Elköteleződés a gyermekek túlélése mellett – APR 2014
• Világszerte jelentősen javultak a gyermekek túlélési esélyei. Az öt éven aluliak halálozási aránya közel a felére csökkent 1990 óta, azaz 1000 élve születésre jutó halálozás száma 90-ről 46-ra esett vissza 2013-ban. Ugyanezen időszak alatt az öt éven aluliak halálozási számadata a felére – 12,7 millióról 6,3 millióra – csökkent, azaz 17.000 gyermek életét mentik meg minden nap.
• Az öt év alatti gyermekek halandósági száma gyorsabban csökken, mint az elmúlt két évtizedben bármikor. Globális szinten az éves csökkenés aránya megháromszorozódott a 90-es évek eleje óta. Világviszonylatban Kelet és Dél-Afrikában csökken jelenleg a legnagyobb mértékben ez az arány, Kelet-Ázsia és a Csendes-óceán térségét kivéve. Ennek a felgyorsult folyamatnak köszönhetően közel 100 millió gyermek kapott esélyt az életre az elmúlt két évtizedben – 24 millió újszülöttet is beleértve. Ezek a csecsemők, ha az elhalálozás még mindig az 1990-es arányszinten lenne, már nem élnének.
• A gyermekhalandóság aránya a legszegényebb gyermekek körében is csökken minden régióban. Ezenkívül, a legszegényebb háztartások esetében nagyobb mértékű fejlődés következett be, mint a tehetősebbek között, és ez minden régióra érvényes, kivéve Fekete-Afrikát. Jelentősek azonban a különbségek minden régióban.
• A fejlődéstől eltekintve továbbra is megdöbbentő az öt éven aluli áldozatok száma: 1990 és 2013 között a világon 223 millió gyerek halt meg az 5. születésnapja előtt.
• A folyamat nem éri el a Milleniumi Fejlesztési Célok programban kitűzött célokat. Ha a jelenlegi trend folytatódik minden országban, akkor a kitűzött cél csak 2026-ra érhető el, ami 11 év késést jelent a tervezetthez képest.
• Világviszonylatban 5 gyermekhalálból 4 Fekete-Afrikában és Dél-Ázsia területén történik. Fekete-Afrika viszi a legnagyobb terhet, hisz 11 gyermekből 1 már ötéves kora előtt meghal. Ez a szám közel tizenötször magasabb, mint a magas jövedelmű országok átlaga (159-ből 1). A Fekete-Afrikában eddig elért eredményeket fenn kell tartani, és javítani kell.
• Habár a fertőző betegségek általi gyermekhalál jelentősen csökkent, a legfőbb halálokok között még mindig a tüdőgyulladás, a vérhas és a malária szerepel. Ez a három betegség okozta az öt éven aluli gyermekek halálának egyharmadát 2013-ban. Lényeges kiemelni, hogy az öt éven aluliak halandósági számának 44%-a újszülött volt.
• Az élet első 28 napja – az újszülött időszak – a legkritikusabb a gyermekek túlélése tekintetében. A jó hír az, hogy az újszülött-halálozás világszerte csökken. Az újszülött halálozási arány 40 százalékkal esett vissza 1990 és 2013 között, 1000 élve születésből 33-ról 20-ra csökkent a gyermekhalálozások száma.
• 24 millió újszülött életét mentették meg 1990 óta. Az újszülött halálozások megelőzéséről szóló hatékony és bevált stratégiák hozzáférhetősége ellenére, 2013-ban még mindig 2,8 millió csecsemő halt meg az első hónapon belül olyan okok miatt, amelyek megelőzhetőek lettek volna. Az újszülöttek egészségének megőrzését előtérbe kell helyezni, hogy fenntartható legyen a gyors javulás a teljes gyermekhalandóság tekintetében.
• Az újszülöttek esetében a halálozások száma lassabban csökken, mint más korcsoportoknál. Ennek eredményeként az öt éven aluli gyermekek halandósági aránya az újszülött időszak alatt minden régióban növekedett. Világviszonylatban 37%-ról 44%-ra nőtt 1990 és 2013 között.
• Évente 1 millió újszülött esetében a baba születésnapja egyben a halála napja is, amely az újszülött-kori halál több mint egyharmadát jelenti. Közel 2 millió újszülött hal meg élete első hetében. Az újszülött-halálozás csökkentésének a leghatékonyabb módja, ha javítják a kismama ellátást, kiemelten a vajúdás és szülés körülményeit, ezenkívül biztosítják a szülés 24 órájában a létfontosságú beavatkozásokat.
• Az első hónapban bekövetkező elhalálozás nagy része olyan betegségekből, vagy körülményekből adódik, amely igazolt és költséghatékony beavatkozásokkal megelőzhető vagy gyógyítható lenne. Globálisan vizsgálva, az újszülött halálozások közel 60 %-ának okai a koraszülési, valamint a vajúdás és szülés közbeni (intrapartum – szülés alatti vérzéssel kapcsolatos) komplikációkból származnak. Egyértelmű cél az ilyen típusú halálozások megelőzése azáltal, hogy mind az anyák, mind a csecsemők magas színvonalú ellátást kapjanak a szülés idején.
• A nők oktatása létfontosságú az újszülött halálozások csökkentése érdekében. Az újszülött-halálozás aránya közel kétszer nagyobb az oktatásban nem részesült anyáknál, mint a közép- vagy magasabb szintű iskolával rendelkezők esetében. A család vagyoni helyzete és földrajzi elhelyezkedése (város/vidék) szintén jelentős eltéréseket eredményez az újszülött-halálozás esetében.
• Számos újszülött – akiknek édesanyja nagyon fiatal, vagy már idősödő, valamint akik vidéken élnek – különösen veszélyeztetettek. Azok a gyermekek, akik rövid idővel a testvérük után születtek, szintén nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint ahol a gyermekek születése között több idő telik el. Az újszülöttek túlélése érdekében ezért létfontosságú a gyermekházasságok megszüntetése, a kamaszkori terhességek csökkentése, és a szülések között eltelt idő növelése.
• Túl sok édesanya és újszülött nem részesül azokban a kulcsfontosságú beavatkozásokban, amelyek megmenthetnék az életüket. A terhes anyáknak és újszülötteknek szükségük van arra, hogy a terhesség, szülés és a szülés utáni időszakban jó minőségű szolgáltatásokhoz férjenek hozzá. A szolgáltatások hozzáférésében, és az ellátás minőségében lényeges különbség van a különböző országokban.
• Az újszülöttek életük első óráiban és napjaiban a legsérülékenyebbek, ugyanakkor épp ebben a kritikus időszakban nem kapnak elég figyelmet.
• Az újszülött-halálozások körülbelül negyedéért világszerte a vajúdás és szülés alatt felmerült komplikációk a felelősek. Ugyanakkor 2012-ben három gyermek közül egy – kb. 44 millió újszülött – képzett egészségügyi szakember segítsége nélkül jött világra, mely még nagyobb egészségügyi kockázatnak tette ki a csecsemőt.
• Az anyáknak és újszülötteknek járó kulcsfontosságú beavatkozások aránya mérhetetlenül alacsony.
• A minőségi ellátás nagyon hiányzik még azon gyermekek és anyák esetében is, akik hozzáférnek az egészségügyi rendszerhez.
• A legfejletlenebb országokban a leggazdagabb háztartásokban élő nők közel háromszor nagyobb eséllyel kapnak szakszerű segítséget a szüléskor, mint a szegényebb háztartásban élők. A szegényebbek helyzete még rosszabb az alacsony egészségügyi lefedettséggel rendelkező országokban. A szegényebb réteghez tartozó anyák és gyermekek nemcsak kisebb valószínűséggel kerülnek kapcsolatba az egészségügy rendszerével, de, ha mégis, nem valószínű, hogy magas színvonalú ellátásban részesülnek.
• Globálisan az egy év alatti gyermekek csupán 59%-át anyakönyvezik. A magas halálozási rátával rendelkező dél-ázsiai és fekete-afrikai régiókban az újszülöttek csupán egyharmadát anyakönyvezték. A gyermekeket kötelező anyakönyveztetni, ha biztosítani szeretnék a hozzáférésüket az olyan szolgáltatásokhoz, mint az egészségügy és az oktatás.
• Több minőségi adatra lenne szükség a programok irányításához. Igaz, hogy az alapszolgáltatások igénybe vételéről szóló információk mértéke nagymértékben nőtt az elmúlt évtized során, még több erőfeszítést kell tenni arra, hogy a terhesség és szülés időszakában elérhető szolgáltatások minőségi színvonalának szükségességét is megértsék. Növelni kell a népességi és egészségügyi adatbázis adatainak elérhetőségét és minőségét, különös tekintettel az újszülöttek anyakönyvezésére, valamint a halálozási számokra az anyák és újszülöttek körében, beleértve a halva született magzatokét is.
• A 2012 júniusában globálisan indított „A megerősített ígéret” című kezdeményezés óta közel 180 kormány kötelezte el magát arra, hogy további erőfeszítéseket tegyen a megelőzhető anya-, újszülött- és gyermek-halálozások számának gyors csökkentésére.
• Ezek közül közel 20 kormány már a gyakorlatban is tett lépéseket „A megerősített ígéret” program zászlaja alatt azzal, hogy a nemzeti stratégiájukat a reproduktív anya-, újszülött- és gyermek-gondozásra tekintettel dolgozták át, költségvetéssel megtámogatott célokat fogalmaztak meg, és a folyamatok figyelemmel kísérését irányozták elő. Több országnak kellene követnie ezt a példát. Azzal, hogy felgyorsítják a fejlődést a nők és gyermekek életében, a kormányok közelebb viszik az országokat a MDG 4 (Milleniumi Fejlesztési Célok) megvalósításához, és a folyamat 2015 utáni fenntartásához.
• Nők és gyermekek millióit veszélyezteti még mindig olyan halálozási ok, amely elkerülhető lenne, ezért az anya, újszülött és gyermek-túlélés ügyének a globális fejlesztések napirendjén kiemelt helyen kell maradnia 2015 után is. A világ nem szegheti meg a nőknek és gyermekeknek tett ígéretét.
• Itt az idő, hogy felgyorsítsuk a fejlődést! A „Minden Újszülött Cselekvési Terv” globális konszenzust képvisel azokban a tettekben, amelyeket az újszülött-kori túlélés eredményességének növeléséhez kell tenni. A világ rendelkezik mindazon tudással és megoldással, amellyel még több nő, újszülött és gyermek menthető meg az értelmetlen haláltól.
A jelentés letölthető itt.
Segítsen a kritikus helyzetben lévő gyermekeknek
Havi rendszeres adományával Ön még többet tehet a világ gyermekeiért.
Copyright © 2022 UNICEF HUNGARY