Ma Magyarországon minden második gyermek nélkülöz valamilyen szempontból.

A legnagyobb mértékben a gyermekek egészséges társas kapcsolataival, kortárs kötődéseivel kapcsolatos szükségletek vannak veszélyben. A gyermekek 42%-a nem tudja rendszeresen meghívni magához a barátait, 35% nem jut el nyaralni, 29% anyagi okok miatt nem vesz részt szabadidős tevékenységekben (sport, zene, stb.).

Az alapvető szükségletek tekintetében az újonnan vásárolt ruha (21%) és a napi étkezés megfelelő minősége (hús, zöldség) problematikus.

Az alapvető szükségletek (étkezés, ruházkodás) az alacsony jövedelmű családok körében sérülnek legnagyobb mértékben, míg az oktatáshoz kötődő szükségletek (életkornak megfelelő könyv, tanulósarok, iskolai programokban való részvétel, tehetséggondozás) kielégítésében és a szociális szükségletek területén valamennyi jövedelmi csoport esetén magas kockázatot találtunk.

A kutatási eredmények szerint a jóllét/nélkülözés szempontjából különösen veszélyeztetettek azok a gyerekek, akiknek szülője alacsony iskolai végzettségű, munkanélküli vagy egyedül gondoskodik gyermekéről.

Akkor most félig tele van a pohár vagy félig üres?
Annak örüljünk, hogy legalább minden második gyermek jól van, vagy azért aggódjunk, hogy minden jól lévő gyermek mögött árnyékként áll egy másik, aki nincs.

Az UNICEF hisz abban, hogy minden gyermek egyenlő, ezért egyenlő jogok, lehetőségek és életesélyek illetik meg. Nem mondhatjuk, hogy mindent megtettünk a jövőnk érdekében, amíg nem tettünk meg mindent azért, hogy egyetlen gyerek se maradjon hátra, egyetlen gyerek se legyen árnyékban.

Egy gyermek jólléte akkor biztosított, ha anyagi, érzelmi és értelmi, fizikai, kulturális, valamint szociális szükségletei is egyidejűleg kielégítést nyernek – és a gyermek maga is úgy érzi, hogy megfelelő az életminősége. A gyermekek jóllétének biztosítása nem csupán és nem elsődlegesen pénzügyi kérdés. Kiemelkedő szerepe van a családok, gyermekközösségek, egy-egy lakókörnyezet helyzetének javítását célzó lokális, alulról jövő, civil és persze a központi kezdeményezéseknek is.

Csak néhány, az UNICEF jelentésben felsorolt inspiráló ötletekből, jó gyakorlatokból, kezdeményezésekből: szülők iskolája, nők és anyák önsegítő szervezetei, közösségi kertek, élmény kommandó, otthagyott könyvek mozgalma, “ünnepeljük meg minden gyermek születésnapját”, “vegyél még egy pólót”.