Gyerekszegénység az Európai Unióban

Az Európai Bizottság napokban nyilvánosságra hozott jelentése szerint a szegénységgel és társadalmi kirekesztéssel érintett gyermekek aránya Magyarországon 40,9%. Ezzel az eredménnyel hazánk Romániával, Bulgáriával és Lettországgal került egy csoportba.

A jelentés négy kategóriába sorolja a tagállamokat, aszerint, hogy a gyermekek hány százaléka van kitéve a szegénység illetve társadalmi kirekesztés kockázatának.

Kockázati kategória /szegénységgel és társadalmi kirekesztéssel érintett gyermekek százaléka Tagállamok
Nagyon magas kockázat (a gyermekek 40-52%-a érintett) Lettország (40%), Magyarország (40,9%), Románia (52,2%), Bulgária (52,3%)
Magas kockázat (a gyermekek 31-35%-a érintett) Anglia, Litvánia, Észtország, Horvátország, Olaszország, Írország, Görögország
Közepes kockázat (a gyermekek 22-30%-a érintett) Észtország, Franciaország, Belgium, Luxemburg, Ciprus, Szlovákia, Lengyelország, Málta, Portugália
Alacsony kockázat (a gyermekek 15-21%-a érintett) Finnország, Dánia, Svédország, Ausztria, Csehország, Németország, Szlovénia, Hollandia

A nagyon magas kockázatú országok között egyedül hazánk esetében emeli ki a jelentés, hogy a nehézségek ellenére nagy hangsúly esik a gyermekszegénység problémájára. A jelentés így fogalmaz: „Magyarország nagy figyelmet fordít a gyermekszegénység problémájára, hiszen már 2007-ben elfogadta a Parlament a „Legyen jobb a gyermekeknek” stratégiát, majd született egy komplex program is a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, ami Roma Stratégia néven is ismert. A stratégia megfelel az EU elvárásoknak, noha számos fontos kérdésben ellentmondás van ez, és más, releváns stratégiák között. Más szavakkal, ellentmondás húzódik a különböző dokumentumokban rögzített kormányzati célok között. Egyes nagyléptékű közpolitikai döntések negatívan befolyásolhatják a társadalmi befogadást.”

A magas és nagyon magas kockázatú országokról (közöttük hazánkról) a jelentés inkább negatív képet fest. A konzultáció alacsony szintje általános probléma, és miközben Magyarország esetén kiemelik, hogy bár történtek erőfeszítések ezen a területen, az érintettek bevonása továbbra is döntően formális maradt. Hazánk szintén negatív értékelést kapott a gazdasági válság hatásainak csökkentését célzó intézkedések területén. A jelentés szerint, a megtett lépések nem voltak elegendőek, és nem voltak általánosan minden gyermek számára elérhetőek. Különösen problémásnak értékeli a jelentés azoknak a családoknak a helyzetét, ahol a szülők korábban már elveszítették a munkájukat.

A jelentés ajánlásokat is megfogalmaz, amelyek között kiemelten szerepel a gyermekjogi megközelít fontossága, a gyermekek (mint érintettek) bevonásának szükségessége az őket érintő ügyekbe, valamint az összhang megteremtésének szükségessége a különböző kormányzati akciótervek és stratégiák között.

Az eredeti, angol nyelvű jelentés itt olvasható:

http://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=en&catId=1025&newsId=2061&furtherNews=yes

Kapcsolódó dokumentumok:

  • Gyerekszegénység az Európai Unióban

    gyerekszegenyseg_eu_2014.docx

    149.85 kB

    Letöltés