Hol a határ - Gyermeknevelési szokások Magyarországon

Az UNICEF a világ minden országában küzd a gyermekekkel szembeni erőszak minden formája ellen. Álláspontunk a zéró tolerancia. Ezért is indította az UNICEF 2013-ban globális kezdeményezésként az #ENDviolence programját.

E kezdeményezéshez kapcsolódva készült az UNICEF Magyar Bizottság 2016-os kutatása, mely a gyermeknevelési szokásokkal foglalkozik. Az online kérdőívet 6.919 személy töltötte ki, a minta nem reprezentatív, a válaszadók között többségben fiatal-középkorú, Budapesten vagy nagyvárosban élő, jól képzett és jó anyagi körülmények között élő, gyermeket nevelő, segítő vagy egyéb szellemi foglalkozású nők voltak.

Emiatt sem meglepő, hogy a nevelési módszerekről alkotott vélemények többnyire elfogadó, megértő, gyerekközpontú, „meleg” érzelmi attitűdöt tükröznek. Az ilyen nevelési elveket valló szülők ritkán alkalmaznak fizikai büntetést, inkább dicsérnek és megerősítik a helyesnek tartott cselekedeteket.  A válaszadók közel fele valamennyi felsorolt abuzív nevelési módszert elutasította.

A kis elemszám ellenére is érdemesnek tartottuk megvizsgálni a dominánstól eltérő választ adók sajátosságait is.  Ehhez az elfogadható nevelési módszereket firtató kérdésre adott válaszok alapján két csoportot képeztünk. Az egyikbe a hideg emocionális attitűdű, a másikba a meleg emocionális attitűdű válaszadókat soroltuk. A hideg emocionális attitűdűek közé azok tartoznak, akik elfogadhatónak tartják azt mondani a gyereknek, hogy jobb lenne, ha meg sem születtél volna, megengedhetőnek tartják a gyerek megszégyenítését, vagy büntetésből nem adnak enni a gyereknek, esetleg büntetésből bezárják, esetleg meg is verik; a meleg emocionális attitűdűek számára e módszerek egyike sem elfogadható. Az alkalmazott módszer indokaként leggyakrabban a veszélymegszüntetés, veszélymegelőzés és az „így tanul rendet és fegyelmet” szerepel.

A „hideg” nevelési módszereket elfogadó csoportban gyakori indok a „saját tapasztalat”, az „autoritás tisztelete”, valamint az eszköztelenség.

A besorolás alapjául szolgáló hat gyereknevelési módszert a meleg nevelési elveket vallók 94 százaléka, míg a hideg nevelési elveket követőknek csupán háromnegyede minősítette gyerekbántalmazásnak.

Nyilvánvaló, hogy felnőttkori gyereknevelési attitűdjeink nem függetlenek gyerekkori élményeinktől. A hideg nevelési módszereket követők maguk is gyakrabban voltak bántalmazás áldozatai, mint a másik csoport. A gyerekkori tapasztalatok sorában mindkét csoport esetében a kézzel verés és a megszégyenítés volt a leggyakoribb.

A válaszadók túlnyomó többsége ugyan tudja, hogy Magyarország is hatályos az ENSZ Gyerekjogi Egyezménye, de érdemi eltérés van a gyerekjogok általános megítélésében is a két csoport között. A meleg nevelési elveket vallók a megjelölt bántalmazási formák  (elhanyagolás, érzelmi bántalmazás, testi fenyítés) mindegyikét szignifikánsan nagyobb arányban gondolják büntetendőnek, mint a hideg nevelési elveket helyeslők.

A gyerekét nem megfelelően nevelő szülővel kapcsolatos lehetőségek közül mind a két csoportban a segítség nyújtást és a figyelemfelhívást választották legtöbben, igaz, a segítségnyújtók aránya a meleg nevelési elveket helyeslők csoportjában szignifikánsan több. Viszont a hideg módszereket elfogadók körében magasabb a hatósági fellépést szorgalmazók, és szignifikánsan gyakoribb a gyerekelvételt szükségesnek tartók aránya.

A kutatást készítették: Dr. Herczog Mária, Dr. Lux Ágnes, Dr. Parti Katalin, Dr. Virág György; a kutatási jelentést szerkesztette: Menich Nóra.

Kapcsolódó dokumentumok:

  • Hol a határ - Kutatás 2016

    Hol-a-határ-kutatás_2016.pdf

    1.70 MB

    Letöltés