Miről szól az UNICEF éves jelentése 2013-ban?

Az UNICEF 2013. évi kutatási jelentése átfogó képet ad a világ legfejlettebb országaiban élő gyermekek jóllétéről. Bár az UNICEF elsősorban a világ legszegényebb régióiban, a legkiszolgáltatottabb helyzetben élő gyermekek életben maradásért és túlélésének biztosításáért küzd, nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy a gazdag, jóléti országokban is élnek olyan gyermekek, akik kiszolgáltatottak és segítségre szorulnak.

A világ 29 leggazdagabb országában élő gyermekek jóllétét, 5 különböző dimenzióban (26 indikátor segítségével) mutatja meg a jelentés: szegénység, egészség, oktatás, erőszak, környezet. Ennek eredményeképpen jelenleg az UNICEF jelentés adja a legjobb és legátfogóbb képet arról, „mennyire vannak jól” ma a világ fejlett országaiban élő gyerekek.

Legfontosabb megállapítások

Az UNICEF kutatási jelentése megmutatja, hogy a gyermekek jólléte egyetlen ország esetében sem állandó. Időről-időre változik, átalakul, a nemzetközi és nemzeti hatások, közpolitikai és politikai döntések, reformok eredményeképpen.
A 2000-es évek első évtizede valamennyi vizsgált országban javulást hozott a gyermekek életében. A gazdasági válság (és az annak következtében hozott kormányzati döntések) hatásai ekkor még egyetlen ország esetében sem voltak egyértelműen kimutathatóak. Ezzel együtt is az UNICEF felhívja a figyelmet arra, hogy valamennyi döntésnél figyelembe kell venni annak esetleges hatását a gyermekekre, fiatalokra, fiatal felnőttekre és családjaikra. A gyermekek jóllétének minden körülmények között elsőbbséget kell élveznie.

A kutatási jelentés megcáfolja azt a közkeletű vélekedést, mely szerint a gazdag országokban jobb a gyermekeknek, míg a szegény országokban rosszabb. A jelentésben vizsgált valamennyi dimenzióban Románia a legrosszabbul teljesítő országok között van (mint az egyik legalacsonyabb GDP-jű ország a mintában), de közvetlenül előtte az USA található, amely viszont a világ egyik leggazdagabb országa.

A nyugat-európai országok valamennyi vizsgált területen az élmezőnyben helyezkednek el, míg a kelet-közép-európai államok lassan kezdenek felzárkózni mögéjük. Különösen jól látható ez Szlovénia és a Cseh Köztársaság esetében, akik az oktatási, egészségügyi, de az anyagi dimenzióban is a mezőny élvonalába tudták hozni a gyermekeiket.

A jelentés tartalmazza a vizsgált országokban élő gyermekek szubjektív értékelését is, azaz hogy maguk a gyerekek hogyan értékelik a saját jóllétüket. Eszerint például a gazdasági krízis sújtotta Görögország (amely egyébként a lista végén, a 25. helyen szerepel az objektív mutatók szerint), a gyerekek saját értékelése alapján az egyik legjobb hely (5. a ranglistán). Hasonló jól teljesített a gyerekek értékelése szerint Olaszország, Lettország, Észtország és Spanyolország is. Ezzel ellentétesen, a gyerekek sokkal rosszabbul érezték magukat annál, mint amit az objektív mérőszámok mutattak: Németországban, Lengyelországban, Luxemburgban és Kanadában.

Mind az objektív, mind a szubjektív értékelés szerint: Hollandiában és a Skandináv országokban a legjobb a gyermekek helyzete.

Magyarország a jelentésben

Összességében, az öt vizsgált dimenziót egybevetve, hazánk a 29 vizsgált ország között a 20. helyen, vagyis bár a középmezőnyben, de annak legalján végzett. A régió országai közül ugyanakkor Lengyelországnál, Szlovákiánál és Romániánál is jobb eredményt ért el.

Magyarország mind a legjobb, mind pedig az egyik legrosszabb helyezést az egészségügyi dimenzióban érte el. Magyarországon a legmagasabb a védőoltásban részesülő gyermekek aránya, de sajnos a koraszületések száma is (Görögország mögött), nálunk a legrosszabb.