Sajtóközlemények

Minden ötödik gazdag országban élő gyermek relatív jövedelmi szegénységben él; minden nyolcadik gyermek táplálkozásának biztonsága veszélyeztetett

2017. június 15. 14:50

A jövő építése: a gyermekek és a fenntartható fejlődési célok a gazdag országokban az első olyan jelentés a gyermekek helyzetéről, amely a 41 magas jövedelmű országban a fenntartható fejlődési célokkal összefüggésben vizsgálja a gyermekek jól-létét. A jelentés teljesítményük alapján rangsorolja az országokat és részletesen leírja a fejlett gazdaságokat érintő, a gyermekek iránti globális kötelezettségvállalás teljesítése során megmutatkozó, kihívásokat és lehetőségeket.

“A 14. jelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy még a magas jövedelmű országokban sem hat kedvezően minden gyermekre a fejlődés” – mondta Sarah Cook, az UNICEF Innocenti igazgatója. “A magasabb jövedelmek nem vezetnek automatikusan jobb eredményre minden gyermek számára, és még növelhetik is az egyenlőtlenségeket. A kormányoknak minden országban lépéseket kell tenniük a különbségek csökkentése érdekében, és hogy a gyermekeket érintő fenntartható fejlesztési célok teljesítésében előrelépés történjen.”

A gyermekeket és kamaszokat érintő, a fenntartható fejlődést mérő indikátorok legfontosabb eredményei a gazdag országokban, a 9 összetett indikátor alapján, a következők:

• A szegénység felszámolása A magas jövedelmű országokban átlagosan minden ötödik gyermek él relatív
jövedelmi szegénységben, bár nagyok az eltérések: Dániában, Izlandon és Norvégiában minden tizedik,
Izraelben és Romániában minden harmadik gyermek bizonyult szegénynek. Magyarország a rangsorban a 26. s bár
a szociális transzfer jövedelmek szegénység enyhítő hatása jelentős, a gyerekek 58 százaléka él többszörös
megfosztottságban, ami az Európai Unió tagállamai között a harmadik legrosszabb eredmény.

• Az éhínség felszámolása A magas jövedelmű országokban átlagosan minden nyolcadik gyermek biztonságos
táplálkozása veszélyeztetett: az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban minden ötödik, Mexikóban
és Törökországban minden harmadik gyermek. Magyarország a 22. helyet foglalja el, mert a 15 évesnél
fiatalabb gyerekek több mint egytizede (11,8%) olyan felnőttel él, akinek nem biztosított a megfelelő
táplálkozása illetve a gyerekek 16,2 százaléka elhízott.

• Az egészséges élet biztosítása A legtöbb országban drámaian visszaesett az újszülött kori halálozás; a
kamaszkori öngyilkosság, a tinédzserkori szülések valamint a túlzott alkoholfogyasztás előfordulása is
csökkent, azonban minden negyedik kamasz, hetente többször is, szembesül legalább két, a mentális egészségét
veszélyeztető problémával. Magyarország a gyermekek egészségét tekintve is a legrosszabbul teljesítő
országok csoportjába sorolódik (30. hely). A méréshez használt öt indikátor közül (csecsemőhalandóság, 15-19
évesek öngyilkossága, mentális egészség, 11-15 évesek alkohol fogyasztása, 15-19 évesek gyermekvállalása) a
legsúlyosabb problémákat nálunk a kamaszok túlzott alkohol fogyasztása (4. legrosszabb eredmény) és a korai
gyermekvállalás veti fel.

• A minőségi oktatás biztosítása Még a legjobban teljesítő országokban, így Japánban és Finnországban sem éri
el a 15 évesek egyötöde a minimális kompetencia szintet az olvasásban, a matematikában és a
természettudományokban. Magyarország az országok rangsorában a 30.

• A nemek közötti egyenlőség elérése 17 gazdag országban a megkérdezett felnőttek 14 százaléka véli úgy, hogy
a fiúknak előnyt kell élvezniük az egyetemi oktatásban, és ezen országok többségében a férfiak körében
erősebb ez a vélekedés.

• Megfelelő munka és gazdasági növekedés Magyarország a 33., amit az magyaráz, hogy a 15-19 évesek 6,8
százaléka nem tanul és nem is dolgozik illetve, hogy a 18 évesnél fiatalabbak 16 százaléka olyan
háztartásokban él, ahol egyetlen felnőttnek sincs munkája.

• Az egyenlőtlenségek csökkentése A fenntartható fejlődés céljai hangsúlyozzák a méltányos fejlődés
követelményét, és hogy senkit sem szabad hátrahagyni. Éppen ezért mérték a jövedelmi egyenlőtlenségeket és a
szülők társadalmi státuszának hatását a gyermekek iskolai teljesítményére. A magas jövedelmű országokban is
nagyok az egyenlőtlenségek: az országok kétharmadában a gyermekes háztartások alsó jövedelmi 40 százalékának
kevesebb a jövedelme, mint a felső 10 százaléknak. Az egyenlőtlenségek Izlandon és Norvégiában a
legkisebbek, Bulgáriában és Mexikóban a legnagyobbak. Magyarország a rangsorban a 33.

• Biztonságos és fenntartható települések A magas jövedelmű országok felében a levegő minősége nem felel meg a
WHO által megállapított követelményeknek és a levegőszennyezettség átlagos szintje meghaladja a biztonságosnak
tekintett küszöbértéket. Ezek az eredmények azért is nagyon aggasztóak, mert a gyermekek különösen
veszélyeztetettek a környezetszennyezés hatásai által. Magyarország ezen a területen a közepesen teljesítő
országok csoportjába sorolódik. (21. hely)

• Fenntartható fogyasztás és termelés A magas jövedelmű országok gyermekei meglehetősen tájékozottak a
környezeti kihívásokkal és azok következményeivel kapcsolatban. Magyarország itt is a közepesen teljesítő
országok csoportjába került 23. helyezésével.

• Békés, igazságos, befogadó társadalmak és hatékony, elszámoltatható, befogadó intézmények Az országok
teljesítményt három indikátorral mérték: a szándékos gyermekgyilkosságok (0-19 évesek) számával, a bullying
előfordulásának gyakoriságával és a 15 évesnél fiatalabb lányokat érő fizikai bántalmazás arányával. A
gyermekgyilkosságok Mexikóban, az Egyesült Államokban és Chilében a leggyakoribbak. Több mint minden tizedik
gyerek megtapasztalta már (legalább kétszer az adatfelvételt megelőző hónapban) a bullying valamely, fizikai,
érzelmi vagy pszichológiai formáját. Minden ötödik 15 évesnél fiatalabb lány áldozata a felnőttek által
elkövetett fizikai erőszaknak. Magyarországon a gyermekgyilkosságok és a bullying aránya átlag alatti, a
lánygyermekek elleni fizikai erőszak átlag körül fordul elő. Mindezzel Magyarország a középmezőnyben, a 17.
helyen végzett.

A 41 ország rangsorát tartalmazó összefoglaló táblázat szerint azok az országok (a skandináv országok, Németország és Svájc) teljesítenek jól, amelyek amúgy is élen járnak a fejlesztési programokban, és kevésbé jó eredményeket mutatnak a csoport alacsonyabb jövedelmű országai, mint például Románia, Bulgária és Chile. Azonban közelebbről nézve van még hova fejlődni, hiszen két vagy több cél megvalósulását tekintetve minden ország a középső vagy az alsó harmadban helyezkedik el. Magyarország, az összefoglaló táblázat tanúsága szerint, a 41 európai uniós és OECD tagállam közül a 32. helyet foglalja el, azaz az országok alsó harmadában végzett.

Néhány mutató esetében – jövedelmi egyenlőtlenség, kamaszok által jelzett mentális problémák és elhízás – a tendenciák aggodalomra adnak okot a gazdag országok többségében. A vizsgált országok kétharmadában a legszegényebb gyermekes háztartások elmaradása az átlagostól ma jelentősebb, mint 2008-ban volt. Az elhízás mértéke a 11-15 évesek körében és a két vagy több mentális egészséggel kapcsolatos problémát hetente megtapasztaló kamaszok aránya az országok többségében növekszik.

Bár számos országban előrelépés történt több mutató tekintetében, még mindig nagy különbségek vannak köztük más területeken és a nemzeti jövedelmi szintek eltérései nem nyújtanak elégséges magyarázatot a különbségekre. Például Szlovénia messze megelőz sokkal gazdagabb országokat számos mutató esetében, míg az Egyesült Államok a 41-ből a 37. az országok rangsorában.

A 14. Éves jelentésben bemutatott eredmények alapján az UNICEF felszólítja a magas jövedelmű országokat, hogy tegyenek lépéseket öt kulcsfontosságú területen:

• A gyermek középpontba állítása a méltányos és fenntartható fejlődés elérésében – Ma minden gyermek jól-
létének növelése elengedhetetlen a méltányosság és a fenntarthatóság eléréséhez.

• Nem szabad egy gyermeket sem hátrahagyni – A nemzeti átlagok gyakran elrejtik a szélsőséges
egyenlőtlenségeket és a legrosszabbul teljesítő országok súlyos lemaradását.

• Az összehasonlítható adatok gyűjtésének fokozása – különös tekintettel a gyermekek elleni erőszakra, a
koragyermekkori fejlesztésre, a migrációra és a nemre.

• A rangsorok használata a szakpolitikai válaszok finom hangolásához a nemzeti sajátosságoknak megfelelően –
Egyetlen ország sem teljesít jól a gyermekek jól-létének minden mutatója esetében, és minden ország
kihívásokkal néz szembe legalább néhány gyermekközpontú fenntartható fejlődéssel kapcsolatos cél
teljesítése során.

• A globális fenntartható fejlődés iránti elkötelezettség tiszteletben tartása – Az átfogó fenntartható
fejlődési keretrendszer minden országtól globális elköteleződést kíván.