Portré

Az UNICEF küldetése

'Az UNICEF, az ENSZ Közgyűlésének megbízásából alapítása, 1946 óta a gyermekek jogainak védelmében tevékenykedik; közreműködik a gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítésében, valamint a képességeik kiteljesítéséhez szükséges lehetőségek megteremtésében.'

'Az UNICEF tevékenységét a Gyermek Jogairól szóló Egyezmény rendelkezései vezérlik. Arra törekszik, hogy a Gyermekjogi Egyezményben foglaltak etikai normává váljanak az élet minden területén.'

'Az UNICEF munkáját a pártatlanság és a megkülönböztetéstől való mentesség jellemzi. Működése során elsősorban a leghátrányosabb helyzetben lévő gyermekeket és a legrosszabb helyzetű országokat támogatja.'

'Az UNICEF programjai keretében elősegíti a nők és a lányok egyenlőségének megteremtését, támogatja teljes részvételüket társadalmuk politikai, szociális és gazdasági fejlődésében.'

(Részletek az UNICEF Végrehajtó Tanácsának 1996. évi határozatából)

Az ENSZ Gyermekalap céljai

Az UNICEF tevékenysége során elősegíti a gyermekek életben maradásához és fejlődéséhez szükséges alapvető jogok, így az egészségügyi alapellátás, a tiszta ivóvíz, az alapfokú oktatás, a gyermekek jogaira vonatkozó információk, háborúkban és természeti katasztrófákban gyorssegély és a lelki traumák kezelésének biztosítását.

Szervezeti felépítés

Az UNICEF az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) része. Az egyetlen olyan ENSZ szerv, amelynek kizárólagos célja a gyermekek helyzetének javítása, jogaik védelme.
Önálló költségvetése és saját programja van.

Az élén főigazgató áll, akit az UNICEF Végrehajtó Bizottságával történő egyeztetést követően az ENSZ főtitkára nevez ki 5 évre. 2010. május 1-től az amerikai Anthony Lake áll az UNICEF élén. A Gyermekalap mind az öt korábbi főigazgatója is amerikai volt.

Az UNICEF munkájában az ENSZ tagállamai mellett részt vesz Svájc is.
A gyermekvédelmi stratégiákkal, programokkal és a költségvetéssel kapcsolatos döntéseket a Végrehajtó Tanács (Executive Board) hozza. Ez 36 kormány képviselőiből áll, tagjait 3 évre választja az ENSZ Közgyűlés Gazdasági és Szociális Tanácsa (ECOSOC).
Az UNICEF központja New York-ban van. Emellett 8 regionális iroda működik, az európai Genfben. Azokban az országokban, ahol az UNICEF-nek programjai vannak, helyi irodák működnek.

A szervezet több mint 7000 alkalmazottat foglalkoztat, tízből 9 munkatárs nem a központokban, hanem a programok helyszínén dolgozik. Az ENSZ szervei közül itt a legjobb a nők aránya, meghaladja a 40%-ot.

A fejlett országokban Nemzeti Bizottságok segítik a Gyermekalap munkáját. Jelenleg a világon 37 Nemzeti Bizottság működik, legtöbbjük Európában.

Költségvetés

Az UNICEF gyermekprogramjait kizárólag kormányok önkéntes hozzájárulásaiból és adományokból (magán- és vállalati) finanszírozzák. A szervezet bevételeinek 2/3 részét a kormányok éves felajánlásai teszik ki, 1/3-a pedig a privát szektorból (adományok, képeslapeladás) származik. Ez utóbbi előteremtésében meghatározó szerepük van az UNICEF Nemzeti Bizottságainak, melyek civil szervezetként működnek a világ iparilag fejlett országaiban, köztük Magyarországon is.

A Gyermekalap évente több mint 2,5 milliárd dollárból gazdálkodik, melynek 93%-át közvetlenül a gyermekprogramok végrehajtására költi.

Az UNICEF Nemzeti Bizottságainak hozzájárulása 2007-ben (dollárban)

Az UNICEF története

Az UNICEF jelszava:
A GYERMEKEK MINDENEK ELŐTT!

'Nemes céljaink eléréséhez néha nem árt egy kis rámenős arcátlanság. Az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF első főigazgatójának, Maurice Pate-nek, világos és életbevágó cél lebegett a szeme előtt, amikor 1947-ben néhány soros levelet írt az amerikai külügyminiszternek: '100 millió dollárra van szükségem, hogy 6 millió gyereknek egy pohár tejet és egy darab kenyeret adhassak.' Pate megkapta a pénzt, és így az UNICEF segíthetett a háború utáni Európában fagyoskodó, éhező és beteg gyerekeken.' - így emlékezett vissza az UNICEF első éveire és feladataira Sir Peter Ustinov, a nemrég elhunyt Oscar-díjas angol színész és író, az UNICEF jószolgálati nagykövete, aki 3 évtizeden keresztül állt a gyermekek szolgálatában. A szervezet céljai nem változtak azóta sem. Az UNICEF ma is pártatlanul és megkülönböztetés nélkül nyújt segítséget a világ legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő gyermekeinek. A II. világháború után, a romokban heverő Európában a lakosság éhezett, hiány volt alapvető gyógyszerekből, összeomlott az egészségügyi ellátás. Győztes és legyőzött egyaránt segítségre szorult. Az ENSZ tagállamai a gyerekek szenvedéseinek enyhítésére döntöttek 1946. december 11-én, a Közgyűlés első ülésszakán, az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Gyermeksegélyalapjának, az UNICEF-nek a létrehozásáról.

Görögország, 1950 (Fotó: UNICEF/ICEF-0318)

Az első évtized (1946-1956) 1947-ben, amikor az UNICEF ténylegesen megkezdte tevékenységét, Európában katasztrófális volt a helyzet az élelmezés terén. A szarvasmarha állomány nagy részét levágták, hogy az emberek húshoz jussanak. Szinte teljesen eltűnt a tej, a gyerekek növekedését biztosító legfontosabb fehérje és kálcium forrás. Az UNICEF ekkor a következő területeken nyújtott segítséget Európában:

Görögország, 1950 (Fotó: UNICEF/ICEF-0278)

Élelmezés

Olcsó és tápláló élelmet szállított, s megpróbálta biztosítani, hogy minden gyerek naponta egyszer meleg ételhez jusson az iskolában. A kanalat és a tányért a gyerekek vitték magukkal, a szétosztásról helyi egyházi és szülői szervezetek gondoskodtak. Európa kormányai 6 millió gyermeket tudtak élelmezni az UNICEF segítségével. A tejről és a csukamájolajról még évek múltán is mindenkinek az UNICEF jutott az eszébe. A szervezet első emblémája is egy tejet ivó kisgyereket ábrázolt.

Görögország, 1951 (Fotó: UNICEF/ICEF-0355)

Egészségügy

A háború után a tuberkulozis és a nemi betegség jelentette a legnagyobb veszélyt a leromlott egészségi állapotú gyerekekre nézve. A Svéd Vöröskereszttel közösen mintegy 20 millió gyereket vizsgált meg alig három év alatt az UNICEF, majd 10 millió gyerek számára biztosította a BCG oltást. Penicillin adásával pedig hamarosan felére csökkentették a nemi betegségek miatti halálozást.

Magyarországon

1947-ben az UNICEF Budapesten is irodát nyitott. Tejport, ruhát és penicillint szállított az iskoláknak, a kórházaknak és különböző gyermekintézményeknek, malária (!) és vérhas elleni kampányokat szervezett. Az irodát azonban 1949-ben politikai okokból bezáratta a kormány, deklarálva, hogy nincs többé az UNICEF segítségére rászorulva. A külföldi munkatársak elhagyták az országot, néhány magyar munkatársat azonban ENSZ javára való kémkedés vádjával börtönbüntetésre ítéltek. Dr. Hunkár Dénes, az egyik elítélt így idézi fel az UNICEF iroda működésének történetét. A felvétel a Petőfi Rádió Kitekintő című műsorában hangzott el 2006. december 23-án. [1.rész] [2. rész] [dokumentumok]

Az 50-es évek elején lassan konszolidálódott a helyzet Európában. Bár sokan úgy gondolták, hogy így megszűnik az UNICEF mandátuma, a szegény, ún. fejlődő országok felhívták a figyelmet arra, hogy az Európán kívül élő gyerekeknek igen sanyarú a helyzete. Így az ENSZ tagállamai 1953-ban hozzájárultak az UNICEF szervezetének véglegesítéséhez.
A Gyermekalap ezt követően tevékenységét elsősorban az ázsiai, afrikai és dél-amerikai gyermekeket sújtó problémák megoldására összpontosította. Ezek közül talán a legégetőbbek a több száz millió embert fenyegető fertőző betegségek és a járványok, így a TBC, a malária, a lepra, a trachoma és a ma már ismeretlen fertőző bőrbetegség, a framboesia voltak.

Lengyelország a II. világháború után (Fotó: UNICEF/UNRRA-4652)

A második évtized (1956-1965) Az UNICEF egyre több országban indított egészségügyi, táplálkozási, oktatási programokat. A kedvezményezettek körébe a gyerekeken kívül az anyákat is bevonták. Az UNICEF a kormányokkal való együttműködés mellett fontosnak tartotta, hogy a helyi közösségek is beleszólhassanak saját sorsuk alakításába. 1965-ben az UNICEF-nek ítélték a Béke Nobel-díjat.

A harmadik évtized (1966-1975) Etiópia, India, Nigéria, Pakisztán. Természeti katasztrófák és polgárháborúk egész sora teszi próbára a világszervezetet. Az élelem mellett az egészséges ivóvízre van a legnagyobb szükség az életben maradáshoz. Ekkor indul az UNICEF vízprogramja. Nagyértékű kútfúró berendezéseket és olcsó pumpás kutakat szállítanak a katasztrófák sújtotta területekre.

Palesztína, 1954 (Fotó: UNICEF/ICEF-0414)

A negyedik évtized (1976-1985) Az UNICEF kampányt indít a gyermekhalandóság radikális csökkentésére. A védőoltások bevezetése, a szervezet kiszáradását megakadályozó rehidráló só használatának elterjesztése, a csecsemők szoptatásának támogatása és növekedésük rendszeres ellenőrzése olyan olcsó programok, amelyek gyermekek millióinak életét mentik meg. A világ politikusai egyre inkább odafigyelnek a gyerekek problémáira. Az ENSZ 1979-et a Gyermekek Nemzetközi Évének nyilvánítja. Ekkor kezdődik meg a Gyermek Jogairól szóló Egyezmény kidolgozása.

1996 Tanzánia ? gyerekek a gyerekjogokról (Fotó:UNICEF/Giacomo Pirozzi)

Az ötödik évtized (1986-1995) A Gyermek Jogairól szóló Egyezmény 1989-ben nyerte el végső formáját. Elfogadásával a felnőttek a társadalom önálló, de különleges védelemre szoruló tagjaiként ismerték el a gyerekeket.
1990 szeptemberében az UNICEF kezdeményezésére 71 ország állam- és kormányfője csúcstalálkozón vett részt New York-ban, melynek napirendjén a világ gyermekeinek helyzete szerepelt. Az értekezleten résztvevő politikusok ambiciózus célok elérésére vállaltak kötelezettséget a 2000. év végéig, pl. arra, hogy

egyharmaddal csökkentik az öt év alatti gyermekhalandóságot, felére csökkentik az alultáplált gyermekek számát, biztosítják, hogy az iskoláskorú gyerekek iskolába járhassanak, biztosítják, hogy mindenki egészséges ivóvízhez juthasson, segítséget nyújtanak a különlegesen nehéz helyzetben lévő (pl. utcagyerekek, gyerekmunkások) gyermekeknek.

Az 1990-es évek elején radikális társadalmi és gazdasági változások mentek végbe a közép- és kelet-európai országokban. Az UNICEF csaknem fél évszázad elteltével kénytelen programjaival visszatérni Európába, hogy figyelemmel kísérje és befolyásolja a közép- és kelet-európai gyermekek sorsának alakulását. Irodát nyit Albániában, Romániában, Oroszországban és Ukrajnában, 2002-ig kutatási programokat és mintaprojekteket finanszíroz Közép-Európában.

A hatodik évtized (1996-tól napjainkig) Bár az 1990-ben kitűzött célokat nem sikerült maradéktalanul elérni, a programjait a gyermekjogi egyezményhez igazítva, az UNICEF számos konkrét eredményt könyvelhetett el a XX. század utolsó évtizedében. Nőtt a gyemekek életben maradási esélyeit jelentősen javító immunizáció, a speciális szúnyoghálók és a rehidráló só használatának aránya.

11%-kal csökkent az 5 év alatti gyermekhalandóság. 77%-ról 82%-ra emelkedett azok aránya, akik egészséges ivóvízhez jutnak. 1 millió életet sikerült megmenteni azzal, hogy rehidráló só használatával felére csökkentették a hasmenéses kiszáradás miatt bekövetkező halált az öt évesnél fiatalabb gyermekek körében. Míg a 90-es évek elején 350 ezren haltak meg gyermekbénulásban, 2003-ban már csak hétszáznál kevesebben. Ma az UNICEF munkáját nagy mértékben a 2000-ben elfogadott Milleniumi Fejlesztési Célok határozzák meg. A célok közül a szegénység és az éhezés csökkentése, az alapfokú oktatás általános tétele, a gyermekhalandóság csökkentése, az AIDS és más veszélyes betegségek elleni küzdelem közvetlenül befolyásolja a gyermekek életét. 2002-ben az ENSZ Közgyűlés rendkívüli ülésszakán a kormányok megállapodnak abban, hogy egy élhető világot teremtenek gyermekeik számára. Az ülésen felszólaló fiatalok azt kérik: a felnőttek ne csak problémát lássanak a gyerekekben, ők szeretnének a megoldások részesei lenni.

Ahhoz, hogy az UNICEF segítséget nyújthasson a gyerekeknek, sokak összefogására van szükség. Azokéra, akik szakmai tudásukkal segítik a szervezet munkáját. Azokéra, akik adományaikkal vagy UNICEF képeslapok vásárlásával megteremtik a programok anyagi hátterét. S azokéra is, akik, mint Peter Ustinov, Audrey Hepburn, Liv Ullmann vagy Roger Moore - a szervezet jószolgálati nagykövetei -, népszerűségüket állítják az UNICEF és a gyerekek szolgálatába. 'Bár a társadalomban, tapasztalatom szerint, a gyerekek ritkán hallatják hangjukat, mindig számíthatnak azok támogatására, akik szívükön viselik a világ sorsának jobbra fordítását' - mondta Peter Ustinov. 'ők az UNICEF igazi szövetségesei.'

Etiópia, 1988 (Fotó: UNICEF/5261/John Isaac)

Guatemala, 1991 (Fotó: UNICEF/Horst Cerni)