Cyberbullying vagy internetes zaklatás

Mit nevezünk internetes zaklatásnak?

A zaklatást az egyszeri bántalmazástól vagy más konfliktushelyzettől három tényező különbözteti meg. Egyrészt erős, negatívan befolyásoló hatása van, a zaklatás áldozata nem tudja élni a mindennapi életét a zaklató tevékenységének következtében – például mert állandóan félelemben vagy bizonytalanságban él. Másrészt a zaklatás nem feltétlenül szabályos időközönként, de ismétlődik, a bántalmazó rendszeresen visszatér az elszenvedőhöz, és megismétli a cselekedetét, legyen az fizikai, szóbeli vagy szexuális tevékenység. A harmadik kritérium az erőviszonyok eltolódása: a zaklatás során a bántalmazó fél mindig több hatalommal rendelkezik (több pénze van, erősebb, több barátja van, hangosabb), és ezt fitogtatja is a zaklatás során.

A zaklatás (bullying) történhet otthon, az iskolában vagy más közösségekben is, de az internethasználat terjedésével az online zaklatás is megjelent a mindennapokban. Az internetes zaklatás során ugyanúgy érvényesül a három feltétel: erős, negatív tartalmat közvetít a bántalmazó a bántalmazottnak, rendszeresen ismétli a tevékenységet, és mindezt a hatalma fitogtatásával éri el. A neten gyakran úgy, hogy anonim módon, arctalanul tesz bántó megjegyzéseket különböző közösségi oldalakon, vagy egy általa készített előnytelen fotót, esetleg montázst oszt meg a zaklatás elszenvedőjéről.

A magyar társadalom 79 százaléka rendszeres internethasználó, a 10-18 éves gyerekek 88 százaléka rendelkezik profillal közösségi oldalakon. A hazai adatok szerint (Heliotis, 2015.) a gyerekek 80 százaléka nagyon súlyos problémának tartja az online bántalmazást, súlyosabbnak, mint a fizikai vagy lelki erőszakot.

A virtuális felületeken ugyanis a zaklatótól nem lehet fizikailag eltávolodni, a bántalmazás nem szűnik meg hétvégén vagy az iskolai szünetben. A képeket bárki lementheti, és bármikor újra feltöltheti különböző felületekre, a különböző közösségi oldalakon pedig akárhány profil létrehozható, és ezekről újabb és újabb üzeneteket lehet küldeni a kiszemelt áldozatnak. Ráadásul, ha valakit az interneten zaklatnak egy nyilvános felületen, nem lehet pontosan megmondani, hogy hányan látták a fényképet vagy posztot, sokkal több tanúja van, mint a nem internetes bántalmazások esetében. A bántalmazással járó megalázottság érzése sokkal fájdalmasabb lehet a gyereknek, ha még azt sem tudja, pontosan kikhez jutott el.

 

Kiket érint a jelenség?

A gyerekek esetében sajnos nem tudunk pontos számokról beszélni, hiszen ezt a legtöbben szégyennek, titkolnivalónak élik meg, és még egy kutatás során sem vallják be, hogy valaha áldozattá váltak. Az UNICEF és a Telenor közös, nem reprezentatív kutatásából azt az eredményt kaptuk, hogy a gyerekek harmadát zaklatták már valamilyen online felületen.

Az UNICEF munkáját segítő és a programban közreműködő gyerekek személyes tapasztalataiból azonban az is kiderült, hogy az internetes bántalmazás már az egészen fiatal kiskamaszok, a 10-12 éves gyerekek körében is megjelenik. Ők sokkal kevésbé érzik még az internetes világ határait, azt, hogy meddig lehet elmenni valakivel szemben, de akár követendő példának is tűnhet a bántalmazó attitűd felvétele – az a menő, aki ezt meg meri csinálni. Gyakran a szülők és a pedagógusok nem is tudnak arról, hogy mi zajlik a háttérben, máskor nem találnak megfelelő eszközöket a probléma kezelésére, mert úgy érzik, nincsenek eléggé felkészülve az online világ jelentette kihívásokra.

 

Milyen következményekkel járhat?

Az online zaklatás, csakúgy, mint a többi bántalmazási forma, rossz érzéseket kelt a gyerekekben, aláássa az önbizalmukat, az önértékelésüket, súlyos esetben meglévő barátaiktól is elszigeteli őket. A magukra maradt gyerekek szorongani kezdenek, feszültté válhatnak, a folyamatos stresszhelyzet és az, hogy nem élhetik a megszokott, hétköznapi életüket a zaklatás miatt, kihatással lehet a teljesítményükre. Szétszórttá válnak, nem teljesítenek úgy az iskolában, mint korábban, elszakadnak a korábbi kapcsolataiktól, az is előfordulhat, hogy még a szülőkkel való bizalmi viszony is felbomlik. A feszültség hosszú távon egészségkárosító hatású, mentális, pszichés betegségekkel és valódi fizikai tünetekkel is járhat. A kiskamaszok önkárosító magatartással próbálhatnak meg átlendülni a nehézségeken, magukban keresve a hibát étkezési zavarok alakulhatnak ki náluk, vagdosni kezdhetik magukat, vagy a legsúlyosabb esetben akár nagyon komolyan saját életük ellen is fordulhatnak.

 

Mit tehetünk ellene?

A bántalmazásról riasztó képet festettünk, mert veszélyes jelenségről van szó, de fontos, hogy tudjuk: van megoldás.

A szülők számára mindenekelőtt az a fontos, hogy megértsék és elfogadják az online világ térnyerését a mindennapi életben. Ha elveszik a gyerekektől az elektronikai eszközöket, letöröltetik a közösségi oldalról a profiljukat, vagy rendszeresen beleolvasnak a levelezésébe, azzal valójában nem tudják kontrollálni a helyzetet. A bántalmazás általános jelenség, ami ma már az interneten is jelen van, tévedés lenne azonban azt gondolni, hogy a nethez való hozzáférés megszüntetésével a probléma is megoldódik. A gyerekeknek ráadásul ugyanúgy joguk van a magánéletükhöz, így a levelezésük folyamatos ellenőrzése, vagy a mindenki által használt kapcsolattartási formáktól való elszakítással csak kárt okozunk.

A szülők elsődleges eszköze a beszélgetés. Ez nem számonkérést jelent, és nem is egyszeri, nagy nekirugaszkodást. Az a fontos, hogy az internetről való beszélgetés jelen legyen a családok mindennapjaiban, a gyerekek azt érezhessék, hogy nyugodtan megoszthatnak bármi a szüleikkel, nem lesz részük elutasításban.

Ha a gyereket már zaklatják az interneten, arra kell bátorítanunk, hogy beszéljen a problémájáról. Mellette kell állnunk, támogatnunk kell őt, és közösen kell megoldást találnunk a helyzetre. Ebbe be kell vonni a gyereket körülvevő más felnőtteket és gyerekeket is, különös tekintettel azokra a gyerekekre, akik szemlélőként vannak jelen a bántalmazás körforgásában, akik ott vannak a közelben, látnak mindent, de nem avatkoznak be. A velük való beszélgetés lehet az egyik kulcsa a helyzet megoldásának, a bántalmazó és a bántalmazott mellett nagyon sokan vannak, akiket néma tömegből aktív támogatóvá lehet tenni.

Segíts a kritikus helyzetben lévő gyerekeknek!

Havi rendszeres adományoddal életeket menthetsz.

Segítek