Az UNICEF Magyarország kezdeményezésére megalakult Gyermekjogi Civil Koalíció 18 szervezet és egyéni szakértők közreműködésével elkészítette és benyújtotta Magyarországról szóló alternatív jelentését az ENSZ Gyermekjogi Bizottságához. A jelentést a Gyermekjogi Egyezmény elfogadásának 30. évfordulóján, november 20-án mutatta be az UNICEF Magyarország a hazai szakemberek, döntéshozók és a szélesebb közvélemény számára a Gyermekek Világnapja rendezvényen.

Az ENSZ Közgyűlése által ma pont 30 éve elfogadott egyezmény garantálja azon alapjogokat, amelyek minden gyermeket megilletnek szerte a földkerekségen. A jelentést író szervezetek és szakemberek a Gyermekjogi Egyezmény hazai végrehajtását vizsgálták a legutóbbi jelentés benyújtása óta eltelt öt évben. Végigvették a gyermekvédelem, az oktatás, a kisebbséghez tartozó gyermekek jogai, az egészségügy, a gyermekekkel szembeni erőszak, a fiatalkorúakra vonatkozó igazságszolgáltatás kérdéseit és minden területen szakmai ajánlásokat fűztek a gyermekjogok hatékonyabb érvényesülése érdekében.

A dokumentum szerint a legutóbbi 2014. évi jelentéstétel óta a kormány továbbra is elsősorban jogi, illetve jogalkotási eszközökkel igyekszik változtatásokat tenni a gyermekvédelem és gyermekjogok területén. Ezek közül számos intézkedés előremutató, így például az EMMI protokolljai a bántalmazás felismerésére és kezelésére, a Büntető Törvénykönyv szigorítása a gyermekek elleni erőszakos cselekmények szankcionálása során vagy a Büntetőeljárási Törvény módosítása a gyermekközpontú igazságszolgáltatás elérése érdekében.

Ugyancsak a pozitívumok közé sorolható a kormány elkötelezettsége az anyatejes táplálás támogatása, valamint a rászoruló gyermekek ingyenes közétkeztetésének biztosítása terén. A jelentés külön kiemeli a 2017-ben elindított gyermekvédelmi segélyvonal, gyermekvédő hívószám életre hívását.

A jelentés a számos pozitív jogalkotási lépés elismerése mellett felhívja a figyelmet a gyermekvédelmi intézményrendszer problémáira is. Ezek közé tartozik például az anyagi okok miatt a családjukból kiemelt gyermekek és a fogyatékossággal élő gyermekek intézményi elhelyezésének magas száma. A szakellátásban élő gyermekek harmadát ma is szegénység miatt szakítják el a hatóságok a családjuktól, holott ezt jogszabály tiltja. Kitér a jelentés a roma gyerekeket érő hátrányos megkülönböztetés jelenségére, valamint a gyermekegészségügyi ellátás területi egyenlőtlenségeire is.

A riport rávilágít a gyermekvédelem rendszerének infrastrukturális hiányosságaiból fakadó problémáira, – ideértve a munkaerőhiányt és az alulfizetett szakembergárda gyakori cserélődését – amelyekre továbbra sem született hatékony megoldás. Mind ez idáig nem került sor a gyermekek jogainak megismertetésére és hatékony megvalósítására irányuló nemzeti cselekvési terv kidolgozására. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága már korábban is aggályait fejezte ki a Gyermekjogi Egyezmény végrehajtásához kapcsolódó összehangolt politika, gyermekjogi stratégia, valamint a gyermekjogi nevelés és jogtudatosítás hazai hiányosságaival kapcsolatban.

A jelentés szerint az oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés minden szinten (közép- és felsőoktatásban is) egyre nehezebb. A korán lemorzsolódott tanulók magas száma összefügg az alacsonyabb, 16 évre csökkentett tankötelezettségi korral is.

Dr. Lux Ágnes gyermekjogi szakértő, a jelentés szerkesztője szerint: “A jelentés a szakértők több hónapos intenzív munkájának és az elmúlt évek közös gondolkodásának eredménye, amely nemcsak átfogó képet igyekszik adni a magyarországi gyermekek helyzetéről, hanem a benne megfogalmazott ajánlásokkal segítené az egyezmény hatékonyabb végrehajtását a következő jelentéstételi időszak során.”