A magas jövedelmű országokban a serdülők 62%-a naponta fogyaszt cukros üdítőitalt

Riasztóan magas a helytelen táplálkozás és a rossz élelmiszer-ellátás következményeitől szenvedő gyerekek száma – figyelmeztet az UNICEF a gyerekek táplálkozásáról szóló legújabb riportjában. A Gyerekek helyzete a világban 2019: gyerekek, élelmiszer és táplálás című jelentés szerint legalább minden harmadik öt éven aluli, azaz több mint 200 millió gyerek alultáplált vagy elhízott a világon. A hat hónap és két év közötti gyerekek kétharmada nem jut olyan táplálékhoz, ami ebben a kritikus időszakban elengedhetetlen lenne megfelelő fejlődésükhöz. Ez olyan súlyos következményekkel járhat, mint a kognitív képességek korlátozottsága, a tanulási nehézségek, a gyenge immunrendszer, a fokozott fertőzésveszély, de a táplálékhiány sok esetben akár halálos is lehet.

„Az elmúlt évtizedek technológiai, kulturális és társadalmi fejlődése ellenére szem elől tévesztettünk egy alapvető tényt: ha a gyermek rosszul eszik, rosszul él” – mondta Henrietta Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója. „Gyermekek milliói táplálkoznak egészségtelenül egyszerűen azért, mert nincs más választásuk. Változtatnunk kell azon, ahogy az alultápláltságról gondolkodunk, és ahogy reagálunk rá: nemcsak az a fontos, hogy egy gyerek eleget egyen, hanem az is, hogy megfelelő minőségű táplálékhoz jusson. Ez napjaink egyik legfontosabb közös kihívása.”

A riport átfogó elemzést nyújt a 21. században élő gyerekeket érintő alultápláltság különböző formáiról. A probléma három oldalról közelíthető meg: beszélhetünk a kevés mennyiségű táplálék miatt fellépő alultápláltságról, az alapvető tápanyagok hiánya miatt bekövetkező rejtett alultápláltságról, valamint a túlsúlyosságról.

A jelentés szerint az öt év alatti gyerekek körében globálisan:

• 149 millió gyerek fejlődésben visszamaradott vagy túl alacsony a korához képest,
• 50 millió gyerek sovány vagy túl vékony a magasságához képest,
• 340 millió, azaz minden második gyerek szenved az alapvető vitaminok és ásványi anyagok hiányában, például A-vitamin vagy vashiányban,
• 40 millió gyerek túlsúlyos vagy elhízott.

A riport figyelmeztet arra, hogy a helytelen táplálkozás és a rossz étkezési szokások már a gyerek életének legkorábbi szakaszában elkezdődhetnek. Bár az anyatejes táplálás életeket menthet, a hat hónapnál fiatalabb babáknak mindössze 42 százaléka kizárólagosan szoptatott, és egyre több gyereket etetnek tápszerrel. A tejalapú formulák értékesítése 72 százalékkal emelkedett 2008 és 2013 között az olyan magas- és közepes jövedelmű országokban, mint Brazília, Kína és Törökország, nagyrészt a tápszereket népszerűsítő marketing következtében, valamint a szoptatás elősegítése érdekében tett rendelkezések és programok hiánya miatt.

Mivel a gyermekek hozzátáplálása hathónapos kor körül kezdődik, túl sokan kezdik már ilyenkor rosszul táplálni gyereküket – írja a jelentés. A hat hónap és két év közötti gyermekek közel 45 százaléka például semmilyen zöldséget vagy gyümölcsöt nem fogyaszt, 60 százalékuk pedig nem eszik tojást, tejterméket, halat vagy húst.

Minél idősebbek a gyerekek, annál könnyebben férnek hozzá egészségtelen élelmiszerekhez, gyorséttermi ételekhez és cukros üdítőkhöz, nagyrészt a reklámok és marketing, valamint az ultrafeldolgozott élelmiszerek bőséges választéka miatt, ami nemcsak a nagyvárosokban, hanem a vidéki településeken is elérhető.

A jelentés rámutat, hogy az alacsony- és közepes jövedelmű országokban élő serdülők legalább 42 százaléka napi egyszer fogyaszt szénsavas cukros italt, 46 százalékuk pedig hetente egyszer eszik gyorsétteremben. A magas jövedelmű országokban ez az arány 62 százalékra és 49 százalékra emelkedik. Ennek eredményeképpen a gyerekkori és serdülőkori túlsúly és elhízás mértéke világszerte növekszik. 2000-től 2016-ig az 5 és 19 év közötti túlsúlyos gyerekek aránya megduplázódott, azaz már nem minden tizedik, hanem minden ötödik gyerek túlsúlyos. Ebben a korosztályban ma tízszer több lány és tizenkétszer több fiú túlsúlyos, mint 1975-ben.

Az alultápláltság minden formája elsősorban a legszegényebb és a legmarginalizáltabb közösségekben élő gyerekeket érinti – írja a jelentés. Az alacsony jövedelmű háztartásokban csak minden ötödik hathónapos és két év közötti gyerek folytat az egészséges fejlődéshez szükséges sokszínű, kiegyensúlyozott étrendet. A túlsúlyosság jellemzően több mint kétszer olyan gyakori a szegényebbek között, mint a gazdagabbaknál, még az olyan magas jövedelmű országokban is, mint például az Egyesült Királyság.

Az egyre súlyosbodó táplálkozási krízisére reagálva az UNICEF sürgős cselekvésre buzdítja a világ vezetőit, a kormányt, a magánszektort, az adományozókat, a szülőket, családokat és az üzleti élet szereplőit, hogy segítsék a gyermekek egészséges fejlődését.

1. Ösztönözzenek tápláló élelmiszerek fogyasztására, például az egészséges táplálkozásról szóló edukációval, az ételek pontos és könnyen érthető felcímkézésével.
2. Csökkentsék az egészségtelen ételek iránti keresletet például az olyan bevált szabályozások alkalmazásával, mint a népegészségügyi termékadó.
3. Segítsék elő, hogy az élelmiszerláncok biztosítsák az egészséges, megfizethető és gyerekek számára alkalmas ételek kínálatát.
4. Az egészségügyi ellátás, a megfelelő víz- és higiéniai körülmények megteremtése, valamint az oktatás és a szociális védelem biztosítása is feltétele annak, hogy minden gyereknél javulást érjünk el az egészséges táplálkozás terén.
5. Szükség van hiteles adatok és bizonyítékok gyűjtésére és analizálására is, hogy követni tudjuk a haladás folyamatát, valamint kiszűrjük a jól működő módszereket.

„Ez nem egy olyan csata, amit egyedül meg tudnánk nyerni” – mondta Henrietta Fore. „A kormány, a magánszektor és a civil társadalom támogatására egyaránt szükségünk van ahhoz, hogy a gyerekek érdekeit előtérbe helyezve közösen küzdjünk az egészséges táplálkozásért és az egészségtelen ételek fogyasztása mögött álló indítékok megértéséért.”