Híreink

A szíriai konfliktus egyre több gyereket kényszerít munkára

2015. augusztus 10. 14:11

Mielőtt Szíria a katonai konfliktusba fulladt, közepes jövedelmű országként rendes megélhetési körülményeket biztosított lakóinak. Szinte minden gyermek iskolába járt és az írni-olvasni tudók aránya 90% feletti volt.

4,5 évvel a válság után 5-ből 4 szíriai szegénységben él, és 7,6 millió embernek kellett elhagynia otthonát és vált ún. belső menekültté. 2014 végére, a munkanélküliségi ráta közel négyszeresére nőtt, jelenleg 57,7%. 10-ből 6 munkaképes embernek nincs munkája.

A szomszédos országok éppúgy viselik a regionálissá váló válság következményeit, és 4 millió menekült befogadásával küzdenek, akiknek fele gyerek.

A háború a gyerekek életére mindent felkavaró hatással volt. Szírián belül a gyerekek szűnni nem akaró erőszaknak, válogatás nélküli támadásoknak, traumák sorának vannak kitéve. Néhányan arra kényszerültek, hogy maguk is fegyvert ragadjanak, elvesztették szeretteiket és mindent hátrahagyva kellett tovább menekülniük. Szíria gyermekei súlyos árat fizetnek azért, mert a világ nem tudott véget vetni a konfliktusnak.

A gyerekmunka a háború előtt is jelen volt Szíriában, de a humanitárius válság következtében sokszorosára nőtt. Egy jordániai felmérés során a munkaadók 84%-a számolt be arról, hogy az elmúlt egy vagy két évben gyerekeket alkalmaztak, míg csupán 11%-uk mondta el ugyanezt 3 vagy 4 évre.

A gazdasági tevékenységbe bekapcsolódva a gyerekek mentális, fizikai, és társadalmi veszélynek vannak kitéve, és sérti az oktatáshoz való alapvető jogukat. A gyerekek leggyakrabban mezőgazdasági, utcai munkát végeznek, de a koldulás, a csempészet, prostitúció, katonai besorozás is gyakori formája a gyerekmunkának és kizsákmányolásnak.

A szíriai válság dramatikusan csökkentette a megélhetési lehetőségeket és háztartások millióit sodort a szegénységbe. Szíriában és a környező országokban a gyerekek gyakran töltik be (akár az egyedüli) kenyérkereső szerepét a családban. Jordániában a menekült háztartások 47%-a részben vagy egészben a gyerekek által megkeresett jövedelemre támaszkodik.

2,7 millió szíriai gyerek nem jár iskolába, akik a tanulás helyett dolgozni kényszerülnek. A gyerekek minőségi oktatáshoz való hozzáférésnek hiánya a probléma egyik fele, de a dolgozó gyerekek is nagyobb eséllyel esnek ki az oktatásból.

Ahogy a családok anyagi helyzete egyre nehezebbé válik, úgy romlanak a gyermekek munkakörülményei. Jordániában például a dolgozó gyerekek többsége heti 6 vagy 7 napot dolgoznak, egyharmaduk naponta több mint 8 órában. A napi bevételük mindemellett 1000 és 2000 Ft közé esik. A gyerekek gyakran már 12 éves koruk előtt munkába állnak, Libanonban nem ritkán már 6 éves kortól.

A veszélyes munka a gyerekek testi épségét és jövőbeli lehetőségeit is megtépázza. A jordániai Za’atari menekülttáborban dolgozó gyerekek 75%-a egészségügyi problémával küzd, közel 40%-uk kért segítséget sérülés vagy betegség miatt. A libanoni Bekaa völgyben minden harmadik gyerek nem tud írni és olvasni. A gyerekmunka ellopja a gyermekkort.

A gyerekmunka az egyik legnagyobb kihívás a „Ne legyen elveszett generáció” (No Lost Generation) kezdeményezés számára, amiben az UNICEF, a Save the Children és más partnerek a gyermekek védelmét és oktatását tették a szíriai válságra adott humanitárius válasz középpontjába.

A Kis kezek- nagy teher c. jelentés célja, hogy felhívja a figyelmet a dolgozó gyerekek helyzetére, és párbeszédet generáljon a gyerekmunka elleni stratégiák kialakításáról. A szíriai konfliktus által érintett országokban végzett tanulmányok és tapasztalatok alapján a jelentés vizsgálja a konfliktus gyerekekre való hatását, és javaslatokat fogalmaz meg a szíriai gyerekmunka hatásának enyhítésére, hogy segítsen Szíria gyermekeinek visszanyerni a gyermekkorukat.