Híreink

Egészség világnapja

2018. április 07. 13:21

A magas jövedelmű országokban minden negyedik, 11-15 év közötti gyerek hetente legalább kétszer szembesül olyan pszichológiai tünetekkel, amelyek veszélyeztetik a mentális egészségét. A WHO definíciója szerint az egészség a teljes testi, lelki és szociális jól-lét állapotát jelenti, nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiányát, így érdemes széles körben vizsgálnunk a jelenséget. Április 7-e az egészség világnapja, ebből az alkalomból az UNICEF Magyarország a fejlett világban élő gyermekek egészségügyi helyzetére is szeretné felhívni a figyelmet, nemcsak a testi, hanem a lelki jól-lét megközelítéséből is.

A 17 fenntartható fejlődési célból a leginkább az „egészség és jól-lét” kapcsolódik ehhez a témához, de természetesen a szegénység, az éhezés megszüntetése, a tiszta víz és alapvető köztisztaság is szorosan összefügg a gyermekek egészségi állapotának alakulásával.

 

Kamaszkori öngyilkosság

Az elmúlt években visszaesett a kamaszkori öngyilkosság előfordulásának gyakorisága, 2012-ben még a 15-19 éves fiúk és lányok körében a magas jövedelmű országokban az összes halálok 17,6 százalékát tette ki. Bár a lányok kétszer olyan gyakran követnek el öngyilkossági kísérletet, mégis a fiúk körében háromszor nagyobb a valószínűsége annak, hogy saját kezűleg vetnek véget az életüknek.

Az öngyilkosságnak a gyerekek esetében is számos kiváltó oka lehet, nagyon fontos azonban, hogy meghalljuk, ha segítséget kérnek, bármilyen módon is teszik ezt. Oda kell figyelnünk a körülöttünk élő gyerekekre, akiket családon belüli erőszak, iskolai zaklatás, online bántalmazás, vagy mentális problémák is öngyilkosságba kergethetnek.

A magas jövedelmű országok adatai alapján a kamaszok öngyilkossági Új-Zélandon, Európán belül Litvániában a legmagasabb és Portugáliában a legalacsonyabb.

Pszichés és mentális betegségek

A WHO nemzetközi kutatása alapján 2010 és 2014 között megnőtt azoknak a 11 és 15 év közötti gyerekeknek az aránya, akik hetente legalább kétszer tapasztalnak magukon valamilyen pszichés tünetet: rosszul érzi magát, irritált, ideges, vagy alvási nehézségei vannak.

Az önbevallásos kérdőíves kutatást négyévente végzik el, a legutóbbi eredmények szerint a vizsgált 31 országból 15-ben több mint 2 százalékkal nőtt a mentális problémákat észlelő gyerekek aránya. A legmagasabb arányban Olaszországban számoltak be gyerekek ilyen tünetekről, több mint egyharmaduk észlelt egy hét alatt legalább kétszer ilyen tüneteket magán.

A kérdés azért is égető, mert azok a mentális problémák, amik felnőttkor előtt keletkeznek, tízszer nagyobb egészségügyi kiadásokat valószínűsítenek, mint azok, amelyek az élet egy későbbi szakaszában következnek be

 

Táplálkozás

A megfelelő élelem hiánya nem csak alultápláltsághoz vezethet, a jó táplálkozás kulcskérdés egy gyermek fejlődésében. A táplálkozás a magas jövedelmű országokban is problémát jelenthet, itt ugyanis az elhízott gyerekek aránya nőhet meg a túl sok egészségtelen élelmiszer és cukros üdítő fogyasztása miatt. Az elhízás nemcsak a szív- és érrendszeri betegségek és a gyerekkori diabétesz kialakulásának esélyét növeli meg, hanem pszichológiai következményekkel is járhat, rombolja a gyerekek önértékelését, növeli az esélyüket a depresszióra és a mentális problémák kialakulására.

A vizsgált magas jövedelmű országokban a 11-15 évesek 15,2 százaléka volt túlsúlyos. A legmagasabb értéket Máltán mérték, ahol 27,4 százalék volt az elhízott gyerekek aránya, míg a legegészségesebbek (ebből a szempontból) a dán gyerekek, ott 8,3 százalék ez az arány.

 

Alkoholfogyasztás

A magas jövedelmű országokban egyre kevésbé elterjed a kamaszkori részegség, Bulgáriában és Dániában 2014-ben a 11-15 éves gyerekek 13 százaléka vallotta azt, hogy berúgott legalább egyszer az elmúlt hónapban. Ez hétszer olyan magas érték, mint a legalacsonyabb értéket mutató Izlandon. A tizenegy legrosszabb mutatót produkáló országból 9 Kelet- és Közép-Európában van, a dél-európai régiókban a kamaszkori részegség előfordulása átlag alatti.

 

Csecsemőhalandóság és gyermekvállalás

2015-ben 1000 megszületett gyerekből 2,8 halt meg az születése utáni első négy hétben a 36 OECD országban. A csökkenés mértéke Szlovéniában volt a legnagyobb, 2005 és 2015 között megfeleződött a csecsemőhalandóság aránya.

A tinédzserkori szülések száma is csökken a magas jövedelmű országokban, különösen Izlandon szembetűnő. Európában azonban Svájcban a legalacsonyabb a kamaszkori gyermekvállalás aránya, 1000 lányból Svájcban 2,8-nak születik gyermeke 15 és 19 éves kora között. Az átlag az OECD országokban 13,3, a legmagasabb számot pedig Bulgáriában mérték, ahol 1000 lányból 36,8 érintett.

A tinédzserkori gyermekvállalásnak magasak az egyéni és társadalmi költségei is. Minden tinédzserkori szülés a gyerekek két generációját érinti, az anyákat és a megszületett gyerekeket is. A túl fiatalon szülő lányok esetében magasabbak az egészségügyi kockázatok, nagyobb valószínűséggel lépnek fel komplikációk szülés közben, és befolyásolja a későbbi életesélyeket is. Azok, akik tinédzserként kimaradnak az oktatásból, rosszabb helyzetből indulnak a munkaerőpiacon, és sokkal több nehézséggel kell emiatt megküzdeniük, mint másoknak.

Miközben a világ legszegényebb országaiban olyan betegségek szedik áldozataikat, mint a máshol már visszaszorított ebola vagy gyermekparalízis, addig a fejlett országokban más kihívásokkal kell szembenéznünk a gyermekek egészségének ügyében. A mentális betegségek megelőzése, az alkoholfogyasztás és a szerhasználat visszaszorítása vagy a tinédzserkori öngyilkosság megakadályozása ugyanolyan fontos feladat, mint az éhezés felszámolása vagy a megfelelő higiéniai körülmények megteremtése mindenhol.

Segíts a kritikus helyzetben lévő gyerekeknek!

Havi rendszeres adományoddal életeket menthetsz.

Segítek