Prostitúció, pornográfia, drogkereskedelem, kényszermunka, rabszolgaság. Helyzetek, amik a gyermekmunka legrosszabb formáit jelentik, és amelyek gyermekek milliót hozzák kiszolgáltatott, kínzó, megalázó helyzetbe és veszik semmibe alapvető jogaikat.

Minden év június 12-én az ő helyzetükre hívják fel a figyelmet a világ gyermekjogi szervezetei, így az UNICEF Magyar Bizottsága is. Magyarországon a gyermekmunka nem ölt olyan mértéket, mint a világ más tájain, így például az afrikai vagy ázsiai régióban, ahol egyes becslések szerint minden negyedik gyermek végez valamilyen kényszermunkát.

Az UNICEF statisztikái szerint világszerte 215 millió gyermek dolgozik, míg a munkanélküliek megközelítőleg negyven százaléka fiatal. Ez a két adat nem választható el egymástól, hiszen a rossz körülmények között, nem megfelelően esetleg illegálisan foglalkoztatott, vagy munkanélküli fiatalok többsége az alulképzett, alacsony iskolázottságú, sérült egészségi állapotú korábbi gyermekmunkások közül kerül ki.

A gyermekmunka azért is veszélyes, mert az érintett gyerekek életesélyeit alapvetően rombolja, és fokozza a szegénység, a diszkrimináció és a társadalmi egyenlőtlenség mértékét.

Magyarország nem tartozik a gyermekmunkával leginkább fertőzött országok közé, bár sajnálatos módon a gyermekmunka valamennyi formája jelen van hazánkban is, a gyermekprostitúciótól a gyermekek kábítószer-kereskedelemben való felhasználásán át az illegális foglalkoztatásig. Ez utóbbi főleg a nyári időszakban jellemző, amikor üdülőterületeken és a mezőgazdaságban sok olyan gyermek végez munkát, aki a jogszabályok szerint erre még nem lenne jogosult.

A hatályos Magyar szabályozás szerint fiatal munkavállalónak számít, és különleges védelemre jogosult az, aki még nem töltötte be a 18. életévét. Munkát vállalni – szülői beleegyezés nélkül – 16 éves kor felett lehet.

Ide vonatkozó rendelkezések (forrás: munkavilaga.hu)

“Munkaviszonyt munkavállalóként csak az létesíthet, aki betöltötte a tizenhatodik életévét. A korlátozottan cselekvőképes személy a törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül is létesíthet munkaviszonyt.” Ebből következik, hogy a tizenhat éven aluli fiatal munkavállaló munkaviszonyának létesítéséhez a törvényes képviselő hozzájárulása is szükséges. Az iskolai szünet alatt munkaviszonyt létesíthet a tizenötödik életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló is.

Új szabály (2011-től), hogy a tanköteles fiatal munkavállaló a gyámhatóság engedélye alapján, művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében akkor is foglalkoztatható, ha még nem töltötte be a tizenhatodik életévét, illetve ha munkavégzésére nem az iskolai szünet alatt kerül sor. (Művészeti tevékenységnek minősül az előadó-művészeti és az alkotó művészeti tevékenység, így különösen a színészként, a segédszínészként, a bábművészként, a zenészként, a népzenészként, az énekesként, a táncművészként, a cirkuszművészként, továbbá az íróként, a képzőművészként, az iparművészként, a fotóművészként, a zeneszerzőként, a koreográfusként, a humoristaként végzett munka).

Munkaidő, pihenőidő

A fiatal munkavállaló munkaideje legfeljebb napi 8 óra, illetve heti 40 óra lehet. A fiatal munkavállalóra egy hétnél hosszabb munkaidő keret nem alkalmazható. A munkaidő megállapításánál a több munkáltató részére történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani.

Ha a fiatal munkavállaló napi munkaideje meghaladja a 4 és fél órát, részére legalább 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A fiatal munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 12 óra pihenőidőt kell biztosítani, ettől sem a kollektív szerződés, sem a felek megállapodása nem térhet el érvényesen semmilyen esetben sem. A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ettől érvényesen eltérni munkaidőkeret alkalmazása esetén sem lehet.

A fiatalkorú munkavállaló munkaköri beosztása, napi munkaidejének megállapítása kapcsán ügyelni kell arra, hogy a fiatalkorú nem osztható be éjszakai munkára, valamint készenlétre és túlmunkára. A dolgozó nem kötelezhető az eredeti munkakörébe nem tartozó vagy munkahelyén kívüli munka végzésére sem, ha az beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel reá nézve aránytalan sérelemmel járna.

Szabadság

A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a fiatal munkavállaló a tizennyolcadik életévét betölti. Az adott életkor betöltése után a naptári évből hátralevő időre arányosan azt is megilleti a pótszabadság, akinek munkaviszonya a 18 éves kora után keletkezett (Legfelsőbb Bíróság MK 120. számú állásfoglalása). Például, ha a fiatal május 20-án tölti be a tizennyolcadik életévét, és július 1-jétől lép munkaviszonyba, abban az évben az 5 munkanap pótszabadság arányos részére jogosult.

Munkavédelem

A fiatal munkavállalót nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat. Azokat a munkaköröket, amelyekben fiatal munkavállaló nem, vagy csak meghatározott munkafeltételek biztosítása esetén, illetve előzetes orvosi vizsgálat alapján foglalkoztatható, jogszabály határozza meg. Jogszabály – az Országos Munkaügyi Tanács meghallgatásával – az egészség védelme céljából vagy egyébként közérdekből a munkaviszony létesítésének feltételeit a törvény rendelkezésein túlmenően is meghatározhatja, továbbá meghatározott munkakörök betöltését szakképesítéshez és gyakorlati időhöz kötheti.

Fiatalkorút csak jogszabály által megengedett munkakörben, illetőleg munkahelyen szabad foglalkoztatni, továbbá az egészségét kötelező orvosi ellenőrzésekkel és megfelelő munkaidő-beosztással kell védeni. A fiatalkorú csak olyan munkakörben, illetve munkahelyeken foglalkoztatható, ahol

– a munka ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,
– foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja,
– foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent,
– mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára – külön jogszabályokban meghatározottak szerint – alkalmasnak bizonyult.

Tiltott munkakörök

A munkáltató a munkavédelmi szabályzatában, illetve egyéb belső szabályzatában külön jegyzékben köteles megjelölni azokat a munkaköröket, amelyekben fiatalkorúak nem foglalkoztathatók. A fiatalkorú munkaviszony keretében történő foglalkoztatását tiltó vagy feltételekkel megengedő megterhelések listáját a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 8. számú melléklete tartalmazza.