Az UNICEF Magyarország kutatása szerint a 10-18 éves gyerekek 88 százalékának van profilja valamilyen közösségi oldalon, és minden harmadik gyereket ért már valamilyen piszkálódás, szekálás, zaklatás az interneten – hangsúlyozta Dr. Tausz Katalin, az UNICEF Magyarország gyermekjogi igazgatója. Segítséget csupán minden tízedik bajba került gyermek kér Magyarországon, az ilyen helyzetbe került gyermekek fele pedig inkább megpróbálja megvédeni magát. Hivatalosan csak 13 éves kor fölött regisztrálhatnak a gyerekek a közösségi oldalakra, de az UNICEF felmérése szerint a 10-12 éves gyerekek több mint háromnegyedének van már profilja valamelyik oldalon.

Életre kelt chatek – ez a 2017-es kampányunk elnevezése. Az UNICEF és az Ipsos közös, 25 országban végzett kutatásából kiderül, hogy a 18 évesek 80 százaléka szerint valós veszély az interneten a szexuális vagy más jellegű zaklatás, de 10-ből 9-en úgy gondolják, hogy tudnak védekezni ellene.

A „cyberbullying” hatásai
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet reprezentatív felmérése szerint a magyar 5-8. osztályos gyerekek közel 80 százaléka az internetes bántalmazást súlyosabbnak tekinti a bántalmazás egyéb formáinál.

Tari Annamária, pszichoterapeuta a sajtóbeszélgetésen elmondta, hogy az internetes zaklatás hosszútávú károkat okozhat a gyermekek személyiségfejlődésében, mert olyan mértékű agresszió érheti őket, amit nem tudnak kezelni. Az arctalanság mögé elbújva bármit leírnak egymásnak, sokkal durvább és sokkolóbb mondatokat, mint amiket valaha is kiejtenének a szájukon. Sok esetben a gyerekek egyszerre áldozatok és agresszorokká is válnak. Az internet kockázatot, sérüléseket és csalódásokat is jelenthet, ami különösen fontos abban az életkorban, amikor az identitások próbálgatása zajlik. Nem biztos, hogy az online legagresszívabb kamasz felnőttként is olyan ember lesz, akit jobb elkerülni, de azért komoly aggodalomra ad okot, ha nagyon megtetszik neki ez a viselkedés. Ahol a nárcisztikus karakterek mondják meg a normát, ott vészesen megnő annak a lehetősége, hogy másoknak fájdalmat okoznak, miközben csak saját nagyságuk növelése a cél.

Dr. Demetrovics Zsolt, egyetemi tanár, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának dékánja hozzátette, hogy a „cyberbullying” azért is destruktív, mert a gyermekek kortársaiktól kapják nagyrészt a szidalmakat, és nagyon kevés esetben beszélik meg a történteket szüleikkel vagy tanáraikkal. A szülők például úgy tudnak segíteni a gyermekeken, hogy rendelkezésükre állnak, nyitottak és támogatóak a problémák megbeszélésében.

Mit tesz majd az UNICEF Magyarország
Az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány az idei évben befolyt 1%-os felajánlásokból kiemelt figyelmet kíván fordítani Magyarországon a cyberbullying kezelésére és megelőzésére. Különféle új eszközökkel és szolgáltatásokkal fogja támogatni a gyerekeket, a szülőket és a pedagógusokat. A szervezet hagyományos hazai programjai közül a magyar gyerekeket megcélzó Ébresztő-óra jogtudatosító oktatási foglalkozásokat speciális online zaklatással kapcsolatos tanórákkal tervezi kiegészíteni. A HelpApp mobilalkalmazást, melyen keresztül a gyermekek online kérhetnek segítséget, ha bántalmazás áldozataivá válnak, az UNICEF megújítja és az online bántalmazás veszélyeire való figyelemfelkeltéssel kibővíti. Adószám: 18212718-2-42. Ha további kérdései vannak a témában vagy segítségre van szüksége, kérjük írjon az onlinezaklatas@unicef.hu címre.

A képen balról jobbra: Danks Emese, az UNICEF Magyarország igazgatója, Dr. Tausz Katalin, az UNICEF Magyarország gyermekjogi igazgatója, Dr. Demetrovics Zsolt, egyetemi tanár, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának dékánja, Tari Annamária, pszichoterapeuta