Kérdések és válaszok a korai fejlesztésről

Mit jelent a korai fejlesztés?

Korai fejlesztésre azoknak a 0-5 év közötti gyerekeknek van szükségük, akiknek a fejlődése eltér a velük azonos korúakétól. A célcsoportba tartoznak megkésett vagy eltérő fejlődésű, sajátos nevelési igényű gyerekek és családjaik is.

kora gyermekkori beavatkozás ezen gyermekek tervszerűen felépített fejlesztőprogramja, amely diagnosztikai vizsgálatot, gyógypedagógiai fejlesztést, tanácsadást, pszichológiai segítségnyújtást és terápiás szolgáltatásokat foglal magába. Minden fejlesztési program egyéni, összeállításakor figyelembe veszik a gyerek állapotát és a család körülményeit is. A folyamatban számos szakember vesz részt, többek között gyermekorvos, gyógypedagógus, mozgásterapeuta, konduktor, pszichológus és integrációs szakember.

 

 

Milyen problémák esetén érdemes szakemberhez fordulni?

Korai fejlesztésre akkor van szükség, ha a gyerek egy vagy több fejlődési területen elmarad az életkorának megfelelő szinttől. A következő problémák esetén érdemes szakértőhöz fordulni:

·         értelmi fejlődés elmaradása

·         mozgás-, hallás-, vagy látásprobléma

·         megkésett beszédfejlődés

·       elmaradás a kommunikáció, a szociális készségek terén, figyelem- és/vagy magatartászavar

·         étkezéssel, alvással és szobatisztasággal kapcsolatos gondok

Mi a korai fejlesztés célja?

A korai fejlesztéssel csökkenteni lehet a lemaradást és segít abban is, hogy a gyerekek könnyebben be tudjanak illeszkedni a családi környezetükbe, közösségükbe. A szülők és gyermekeik számára a mindennapi nehézségek megoldása könnyedebbé válhat. Ilyen probléma lehet például az ok nélküli sírás, az alvásproblémák, az ingerlékenység, az együttműködés hiánya, vagy az, amikor a gyermek nem tűr el bizonyos hangokat, ízeket. A különböző fejlődési rendellenességek kezelése életkorról életkorra, gyermekről gyermekre változhat, egy valami azonban biztos: érdemes a lehető leghamarabb szakemberhez fordulni.

A korai életszakasz érzékeny és fogékony időszak, nem túlzás azt állítani, hogy ilyenkor minden nap számít. Minél korábban felismerik az esetleges lemaradásokat és kezdik meg a korai fejlesztést, annál valószínűbb, hogy megelőzhető a másodlagos problémák kialakulása. Amennyiben ezen gondokat nem kezelik, a gyerek az iskolai, majd később szakmai, családi életében is nehézségekbe ütközhet.

A korai intervenció, vagyis beavatkozás annyival több mint a gyermek fejlesztése, hogy része a család, a szűkebb és a tágabb környezet támogatása is.

Hogyan zajlik a vizsgálat?

Minden fejlesztést, kezelést alapos vizsgálat előz meg, amelynek a célja az, hogy a szakemberek minél jobban megismerjék a gyermek addigi élettörténetét, az esetleges problémákat és meghatározzák a jövőbeli teendőket. A kóros működések megállapítása mellett jelentős hangsúlyt kap a gyermek erőforrásainak, ép funkcióinak feltérképezése. A felmérést végző csapat tagjai megfigyelik a gyerek mozgását, reakcióit, érzékszervi működését, játék közbeni viselkedését. A vizsgálatokon minden esetben jelen van a szülő. A szakemberek az eredmények ismeretében a szülők egyetértésével alakítják ki a fejlesztési javaslatot, amelynél figyelembe veszik a család igényeit, lehetőségeit is.

 

Kik jogosultak korai fejlesztésre?

A korai fejlesztésben a gyermekek az állami ellátórendszeren keresztül vehetnek részt. Korai fejlesztésre, intervenciós szolgáltatásokra azok a gyermekek jogosultak, akik megfelelő vizsgálómódszerrel elvégzett vizsgálat során elmaradást mutatnak a felsorolt területek valamelyikén.

A korai fejlesztés és intervenció előírt óraszáma a hatályos rendelet szerint a gyermek állapotától függően, 0-3 éves kor között 1-4 óra hetenként, 3-5 éves kor között 2-5 óra hetenként. Lehet szó egyéni foglalkozásról, valamint legfeljebb hat gyermekből álló csoportos foglalkozás keretében is.

Hová érdemes fordulni?

Magyarországon felkészült szakemberek és minden családra kiterjedő hálózat látja el a gyermekeket. Ideális esetben a gyermekkel kapcsolatba kerülő védőnő, háziorvos, vagy más szakember jelzi a szülőknek, ha úgy látja, hogy a gyermek valamilyen területen fejlesztésre szorul. Amennyiben a szülőben a gyanú, hogy fejlesztésre lehet szükség, érdemes megkeresni a lakóhely szerinti védőnőt, a gyermekorvost és a pedagógiai szakszolgálatot.

 

Hogyan segít az UNICEF Magyarország?

Minthogy a korai fejlesztéssel foglalkozó állami szervezetek gyakran túlterheltek, ezért előfordul, hogy hosszú várólistákkal kell szembesülnie azoknak, akiknek szükségük van a támogatásra. Az ilyen kritikus időszakban a szülők számára talán a legnehezebb időszak a várakozás, egyrészt a gyermekük állapotával kapcsolatos bizonytalanság, másrészt a várakozás okozta „elvesztegetett idő” miatt. Éppen ezért, a korai fejlesztés ellátásának területén jelen van több civil alapítvány is, amelyek kiegészítik ezeket a fontos és értékes állami szolgáltatásokat. Ezeknek a piaci alapon működni kénytelen szervezeteknek a szolgáltatásaiért azonban jellemzően fizetni kell és ez még viszonylag kedvező árak mellett is sok családnak jelent akadályt. Ebben szeretne az UNICEF Magyarország segítséget nyújtani azáltal, hogy a civil szervezetek szakembereit, munkáját támogatja, hozzájárulva ahhoz, hogy minél több család kaphassa meg térítésmentesen és időben a gyermekének szükséges megfelelő segítséget.

Forrás: Budapesti Korai Fejlesztő Központ; Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat

 

 

Mi történik az első 1000 napban? 

Minden gyermek különleges emberi lény, aki a saját egyéni módján növekszik és fejlődik.  A kisbabák agyának tömege születéskor még mindössze a negyede a felnőtt emberi agy tömegének, azonban az idegtudomány legújabb eredményei azt bizonyítják, hogy az első három évben olyan sebességgel fejlődik, mint később egy életszakaszban sem. A kisgyerekek agya már születéskor majdnem az összes idegsejtet tartalmazza, amit későbbi élete során használni fog.  Azonban az optimális fejlődés nem pusztán ezeknek a mennyiségétől, hanem a köztük lévő kapcsolatok, úgynevezett szinapszisok kialakulásától, azaz a minőségtől is függ. A Harvard Egyetem Gyermekfejlesztő Központja szerint a gyermek agya az első 1000 napban másodpercenként akár több mint 1 millió kapcsolat kialakítására képes. Ebben a folyamatban egyrészt a gének, másrészt az életben szerzett tapasztalatok játszanak szerepet, azaz a helyes táplálkozás, a védelem, biztonságérzet megléte, valamint a beszéd, játék, a figyelem felkeltése és fenntartása mind-mind fontosak az idegkapcsolatok keletkezésében. Minél több ilyen szinapszis alakul ki, annál összetettebb dolgokra lesz képes, új készségei és képességei fejlődnek ki.

 

Néhány fontos tény globálisan a kora gyermekkori fejlődésről

  • Ha a gyermek élete korai szakaszában nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékhoz, fejlődésben visszamaradottá válhat. Ez  globálisan közel minden negyedik öt éven aluli gyereket érint.
  • A szegénység miatt felmerülő kockázatok, mint az alultápláltság  és  a  rossz  higiéniai viszonyok  is meggátolhatják a gyermek fejlődését. Ennek többek között az lehet a következménye, hogy lemarad az iskolában és az órákon nem tud koncentrálni.
  • A félelemmel, erőszakkal fegyelmezés számos országban széles körben elterjedt módszer. A kettő és négy év közötti gyerekek közel 70 százalékával kiabáltak az elmúlt hónapban. Ezek a gyerekek sokkal agresszívabbak, tinédzserként lázadóbbak, és nagyobb az esélyük arra, hogy felnőttként depressziósak és agresszívak legyenek.
  • 300 millió öt éven aluli  gyermek  volt már kitéve erőszaknak.
  • Az alacsony- vagy  közepes jövedelmű  országokban élő gyerekek számára a rossz korai  fejlődés azt jelentheti,  hogy  felnőtt kori jövedelmük akár a negyede is lehet az egészségesen fejlődő kortársaik bevételének.
  • A rossz kisgyermekkori  fejlődés  gazdasági  veszteséget is jelenthet egy ország számára; Indiában az ebből fakadó veszteség körülbelül  kétszerese  annak, amit a GDP-ből egészségügybe fektetnek be.

 

Eat, play, love

A kisgyermek korai fejlesztésének három legfontosabb összetevője a táplálék, a játék és a szeretet. Egyszerűen hangzik, számtalan gyerek számára azonban mindez nem adatik meg. Az alacsony- és közepes jövedelmű országokban például az extrém szegénység miatt több mint 250 millió öt év alatti fejlődésben visszamaradott gyerek él. Sokan közülük gyakran vannak kitéve akár hosszan tartó, extrém stressznek, több millió gyereket hanyagolnak el, mások pedig már életük korai szakaszában bántalmazás áldozataivá válnak. A gyermekek optimális fejlődését az erőszak mellett az is hátráltatja, ha nem kapnak megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot, ha nem érik őket megfelelő ingerek, vagy ha szennyezett levegőnek és más környezeti károknak vannak kitéve. Támogató szülők, nevelők nélkül ezek még inkább gátolják a gyermek agyfejlődését. Azok a gyerekek, akik az első években nem kapnak meg mindent testi, lelki, idegrendszeri fejlődésük érdekében, behozhatatlan hátrányba kerülnek. Rosszabbul teljesítenek majd az iskolában, a lassabban vagy akadályozottan fejlődő készségeik és képességeik rontják a helyzetüket az élet minden területén, így később a munka világában is, felnőtt korukra pedig akár súlyos fizikai, mentális zavarokkal és viselkedési problémákkal is küzdhetnek, – miközben minden gyereknek joga van ahhoz, hogy boldog és egészséges gyermekkora legyen, ami megfelelően felkészíti őt arra, hogy felelős résztvevője és alakítója legyen a jövő társadalmának.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

UNICEF Magyarország (@unicefhungary) által megosztott bejegyzés,

A megoldás

Van egy jó hírünk: ha megfelelő időben elvégezzük a szükséges beavatkozásokat, serkenthetjük a fejlődést, elősegíthetjük képességeik kibontakozását, és egy teljes, boldog, egészséges gyerekkort biztosíthatunk a gyerekeknek. Már az újszülött gyermeket érintő hatások, a minél több testi kontaktus, a ringatás, a gyengéd simogatás, az ölelések, valamint az éneklés és a beszéd is meghatározóak a gyermek fejlődése szempontjából. Egyhetes kortól már körül lehet venni színes, figyelemfelkeltő tárgyakkal, és lehetőséget biztosítani arra, hogy lássa, hallja, érezze a szüleit minél gyakrabban. A mosolygás, beszéd, ének, mondókázás is elősegíti a kapcsolatok kialakulását. Ahogy a kisgyerek nő, egyre aktívabban vesz részt a környezete életében, a szülők feladata pedig az, hogy támogassák és segítsék őt a felfedezésekben.

Segíts a kritikus helyzetben lévő gyerekeknek!

Havi rendszeres adományoddal életeket menthetsz.

Segítek