A gyermekek tiszta ivóvízhez való hozzájutásának javítása érdekében, valamint a konfliktusok és válságok idején az életük védelmében az UNICEF három nagy változást szorgalmaz:

• A víz- és csatornázási infrastruktúra és személyzetük elleni támadások leállítása.

A vízellátás és a köztisztasági infrastruktúra – valamint a működésükhöz szükséges áramellátás – elleni szándékos és válogatás nélküli támadások a nemzetközi humanitárius jog megsértését jelentik. Ahogyan a szolgáltatások szándékos megtagadása is.

• Olyan víz-, közegészségügyi és higiéniai szektor kiépítése, amely vészhelyzetekben is képes a folyamatos, jó minőségű víz biztosítására, valamint a csatornarendszer működtetésére.

A WASH szektornak technikai, operatív és személyzeti kapacitásnövelésre van szüksége az egyre összetettebb és elhúzódó válságok kezeléséhez.

• Az életmentő humanitárius segítség és a fenntartható víz- és közegészségügyi rendszerek fejlesztésének mindenki számára elérhető összekapcsolása.

Ehhez olyan rendszerek kiépítésére van szükség, amelyek biztosítják a tiszta vízhez és a közegészségügyhöz való jogot, megakadályozzák a betegségek kitörését. Megkövetelik, hogy a humanitárius és fejlesztési szervezetek a kezdetektől fogva együttműködjenek, és olyan rendszereket hozzanak létre, melyek ellenállóbbak maradnak.

Többféle módon használják fegyverként a vizet, beleértve a vízinfrastruktúra és az azt fenntartó személyzet támadását, valamint az ellátás megtagadását:

• A vízellátás és a csatornázási infrastruktúra elleni támadások: ez magában foglalja a vízhálózatot célzó támadásokat, a kutak betonnal való felöntését, valamint az olyan nem szándékos károkat is, ahol a folyamatos bombázások a létfontosságú, civil infrastruktúra létesítményeit rombolják. Ennek következtében károsul vagy megsemmisül a víz- és szennyvízrendszer.
• A vízellátás leállítása: ide tartozik a szivattyúállomások lekapcsolása, valamint az állomások működtetéséhez szükséges elektromos rendszerek leállítása.
• A víz szennyezése: a víz mérgezése fegyver. Ilyen a közösségek biztonságos ivóvízellátása elleni támadás is, mely során emberi holttesteket vagy állati tetemeket dobnak a kutakba, ezzel szennyezve a vízkészletet.
• Támadások a víz- és közegészségügyi dolgozók ellen: a humanitárius és helyi munkaerő egy-egy konfliktus során számos veszélynek van kitéve. Sokukat éri támadás, ennek következtében megsérülnek vagy életüket veszítik a létfontosságú civil infrastruktúra javítása közben.
• A humanitárius segítségnyújtás akadályozása: fegyveres konfliktusok során gyakran szándékosan akadályozzák az életmentő készletek célba jutását az érintett területeken.

Azonban az infrastruktúra és a személyzet elleni támadás csak kettő a számtalan fenyegetés közül, amelyek a gyermekek vízellátására és higiéniai körülményeire leselkednek. Számos elhúzódó konfliktus során nem csupán célponttá válik a vízügyi infrastruktúra, de a javítását sem tudják megkezdeni. Egyes esetekben eleve nem volt megfelelően kiépítve, és a konfliktus kitörése tovább súlyosbította a problémát.

A válságban élő gyermekeknek nem lenne szabad fegyverektől és bombáktól való félelemben élniük. Nem lenne szabad meghalniuk vagy szenvedniük azért, mert egy támadás eredményeképp nem jutnak megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvízhez.