Cyberbullying vagy internetes zaklatás

Mit nevezünk internetes zaklatásnak?

A zaklatást az egyszeri bántalmazástól vagy más konfliktushelyzettől három tényező különbözteti meg. Egyrészt erős, negatívan befolyásoló hatása van, a zaklatás áldozata nem tudja élni a mindennapi életét a zaklató tevékenységének következtében – például mert állandóan félelemben vagy bizonytalanságban él. Másrészt a zaklatás nem feltétlenül szabályos időközönként, de ismétlődik, a bántalmazó rendszeresen visszatér az elszenvedőhöz, és megismétli a cselekedetét, legyen az fizikai, szóbeli vagy szexuális tevékenység. A harmadik kritérium az erőviszonyok eltolódása: a zaklatás során a bántalmazó fél mindig több hatalommal rendelkezik (több pénze van, erősebb, több barátja van, hangosabb), és ezt fitogtatja is a zaklatás során.

A zaklatás (bullying) történhet otthon, az iskolában vagy más közösségekben is, de az internethasználat terjedésével az online zaklatás is megjelent a mindennapokban. Az internetes zaklatás során ugyanúgy érvényesül a három feltétel: erős, negatív tartalmat közvetít a bántalmazó a bántalmazottnak, rendszeresen ismétli a tevékenységet, és mindezt a hatalma fitogtatásával éri el. A neten gyakran úgy, hogy anonim módon, arctalanul tesz bántó megjegyzéseket különböző közösségi oldalakon, vagy egy általa készített előnytelen fotót, esetleg montázst oszt meg a zaklatás elszenvedőjéről.

A magyar társadalom 79 százaléka rendszeres internethasználó, a 10-18 éves gyerekek 88 százaléka rendelkezik profillal közösségi oldalakon. A hazai adatok szerint (Heliotis, 2015.) a gyerekek 80 százaléka nagyon súlyos problémának tartja az online bántalmazást, súlyosabbnak, mint a fizikai vagy lelki erőszakot. A koronavírus-járvány hatására az online jelenlét tovább nőtt, a fiatalok akár a korábbinál 50%-al több időt is tölthettek a neten, így a lehetséges bántalmazás esélye is fokozódott.

A virtuális felületeken ugyanis a zaklatótól nem lehet fizikailag eltávolodni, a bántalmazás nem szűnik meg hétvégén vagy az iskolai szünetben. A képeket bárki lementheti, és bármikor újra feltöltheti különböző felületekre, a különböző közösségi oldalakon pedig akárhány profil létrehozható, és ezekről újabb és újabb üzeneteket lehet küldeni a kiszemelt áldozatnak. Ráadásul, ha valakit az interneten zaklatnak egy nyilvános felületen, nem lehet pontosan megmondani, hogy hányan látták a fényképet vagy posztot, sokkal több tanúja van, mint a nem internetes bántalmazások esetében. A bántalmazással járó megalázottság érzése sokkal fájdalmasabb lehet a gyereknek, ha még azt sem tudja, pontosan kikhez jutott el.

Kiket érint a jelenség?

A gyerekek esetében sajnos nem tudunk pontos számokról beszélni, hiszen ezt a legtöbben szégyennek, titkolnivalónak élik meg, és még egy kutatás során sem vallják be, hogy valaha áldozattá váltak. Az UNICEF és a Telenor közös, nem reprezentatív kutatásából 2014-ben azt az eredményt kaptuk, hogy a gyerekek harmadát zaklatták már valamilyen online felületen. Az UNICEF Magyarország 2020-ban készült online feltérképezése alapján a válaszadó gyerekek 60%-át csúfolták már neten, a megkérdezett lányok 55%-a pedig zaklatást is tapasztalt az online térben, míg a fiúk esetében ez az arány 27%-os.

Az UNICEF munkáját segítő és a programban közreműködő gyerekek személyes tapasztalataiból azonban az is kiderült, hogy az internetes bántalmazás már az egészen fiatal kiskamaszok, a 10-12 éves gyerekek körében is megjelenik. Ők sokkal kevésbé érzik még az internetes világ határait, azt, hogy meddig lehet elmenni valakivel szemben, de akár követendő példának is tűnhet a bántalmazó attitűd felvétele – az a menő, aki ezt meg meri csinálni. Gyakran a szülők és a pedagógusok nem is tudnak arról, hogy mi zajlik a háttérben, máskor nem találnak megfelelő eszközöket a probléma kezelésére, mert úgy érzik, nincsenek eléggé felkészülve az online világ jelentette kihívásokra.

 

Milyen következményekkel járhat?

Az online zaklatás, csakúgy, mint a többi bántalmazási forma, rossz érzéseket kelt a gyerekekben, aláássa az önbizalmukat, az önértékelésüket, súlyos esetben meglévő barátaiktól is elszigeteli őket. A magukra maradt gyerekek szorongani kezdenek, feszültté válhatnak, a folyamatos stresszhelyzet és az, hogy nem élhetik a megszokott, hétköznapi életüket a zaklatás miatt, kihatással lehet a teljesítményükre. Szétszórttá válnak, nem teljesítenek úgy az iskolában, mint korábban, elszakadnak a korábbi kapcsolataiktól, az is előfordulhat, hogy még a szülőkkel való bizalmi viszony is felbomlik. A feszültség hosszú távon egészségkárosító hatású, mentális, pszichés betegségekkel és valódi fizikai tünetekkel is járhat. A kiskamaszok önkárosító magatartással próbálhatnak meg átlendülni a nehézségeken, magukban keresve a hibát étkezési zavarok alakulhatnak ki náluk, vagdosni kezdhetik magukat, vagy a legsúlyosabb esetben akár nagyon komolyan saját életük ellen is fordulhatnak.

 

Mit tehetünk ellene?

A bántalmazásról riasztó képet festettünk, mert veszélyes jelenségről van szó, de fontos, hogy tudjuk: van megoldás.

A szülők számára mindenekelőtt az a fontos, hogy megértsék és elfogadják az online világ térnyerését a mindennapi életben. Ha elveszik a gyerekektől az elektronikai eszközöket, letöröltetik a közösségi oldalról a profiljukat, vagy rendszeresen beleolvasnak a levelezésébe, azzal valójában nem tudják kontrollálni a helyzetet. A bántalmazás általános jelenség, ami ma már az interneten is jelen van, tévedés lenne azonban azt gondolni, hogy a nethez való hozzáférés megszüntetésével a probléma is megoldódik. A gyerekeknek ráadásul ugyanúgy joguk van a magánéletükhöz, így a levelezésük folyamatos ellenőrzése, vagy a mindenki által használt kapcsolattartási formáktól való elszakítással csak kárt okozunk.

UNICEF kutatás grafikon - gyermekbántalmazás

Az UNICEF Magyarország gyermekbántalmazással kapcsolatos kutatása alapján (Publicus Intézet, 2020.)

A szülők elsődleges eszköze a beszélgetés. Ez nem számonkérést jelent, és nem is egyszeri, nagy nekirugaszkodást. Az a fontos, hogy az internetről való beszélgetés jelen legyen a családok mindennapjaiban, a gyerekek azt érezhessék, hogy nyugodtan megoszthatnak bármi a szüleikkel, nem lesz részük elutasításban.

Ha a gyereket már zaklatják az interneten, arra kell bátorítanunk, hogy beszéljen a problémájáról. Mellette kell állnunk, támogatnunk kell őt, és közösen kell megoldást találnunk a helyzetre. Ebbe be kell vonni a gyereket körülvevő más felnőtteket és gyerekeket is, különös tekintettel azokra a gyerekekre, akik szemlélőként vannak jelen a bántalmazás körforgásában, akik ott vannak a közelben, látnak mindent, de nem avatkoznak be. A velük való beszélgetés lehet az egyik kulcsa a helyzet megoldásának, a bántalmazó és a bántalmazott mellett nagyon sokan vannak, akiket néma tömegből aktív támogatóvá lehet tenni.

 

Az UNICEF dolgozik az internetes bántalmazás leküzdéséért. 2018-ban indult első #nemvagyegyedül kampányunk, amelyben hírességek személyes videóüzenetben válaszoltak, adtak tanácsot olyan gyerekek anonim megkeresésére, akik már voltak cyberbullying áldozatai. Az egyéni válaszadás mellett a program részeként arról is beszéltek, hogy nekik milyen online és offline bántalmazásokat kellett átélniük akár gyerekkorukban, akár karrierjük során, és azt is elmondták, hogy ők milyen módszerekkel jutottak túl rajtuk. Így megerősítették a bántalmazott gyerekek önbizalmát, önértékelését, valamint saját nehézségeik felvállalásával hitelesen tudnak tanácsokat adni. A kampány folytatásaként 2020-ban szintén számos híresség vállalta, hogy a fontos ügy mellé áll. Mindannyian más műfajban, más közönséghez és másként szóltak, azonban összekötötte őket, hogy nagyon népszerűek a fiatalok körében, így hatékonyan tudták eljuttatni a #nemvagyegyedül üzenetét a társadalom minden rétegéhez. A hírességek posztoltak a cyberbullying veszélyeiről, az elérhető segítségről és megosztották a hallgatósággal a saját tapasztalataikat, hiszen az online bántalmazás őket sem kíméli. Többen arra is vállalkoztak, hogy segítenek a szakembereknek az arra vonatkozó információk gyűjtésében, hogy a fiatalokat milyen kérdések foglalkoztatják a témával kapcsolatban. Az anonim módon beérkező felvetésekre szakértők és maguk a sztárok válaszoltak 2020. július 7-én egy online talkshowban, amelyet az UNICEF Magyarország Facebook oldalán közvetítettünk.

Többet szeretnék tudni a #nemvagyegyedül kampányról

Segíts a kritikus helyzetben lévő gyerekeknek!

Havi rendszeres adományoddal életeket menthetsz.

Segítek