Híreink

A Gyermekjogi Civil Koalíció tagjainak közös nyilatkozata a gyermek legfőbb érdekéről a KEH 2787/6/2023. számú elnöki kegyelmi határozattal összefüggésben

2024. február 09. 09:03

Közös nyilatkozat a gyermek legfőbb érdekéről a KEH 2787/6/2023. számú elnöki kegyelmi határozattal összefüggésben

A Gyermekjogi Civil Koalíció, mint a legnagyobb magyarországi gyermekjogokkal foglalkozó szakmai hálózat, megdöbbenéssel értesülarról, hogy a bicskei Kossuth Zsuzsa gyermekotthon volt igazgatóhelyettese köztársasági elnöki kegyelemben részesült. A Köztársasági Elnök egyéni kegyelmezési jogkörben meghozott döntése értelmében – ami a Kúria  Bfv. 1191/2022/13. sz. végzésében vált nyilvánossá  a kiszabott szabadságvesztés büntetés hátralévő részének (reintegrációs őrizet) végrehajtását 5 évi próbaidőre felfüggesztette, a foglalkozástól eltiltás büntetés és a közügyektől eltiltás mellékbüntetés hátralévő részének végrehajtását elengedte, valamint az ítélet vonatkozásában a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól mentesítette. S mindez elsősorban az érintetteknek jelent óriási megrázkódtatást.

A Köztársasági Elnök döntése teljességgel elfogadhatatlan és összeegyeztethetetlen  egyrészt az Alaptörvény XVI. cikkében foglalt, a gyermek védelemhez és gondoskodáshoz való jogával összefüggő állami intézményes jogvédelmi kötelezettséggel, másrészt az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyermekvédelmi törvényalapelveivel és  értékeivel, mert  kegyelmi döntés, annak üzenete és következményei szembe mennek a gyermek legfőbb érdekeinek megfelelő eljárás elvével, amely valamennyi állami szervet, így a köztársasági elnököt is kötelezi.

Ennek kapcsán emlékeztetni szeretnénk arra, hogy a Kúria – az elnöki kegyelem ellenére – a Bfv. 1191/2022/13 számú döntésével helybenhagyta az első és a másodfokon is kiszabott büntetést, és felhívta a figyelmet arra is, hogy a bűncselekmények elkövetői és sértetti köre speciális, a gyermekvédelemhez, gyermekotthonhoz kapcsolódik, továbbá az elkövető személyében rejlő társadalomra veszélyesség fokozott, mert éppen az ellenkezőjét teszi, mint ami a törvényi és erkölcsi kötelezettsége, ezért a cselekmény erkölcsileg is mélyen elítélendő.

A gyermekotthon igazgatója ugyanis 2004 és 2016 között legalább tíz kiskorú fiút szexuálisan zaklatott az általa vezetett intézményben, a legfiatalabb áldozata tízéves volt. Az egyik áldozat öngyilkos lett, s a többi áldozat ma is a cselekmény hatása alatt áll.

A bántalmazást akkor lehet megakadályozni, ha aki tud róla, nem titkolja el, hanem a Gyermekvédelmi törvény szerint jelzéssel él a megfelelő szervek felé. A gyermekotthon igazgatóhelyettese azonban törvényi és erkölcsi kötelezettségét sem teljesítette, sőt az igazgató szexuális bűncselekmény miatti felelősségre vonásának elkerülését akarta segíteni. A vezetők hatalmukkal, tekintélyükkel, befolyásukkal visszaéltek, s a gyermekáldozatok évekig nem kaptak támogatást, segítségetvédelmetkiszolgáltatottak maradtak. A gyermekvédelemben élők nagy része úgy nő fel, hogy  ez a világ rendje, hogy velük mindent meg lehet tenni, de ennek nem szabad így lennie. A  bántalmazás feltárása, erkölcsi és jogi elítélése azért is fontos, hogy a következmény elkerülhetetlenségének érzése erős legyen az elkövetőben, s ne bízzon annak elmaradásában.

Az egyéni kegyelem megadása az államfő mérlegelésen alapuló diszkrecionális joga, ami az  igazságügyi miniszter ellenjegyzéséhez kötött. A kegyelmezési jogkör gyakorlása csak kivételes eszköz lehet, amelynek feltételeit, illetve körülményeit nem határozza meg sem az Alaptörvény, sem pedig más törvény. Király Tibor jogászprofesszort idézve„a kegyelem megakadályozza az igazságszolgáltatást, illetőleg törli annak eredményét, és benne néha olyan politikai célok érvényesülhetnek, amelyek túlmutatnak a büntetőjog és igazságszolgáltatás társadalmi küldetésén.” Az alkotmányos gyakorlat a feltételek, illetve körülmények közé sorolja az elítélt olyan személyes körülményét, amit a bíróság az ítélethozatalkor nem tudott figyelembe venni. Az egyéni kegyelmi jogkör mérlegelése esetében nagy jelentősége van az elkövetett bűncselekmény súlyának, társadalmi hatásának és annak is, hogy kik a bűncselekmény áldozatai, mert esetükben a jogerősen elítélt elkövetőnek adott kegyelemnek különös konkrét súlya van. A kegyelemben megnyilvánuló megbocsátás – mint méltánylást érdemlő eset – alapjául elsősorban erkölcsi, igazságossági, emberiességi szempontok szolgálhatnak, ugyanakkor összhangban kell állniuk a társadalmi igazságérzettel és értékrenddel, de ez az  összhang a szóban forgó kegyelmi döntésnél erősen aggályos.

Gyermekjogi Civil Koalíció ezért indokoltnak tartja az elnöki kegyelmi jogkör  alkotmányos kereteinek felülvizsgálatát, mert álláspontunk szerint az egyéni kérelmek  alapján induló kegyelmi eljárásoknál a jogszabályi rendelkezések nem fedik le hiánytalanul a kegyelmi eljárás folyamatát, ezáltal csorbulhat az átláthatóság és a  jogbiztonság. 

A Gyermekjogi Civil Koalíció álláspontja szerint a gyermekeket, a gyermekek jogait  érintő  büntető ügyekben alkotmányos elvárás, hogy a Köztársasági Elnök bármely elítélt esetében megfontoltan, valamennyi szempontra, a gyermek legfőbb érdekeinek védelmére tekintettel hozza meg a kegyelmi döntését. Az Alaptörvény 9. cikkének (1) bekezdése alapján a Köztársasági Elnök kifejezi a nemzet egységét, amelyet minden döntése esetében szintén zsinórmértékként kell követnie, így a kegyelmi jogkör gyakorlása során is.

 A gyermekek védelme mindannyiunk közös felelőssége! Álljunk ki értük!

Felhívjuk a döntéshozók figyelmét arra is, hogy az Európai Unió Gyermekjogi Stratégiája az erőszakmentes gyermekkor célkitűzése okán azt javasolja a tagállamoknak, hogy fejlesszék a gyermekvédelmi rendszerek működését, ezért a büntetőjogi megközelítésű törvényeik mellett a megelőzésre és az áldozatvédelemre fókuszáló gyermekvédelmi törvénycsomagot is készítsenek elő, hogy az érintett felnőttek és gyerekek fel tudják dolgozni a történteket, a traumát, továbbá megelőzhetőek legyenek a hasonló cselekmények.

Budapest, 2024. február 7.

 

A Gyermekjogi Civil Koalíció részéről, mint szervezetek:

  • Alapítvány a Nevelőszülőkért
  • Család, Gyermek, Ifjúság Közhasznú Egyesület
  • Gyerekesély Közhasznú Egyesület
  • European Roma Rights Centre (ERRC)
  • Élményakadémia Közhasznú Egyesület
  • Főnix Mozgalom
  • Háttér Társaság
  • Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány
  • Igazgyöngy Alapítvány
  • Jogismeret Alapítvány
  • Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány
  • Közép Európai Mediációs Intézet
  • Magyar LMBT Szövetség
  • Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség
  • Magyar Pedagógiai Társaság Gyermekérdekek Szakosztálya – Korczak Munkabizottság
  • Magyarországi Terre des hommes Alapítvány “Lausanne”
  • Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége
  • NANE Egyesület
  • Patent Egyesület
  • Pressley Ridge Magyarország Alapítvány
  • Romaversitas Alapítvány
  • Rosa Parks Alapítvány
  • Társaság a Szabadságjogokért
  • Világszép Gyermekvédelmi Alapítvány
  • Validity Alapítvány
  • UNICEF Magyarország

 

és mint egyéni szakértők:

  • Aczél Anna
  • Adler Katalin – Békés Iskolák Program
  • dr. Baracsi Katalin
  • Békés Zoltán
  • Bíró Dalma
  • Cserey Miklós – Szülőnek lenni program
  • De Coll Ágnes
  • dr. Gellér Judit
  • dr. Gyulai Edina
  • dr. Hegedűs Judit
  • dr. Herczeg Rita
  • dr. Jánoskúti Boglárka
  • dr. Katonáné dr. Pehr Erika
  • dr. Kovács Zsuzsanna gyermekorvos
  • dr. Lux Ágnes
  • dr. Mátyók Fanni
  • dr. Makai Éva
  • Mohácsi Erzsébet
  • dr. Nagy-Nádasdi Anita Rozália
  • Negrea Vidia
  • dr. Parti Katalin
  • Révész Magda
  • dr. Sándor Bea
  • dr. Szeibert Orsolya
  • dr. Szotyori-Nagy Viktória
  • dr. Tománé Mészáros Andrea
  • dr. Tóth Zsófia
  • dr. Vaskuti András

 

A nyilatkozattal a Gyermekjogi Civil Koalíció megfigyelő szervezeteként egyetért: 

  • Civil Közoktatási Platform
  • Emberi jogi nevelők Hálózata (EJHA)

 

Továbbá a nyilatkozatot támogatja:

  • Autonómia Alapítvány
  • Ambrus Ágnes, jogász
  • Amnesty International Magyarország
  • Baross Dorottya iskolapszichológus, pedagógiai szakpszichológus jelölt
  • Benkő Fruzsina, szociális munkás
  • InDaHouse Hungary Egyesület
  • Dénes Gergő óvoda- és iskolapszichológus
  • Egészségügyben Dolgozó Szociális Munkások Országos Egyesülete (EÜDSZM)
  • Együttnevelés Szövetség
  • Gerő Márton szociológus
  • dr. Gerő Tamás, ügyvéd
  • Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus
  • Hegyesi Gábor
  • Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesülete
  • dr. Hont Judit gyermekorvos
  • Horgász Csaba klinikai szakpszichológus, Békés Iskolák közösség
  • Kaló Zsuzsa pszichológus
  • Kovács-Bölöni Anna pszichológus
  • Kozma Judit, szociális munkás, 3Sz ügyvivő
  • dr. Kerezsi Klára
  • dr. Könczöl Miklós
  • dr. Körtvélyesi Zsolt
  • Kőrösi Gábor, közgazdász
  • Kun Ágnes közgazdász
  • Kuslits Gábor
  • Labrisz Egyesület
  • Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület
  • Magyar Helsinki Bizottság
  • Majtényi Balázs
  • Mérték Médiaelemző Műhely
  • Motiváció Műhely
  • dr. Némedi Mária gyermekorvos
  • Oktatással a Demokráciáért Alapítvány
  • Peer Krisztina gyermekpszichológus, igazságügyi klinikai szakpszichológus
  • Polgár Alapítvány az Esélyekért
  • dr. Reményi Andrea Ágnes egyetemi docens, tanárképző
  • Rékasi János
  • Roma Sajtóközpont
  • dr. Salát Orsolya
  • dr. Sallay Viola családpszichoterapeuta, egyetemi adjunktus
  • dr. Sarlai Katalin gyermekorvos
  • dr. Scheiber Dóra gyermekorvos
  • Szoboszlai Katalin szociális munkás
  • Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete (SzMME)
  • Szociális Szakmai Szövetség (3Sz)
  • Szülői Hang Közösség
  • Tanítanék Mozgalom
  • dr. Turai Katalin jogász, egyetemi adjunktus (ELTE)
  • Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület
  • dr. Varsányi Mária gyermekorvos
  • dr. Zeller Judit

Az állásfoglalás a Gyermekjogi Civil Koalíció honlapján is elérhető: Nyilatkozat

Segíts a kritikus helyzetben lévő gyerekeknek!

Havi rendszeres adományoddal életeket menthetsz.

Segítek