Sehol sincs biztonság a Gázai övezetben. A folyamatos bombázások miatt rendkívül nehéz az UNICEF-nek és partnereinek biztonságosan mozogni Gázában, és elérni azokat a gyermekeket és családokat, akik segítségre szorulnak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rekordmennyiségben regisztrált egészségügyi dolgozók elleni támadást a Gázai övezetben. Kórházakat, klinikákat, mentőket és orvosi ellátmányokat is értek támadások.

Eközben a helyi humanitárius dolgozók gyakran hasonló kihívásokkal néznek szembe, mint az övezet lakossága: családtagjaikat, barátaikat vesztették el, és kénytelenek voltak biztonságosabb helyre menekülni. Sokan alig, vagy egyáltalán nem jutnak hozzá elektromos áramhoz, korlátozott az élelmiszerellátásuk, és nem áll rendelkezésükre ivóvíz.

Nem áll rendelkezésre elegendő teherautó, és nincs elég üzemanyag a meglévők üzemeltetéséhez. A segélyt szállító teherautóknak többszörös ellenőrzéseken kell átesniük, mielőtt beléphetnének a Gázai övezetbe, azonban az ellenőrzési folyamat lassú és kiszámíthatatlan. A humanitárius segítségnyújtás során a legfontosabb segélyszállítmányok közül sokak áthaladását indoklás nélkül korlátozzák. Beletartoznak ebbe az ivóvíz előállítását és a kórházi létesítmények áramellátását biztosító generátorok, a súlyosan megrongálódott vízinfrastruktúra javításához szükséges műanyagcsövek,  és a létfontosságú orvosi felszerelések is.

Amint a segély bejut, további kihívások merülnek fel az elosztás során az egész övezetben. A készletek tárolására és szállítására szolgáló infrastruktúra megsérült. A raktárak használhatatlanok. A Gázába belépő sofőrök rendkívül nehéz körülményekkel szembesülnek: a közlekedési infrastruktúrát és az utakat ért hatalmas károk veszélyessé teszik az autóvezetést, az utak tele vannak fel nem robbant lőszerekkel, és a déli területeken tapasztalható túlzsúfoltság, amelyet a tömeges kitelepítések okoznak, még tovább bonyolítja a segélyszállítást. A kommunikációs csatornák gyakori blokkolása folyamatosan akadályozza a segélyek elosztásának irányítását. Az UNICEF rendszeresen elveszíti a kapcsolatot a helyszínen lévő csapataival, és a Gázában élő családoknak gyakran nincs lehetőségük megtudni, hol és hogyan juthatnának segítséghez.

A segélyek tárolására és szállítására szolgáló infrastruktúra is megsérült – a raktárak használhatatlanok, és a kereskedelmi ellátási útvonalak már nem léteznek.

Az alapvető szükségletek mindennapi ellátása sem történik meg. Mivel Gáza lakossága jelenleg nem képes élelmiszert előállítani vagy importálni, így túlélésüket teljes egészében a segélyek tudják fedezni. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének, nemzetközi segélyszervezeteknek és nem kormányzati szervezeteknek sikerült korlátozott segítséget juttatniuk az övezetbe, de a hatalmas szükségleteket a humanitárius segítség jelenlegi mértéke nem képes kielégíteni.

A Gázai övezetben értékesített kereskedelmi áruk mennyiségének növelése létfontosságú, és ennek gyorsan meg kell történnie. Legalább napi 300 teherautóra van szükség magánkézben lévő kereskedelmi áruk szállításához. Ez segítené az embereket az alapvető árucikkek beszerzésében, enyhítené a közösségi feszültséget, és nemzetközi szinten ösztönözné a készpénzsegély-programok támogatását.