Az Alapértékek Nonprofit Kft. és az UNICEF Magyarország közös kutatása a magyar diákok klímaváltozással és fenntarthatósággal kapcsolatos véleményéről, attitűdjéről

Több mint hatezer 10 és 21 év közötti diák bevonásával készült el az a felmérés, amely a klímaváltozással kapcsolatos ismereteiket, érzéseiket és cselekvési attitűdjüket térképezte fel. A kutatás megerősítette: a tudás önmagában nem elég – de nélküle nincs lehetőség valódi változásra. A fiatalok döntő többsége elfogadja a klímaváltozás tényét és tisztában van vele, hogy az a jövőjüket is befolyásolni fogja. Ugyanakkor sokan tehetetlenséggel, szorongással és félelemmel tekintenek a jelenségre. Az eredmények alapján a témában jártasabb fiatalok jelentősen aktívabbak és készek cselekedni is a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében. A klímaváltozással kapcsolatos egyéni felelősség kérdése nem kap elég hangsúlyt a gyerekek hétköznapi tapasztalatai alapján.

Bár sokan szeretnének megbízható ismereteket szerezni a fenntarthatóságról, mindössze a válaszadók egynegyede érzi úgy, hogy valóban tájékozott. Az iskolai oktatás szerepe, az elmúlt évek pozitív törekvései ellenére még mindig korlátozott. Jelzésértékű, hogy bár a válaszadó diákok több mint fele (56%) legalább havonta egyszer foglalkozik környezeti problémákkal az iskolában, 44 százalékuk ennél ritkábban – vagy egyáltalán nem – találkozik ilyen témákkal a tanórai kereteken belül. Különösen szembetűnő a különbség a Fenntarthatósági Témahéten részt vevő – és így a téma iránt valószínűleg nyitottabb – iskolák és a nem részt vevő intézmények tanulói között. A Témahétbe bevont iskolák tanulóitól érkező válaszok alapján a diákok 64%-a legalább havonta, 25%-a pedig legalább hetente foglalkozik a klÍmaváltozással, míg azok között, akik a Témahét programjain eddig nem vettek részt, 10-ből 6 fiatal ritkábban, mint havonta, vagy egyáltalán nem találkozik ezzel a témával.  Bár a tanulók többsége fontosnak tartja a megbízható ismeretek meglétét, a klímaváltozással kapcsolatos információkhoz való hozzáférés önmagában nem bizonyul elegendőnek: az egyéni felelősségvállalás és cselekvési lehetőségek tudatosítása – összefoglalóan a cselekvési kompetenciák fejlesztése – továbbra is hiányos. Ez különösen fontos, mivel a kutatás eredményei is alátámasztják, hogy ezek a kompetenciák szoros kapcsolatban állnak a valós környezetbarát viselkedéssel.

Nem véletlen, hogy a Fenntarthatósági Témahét szervezői és az UNICEF Magyarország  közösen indították el legújabb kutatásukat: mindkét szervezet olyan hiánypótló, fiatalokat megszólító programokat működtet, amelyek nélkülözhetetlenségét a friss adatok is alátámasztják.

ELOLVASOM A KUTATÁST

Fenntarthatósági Témahét Riport 2025