Gyermekjogok

A Gyermekjogi egyezményhez csatolt fakultatív jegyzőkönyvek

A fakultatív jegyzőkönyvek kiegészítik a már meglévő szerződéseket. „Fakultatívak”, hiszen az ezekben vállalt kötelezettségek nagyobb igényeket támaszthatnak, mint az eredeti egyezményben foglaltak, így az államoknak egymástól függetlenül kell dönteniük arról, hogy vállalják-e ezen kötelezettségeket. A fakultatív jegyzőkönyvek saját jogon is szerződésnek minősülnek, és a fő szerződés részes államai aláírhatják, csatlakozhatnak hozzájuk vagy ratifikálhatják őket.

Jegyzőkönyvet az eredeti szerződés bármely releváns témája kapcsán csatolhatnak, és felhasználhatják akár az eredeti szerződés valamely részének későbbi tárgyalására, egy új probléma kezelésére, vagy a szerződés működéséért és végrehajtásáért létrehozott eljárás hozzáadására.

Hogy megfékezzék a gyermekek világszerte előforduló bántalmazását és kizsákmányolását, az ENSZ Közgyűlése 2000-ben elfogadta a Gyermekjogi egyezmény két fakultatív jegyzőkönyvét annak érdekében, hogy hatékonyabban léphessenek fel a gyermekek fegyveres konfliktusokba történő bevonása és szexuális kizsákmányolása ellen. 2014. április 14-én egy harmadik fakultatív jegyzőkönyv is elfogadásra került, mely lehetővé teszi a gyermekek számára, hogy a Gyermekjogi Bizottsághoz közvetlenül is benyújthassák panaszaikat. A Bizottság ezután kivizsgálja a bejelentéseket és intézkedések meghozatalára utasíthatja a kormányokat.

Első fakultatív jegyzőkönyv:

Gyermekek védelme fegyveres konfliktusokban

A gyermekek fegyveres konfliktusokban való részvételéről szóló fakultatív jegyzőkönyv kísérlet az egyezmény megvalósításának erősítésére, és a gyermekek védelmének növelésére fegyveres konfliktusok idején. A jegyzőkönyv értelmében az államoktól elvárják, hogy tegyenek meg minden lehetséges intézkedést annak érdekében, hogy fegyveres erőik 18 évnél fiatalabb tagjai közvetlenül ne vegyenek részt háborús cselekményekben. Az államoknak továbbá fel kell emelniük az önkéntes katonai szolgálatvállalás alsó korhatárát 15 évről, ugyanakkor a 18 éves alsó korhatár nem követelmény.

Mindemellett a jegyzőkönyv emlékezteti az államokat, hogy a 18 év alatti gyermekek speciális védelemre jogosultak, és így bármilyen, 18 évnél fiatalabbakat érintő önkéntes toborzás során elégséges biztosítékot kell számukra garantálni. Az egyezményhez csatolt első fakultatív jegyzőkönyv megtiltja a 18 év alatti kötelező katonai szolgálatot. A részes államoknak jogi lépéseket kell tenniük, hogy megakadályozzák a független fegyveres csoportok által végzett toborzást, és 18 évnél fiatalabbak bevetését konfliktusok esetén.

Második fakultatív jegyzőkönyv:

Gyermekek védelme a kereskedelmi célú szexuális kizsákmányolástól

A fakultatív jegyzőkönyv kiemelten felhívja a figyelmet a gyermekek jogai ellen elkövetett olyan súlyos erőszak, mint a gyermekkereskedelem, gyermekprostitúció és gyermekpornográfia kriminalizálására, valamint hangsúlyozza a fokozott társadalmi tudatosság és a nemzetközi együttműködés fontosságát ezen cselekedet elleni harcban.

A jegyzőkönyv az államok számára a gyermekek szexuális kizsákmányolását és bántalmazását eltörlő részletes követelményekkel egészíti ki az egyezményt, valamint védi a gyermekeket a nem szexuális célú kereskedelemtől – mint például a kényszermunka, illegális örökbefogadás vagy szervadományozás egyéb formáitól.

A jegyzőkönyv meghatározza a „gyermekeladás”, „gyermekprostitúció” és „gyermekpornográfia” fogalmát. Emellett kötelezettségeket fogalmaz meg a kormányok számára az ezekhez kapcsolódó tevékenységek kriminalizálására és büntetésére vonatkozóan. Elvárja, hogy a büntetés ne csak azokat sújtsa, akik szexuális kizsákmányolás céljából felajánlanak vagy közvetítenek gyermekeket, akik nyereségért szerveket vagy gyermekeket szállítanak, vagy akik munkára kényszerítenek gyermekeket, hanem bárki mást is, aki gyermeket elfogad ilyen tevékenységek végrehajtására.

A jegyzőkönyv ezen kívül védi a gyermekáldozatok jogait és érdekeit. A kormányoknak jogi és egyéb támogatást kell nyújtaniuk a gyermekáldozatoknak. Ez a kötelezettség magába foglalja, hogy ha a gyermek bárminemű kapcsolatba kerül az igazságszolgáltatási rendszerrel, akkor legfőbb érdekét kell figyelembe venni. A gyermekek rehabilitációját és reintegrációját segíteni kell a szükséges orvosi, pszichológiai, logisztikai és pénzügyi támogatással. A Gyermekjogi egyezmény kiegészítéseként a fakultatív jegyzőkönyv szövegének értelmezése mindig az egyenlő bánásmód, a gyermek legfőbb érdeke és a gyermek szerepvállalásának elvei mentén kell, hogy történjen.

Harmadik Fakultatív Jegyzőkönyv:

Panaszok, fellebbezések és petíciók benyújtása

Ez a jegyzőkönyv lehetővé teszi, hogy a Gyermekjogi Bizottsághoz kerüljenek a gyermekjogok megsértéséről szóló panaszok. A jegyzőkönyvet ratifikáló országokból származó gyermekek igazságszolgáltatásra használhatják fel a szerződést, amennyiben a nemzeti jogrendszer nem tudott jogorvoslattal élni az erőszakos cselekményekkel szemben.

A Bizottsághoz fordulhatnak gyermekek, gyermekek csoportjai vagy azok képviselői bármely ország ellen, mely elfogadta a jegyzőkönyvet. A Bizottság nyomozást indíthat a gyermekjogokat érintő súlyos vagy rendszeres sérelmek esetén, az államok pedig panaszt nyújthatnak be egymás ellen, amennyiben elfogadták ezt az eljárást.

A jegyzőkönyv 2014 áprilisában lépett hatályba, és két új lehetőséget biztosít a gyermekeknek, hogy a jogaik állam általi megsértése ellen fellépjenek:

  • Egy kommunikációs eljárást, melynek segítségével a jegyzőkönyvet elfogadó országokból származó gyermekek a jogaik megsértéséről szóló panasszal élhetnek a Gyermekjogi Bizottság felé, amennyiben ezek az ügyek nem kerültek teljes megoldásra a nemzeti bíróságokon;
  • Egy vizsgálati eljárást a gyermekjogok súlyos és rendszeres sérelmére.

Segíts a kritikus helyzetben lévő gyerekeknek!

Havi rendszeres adományoddal életeket menthetsz.

Segítek