A világon több mint 171 millió, vagyis nagyjából minden tizedik gyermek oktatását zavarták meg éghajlati hatások 2025-ben – derül ki az UNICEF ma közzétett elemzéséből. A „Learning Interrupted: Global Snapshot of Climate-Related School Disruptions in 2025” című jelentés 106 ország adatai alapján azt vizsgálja, hogyan hatottak a különféle éghajlati hatások 2025-ben az oktatásra óvodáskortól egészen középiskolás korig.  

A jelentés megállapításai szerint az olyan veszélyes éghajlati hatások, mint például az extrém viharok, árvizek, hőhullámok, aszályok és erdőtüzek világszerte több millió gyermek oktatását zavarták meg: tanítási napok maradtak el, iskolák rongálódtak meg, sőt, egyes helyeken át kellett állni a távoktatásra is, így csökkent a tanulásra fordítható idő és nőtt a lemorzsolódás kockázata. 

„Az éghajlati körülmények nem egyszerűen csak a tanórákra vannak hatással – egész iskolákat tesznek tönkre, családokat kényszerítenek az otthonuk elhagyására, a legkiszolgáltatottabb gyerekeket – különösen a lányokat – pedig akár végleg ki is szoríthatják az oktatásból” – mondta Catherine Russell, az UNICEF ügyvezető igazgatója.  

A tavalyi évben az extrém viharok – amelyek világszerte 109 millió gyermeket érintettek – okozták a legtöbb fennakadást, de az árvizek is legalább 70 millió, a hőhullámok pedig 50 millió gyermeket akadályoztak meg abban, hogy iskolába járjanak. 

„Az iskolám közvetlenül a folyó mellett van, áradáskor pedig a víz elönti az épületet is” – mesélte a 16 éves Taudibura Garo Pápua Új-Guineából, ahol az El Niño hatásai miatt a következő hónapokban jelentősen megnövekedhet a szélsőséges időjárási körülmények kockázata. „Általában térdig ér a víz és nemcsak a tantermekben, hanem a mosdókban is. Ilyenkor már nem biztonságos az iskolában maradni, ezért a tanóráink elmaradnak.” 

Noha az éghajlati hatások nem csupán az alacsony jövedelmű országokban veszélyeztetik az oktatás folytonosságát, az érintett diákok mintegy háromnegyede ezekben a térségekben él. Ráadásul az alacsony jövedelmű országoknak gyakran nincs elegendő pénzük és erőforrásuk ahhoz, hogy egy-egy természeti katasztrófa után megfelelően helyreállítsák az egész rendszer zavartalan működését.  

Az elemzés szerint az egyik legsúlyosabban érintett ország Pakisztán, ahol az augusztusi, heves monszunesők okozta áradások miatt több mint 28 millió gyermek kezdte később a tanévet. Ez volt 2025-ben az egyik legnagyobb oktatási fennakadás, amely az éghajlati hatások következtében alakult ki. Egyiptomban egy forró, poros szélvihar miatt áprilisban egy teljes napra felfüggesztették a tanítást, ami szintén 28 millió gyermeket érintett.  

Az adatok szerint 40 országban egy év alatt többször is megzavarták az oktatást a szélsőséges időjárási körülmények: Madagaszkáron például az aszályok, trópusi ciklonok és árvizek több alkalommal is megnehezítették a mindennapokat, így összesen 280 ezer gyermek edukációját zavarták meg. Spanyolországban, Valencia régiójában 2025 márciusában több mint 500 ezer diákot érintettek a viharok, a Gabrielle poszttrópusi ciklon pedig szeptemberben okozott fennakadásokat. Az ország más részein a májusban és júniusban tapasztalt rendkívüli hőség miatt több tanórát is el kellett halasztani, októberben pedig az Alice vihar nehezítette meg az oktatást.  

A tanulmányok kényszerű megszakítása jelentősen megnöveli az iskolai lemorzsolódás kockázatát, ami hosszú távon is súlyos következményekkel járhat. Csökkentheti a későbbi munkavállalási lehetőségeket és a gazdaság teljesítményét, valamint megnehezíti a szegénység elleni küzdelmet is. 

A lányok különösen veszélyeztetettek. Amikor egy természeti katasztrófa miatt az oktatási intézmények bezárják a kapuikat, a lányok körében nagyobb az esélye annak, hogy többé nem ülnek vissza az iskolapadba. Ez megnövelheti a gyermekházasság kockázatát is, ami később még nehezebbé teszi azt, hogy a lányok folytathassák a tanulmányaikat. Ráadásul a természeti csapásokat követően a lányokra gyakran több otthoni feladat hárul, többek között például a kisebb testvérek gondozása vagy a víz beszerzése.  

A jelentés ugyanakkor a megdöbbentő adatok mellett kihangsúlyozza azt is, hogy már vannak működő megoldások. 

Fontos például az, hogy a klímakockázatokat már az oktatástervezés során figyelembe vegyék, biztosítva így azt, hogy olyan infrastruktúra épüljön ki, ami ellenáll a klímahatásoknak és gondoskodik arról, hogy egy-egy természeti katasztrófa után a gyerekek minél előbb folytatni tudják a tanulmányaikat. De emellett fontos az is, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek bekerüljenek az iskolai tananyagba, hogy a gyerekek és fiatalok már felkészülten nézhessenek szembe a változó környezettel.  

Az UNICEF arra kéri a kormányokat és a partnereket, hogy a gyerekek tanuláshoz való jogának védelme érdekében:

• tegyék ellenállóbbá az oktatási rendszereket, hogy vészhelyzetben se kelljen megszakítani az edukációt, 
• növeljék az iskoláztatásra fordított hazai és nemzetközi forrásokat, különösen az éghajlatváltozásnak kitett térségekben, 
• fektessenek több erőforrást az oktatási intézményekbe és infrastruktúrába, hogy a diákok és a pedagógusok folyamatosan biztonságban legyenek, 
• segítsenek a gyerekeknek és a fiataloknak elsajátítani azt a tudást, amelynek köszönhetően alkalmazkodni tudnak a változó éghajlathoz és maguk is tehetnek a hatásai ellen, 
• javítsák az éghajlattal és az oktatással kapcsolatos adatgyűjtést, hogy a veszélyeket időben felismerjék, gyorsabban tudjanak reagálni a károkra és hatékonyabban lehessen helyreállítani az oktatást.  

„Az éghajlati katasztrófák a gyerekek életét és jövőjét egyaránt veszélyeztetik” – mondta Catherine Russell. „Ha azt akarjuk, hogy a mai gyerekek és az utánuk következő generációk is biztonságban tanulhassanak, olyan iskolákba és oktatási rendszerekbe kell fektetnünk, amelyek képesek ellenállni az éghajlatváltozás hatásainak.”