Világszerte legalább 40 millió gyermek nem részesülhet a koragyermekkori nevelés szempontjából kulcsfontosságú iskola előkészítő évben a koronavírus-járvány okozta oktatási nehézségek miatt – derül ki az UNICEF legújabb kutatásából.

Az UNICEF Innocenti Kutatóközpont felmérése a gyermekgondozás és koragyermekkori nevelés globális állapotát vizsgálja, és külön elemzést végez a COVID-19 létfontosságú családügyi szolgáltatásokra tett széleskörű hatásairól.

A Gyermekgondozás egy globális válság közepette: A COVID-19 hatása a munkára és a családi életre című jelentés megjegyzi, hogy a járvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett korlátozások miatt sok szülő küzd a gyermekgondozás és a munka egyensúlyának megteremtésével. Az intézkedések aránytalan terhet rónak azokra a nőkre, akik átlagosan több mint háromszor hosszabb időt töltenek gyerekneveléssel és házimunkával, mint a férfiak.

A gyermekgondozás lehetővé teszi a kisgyermekek szociális, érzelmi és kognitív készségeinek fejlesztését, létfontosságú az ehhez szükséges szeretet, védelem, játék és táplálkozás biztosításában. A lezárásokkal kapcsolatos rendelkezések rámutattak arra, hogy a kisgyermekes családok közül sokan már a járvány előtt sem fértek hozzá az alapvető szociális szolgáltatásokhoz. A világ 166 országának kevesebb mint fele nyújt legalább egyéves tandíjmentes iskola előkészítő programot, míg az alacsony jövedelmű országok körében ez az arány mindössze 15 százalék. A megfizethetetlen, rossz minőségű vagy elérhetetlen gyermekgondozási- és koragyermekkori oktatási lehetőségek sok szülőt kényszerítettek arra, hogy gyermeküket egy bizonytalan, nem megfelelő környezetben hagyják. Világszerte több mint 35 millió öt év alatti gyerek maradt időnként felnőtt felügyelete nélkül. A legfrissebb adatok szerint 54 alacsony- és közepes jövedelmű országban a 3 és 5 év közötti gyermekek mintegy 40 százaléka nem kapott kellő szociális, érzelmi és kognitív ingert a vele egy háztartásban élő felnőttektől.

Lehetőségek hiányában sok szülő, különösen az informális, be nem jelentett foglalkoztatásban dolgozó anyák arra kényszerültek, hogy kisgyermekeiket munkába vigyék. Afrikában 10-ből 9 nő, Ázsiában és a csendes-óceáni térségben pedig közel 7 nő dolgozik szerződés nélküli informális állásokban, önfoglalkoztatóként vagy fizetés nélkül foglalkoztatott családtagként úgy, hogy semmilyen szociális szolgáltatáshoz nem fér hozzá. A jelentés szerint sok szülő esik csapdába ebben a megbízhatatlan, rosszul fizetett foglalkoztatásban, ami hozzájárul a generációkon átívelő szegénységhez is.

Az UNICEF Magyarország nemrégiben végzett hazai kutatást a koronavírus-járvány munkára és családra gyakorolt hatásairól az Indotek Grouppal és a Publicus Intézettel együttműködésben, amely megállapította, hogy jelentősen nőttek az anyák terhei a karantén alatt. Az 1003 főt magába foglaló reprezentatív felmérés szerint a lakosság többsége lelkileg megterhelőnek érezte a járvány miatt kialakult helyzetet, amely számos változás mellett sok esetben a családon belüli feszültség megnövekedésével és az otthoni munkamegosztás arányainak eltolódásával járt együtt – utóbbi mértékéről másként vélekednek a nők és férfiak. A kutatás eredményeiről részletesebben itt lehet olvasni: https://unicef.hu/igy-segitunk/hireink/hazai-felmeres-jelentosen-nottek-az-anyak-terhei-a-karanten-alatt

A megfizethető, minőségi gyermekgondozáshoz és a koragyermekkori neveléshez való hozzáférés kulcsfontosságú a családok és közösségek fejlődése szempontjából. Az UNICEF támogatja a születéstől első osztályos korig tartó megfizethető, minőségi és széles körben elérhető gyermekgondozási lehetőségeket.

A kutatás iránymutatást ad arra vonatkozóan, hogy a kormányok és a munkáltatók hogyan javíthatják a gyermekgondozás és a koragyermekkori nevelés irányelveit, többek között azáltal, hogy családi körülményektől függetlenül lehetővé teszik minden gyermek számára a magas színvonalú, életkornak megfelelő, megfizethető gyermekgondozást. Az útmutató további családbarát politikákat is felvázol:

– Fizetett szülői szabadság minden szülő számára, hogy ne legyen szünet a szülői szabadság vége és a megfizethető gyermekgondozás kezdete között;

– Rugalmas munkafeltételek, amelyek kielégítik a dolgozó szülők szükségleteit;

– A gyermekgondozással foglalkozó munkaerőbe és az ezzel kapcsolatos képzésekbe történő beruházás;

– Szociális védelmi rendszerek kialakítása, beleértve a nem formális foglalkoztatásban dolgozó családokat segítő készpénzátutalásokat.

„A koronavírus-járvány tetézi a globális gyermekgondozási válságot” – mondta Henrietta Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója. „A családoknak szükségük van a kormány és a munkaadók támogatására, hogy átvészeljék ezt a nehéz időszakot, és biztosítani tudják a gyermekek megfelelő fejlődését és oktatáshoz való hozzáférését.”