Az ólom egy súlyosan mérgező elem, ami a globális halálozások tekintetében az esetek 1,5%-át okozza évente, majdnem annyi ember életét elvéve, mint a HIV vagy az AIDS betegségek, és több halálesetet okozva, mint a malária.

A gyermekek egyharmada szenved ólommérgezésben, mintegy 800 millió gyermek világszerte.

Az ólom károsítja a fejlődésben lévő agyat, emiatt csökkenhet a gyermekek felfogóképessége, viselkedési zavarokkal és tanulási problémákkal küzdhetnek, ami miatt a későbbiekben csökkenhetnek lehetőségeik felnőttkorukban.

A globális méreteket öltött ólommérgezés problémája nemrégiben került a felszínre. Számos információ található az ólommérgezésről és a gyermekekre gyakorolt hatásairól egy újonnan megjelent jelentésben.

     1. Az ólom mindenhol ott van

Az ólom megtalálható olyan fogyasztói termékekben, mint a csővezeték, festék, konzervek, fűszerek, kozmetikai termékek vagy hagyományos gyógyszerek. Emellett a levegőben, a vízben, ételben, játékokban vagy abban a homokban is fellelhető, ahol a gyermekek játszanak. Az ólmot különböző iparágak bányászat és akkumulátorok újrahasznosítása során is használják.

A még meg nem született gyermekek is ki lehetnek téve az ólommérgezés veszélyének, ha az édesanyjukat is érinti, ami rendkívül ártalmas a csecsemők fejlődésében.

      2. Az ólomszennyezettség nehezen észlelhető

Az egyik kihívás a gyermekeket is érintő ólomszennyezettség észlelésében az, hogy rendkívül nehéz beazonosítani.

Kismértékű mérgezés esetében általában nincsenek tünetek vagy olyan fizikai jelek, amiket egy orvos észrevehetne.

Az enyhe vagy súlyos mértékű mérgezéskor a gyermekek különböző általános tünetekről panaszkodhatnak, mint fejfájás, kialvatlanság, hasi fájdalmak, figyelemzavar vagy étvágytalanság.

A mérgezés következtében nyugtalanság, csökkent aktivitás és álmosság tünetei jelenhetnek meg, ami számos esetben hányáshoz, rosszulléthez vagy akár kómába eséshez vezethet.

      3. A gyermekeket nagyobb mértékben érinti a probléma

A lehetséges negatív hatások jóval súlyosabbak a gyermekekre nézve, mint a felnőttek esetében.

A gyermekek agyának fejlődése a gyermekkor korai éveiben a legjelentősebb és a legnagyobb mértékű, hiszen minden másodpercben több ezer idegsejt végzi működését és kapcsolódik össze. Az ólommérgezés jelentősen akadályozza ezt a komplex folyamatot az agyban.

A csecsemők és kisgyermekek szervezetébe körülbelül 4-5-ször több ólom kerül, mint a felnőttekébe.

Az ólomtartalmú föld, homok lenyelése is nagy kockázatot jelent, hiszen a gyermekek kint játszanak és a földhöz is közel vannak, főképp, amikor járni vagy kúszni tanulnak.

     4. Az ólomszennyezés növekedésének következményei

Az ólomszennyezés hatására a gyermekeknek kihívást jelenthet a tanulás, a különböző feladatok elvégzése, impulzív személyiségzavar vagy akár fokozott agresszió alakulhat ki. Ezen állapotok a legtöbbször visszafordíthatatlanok, továbbá számos tanulmány szerint felnőttkorban növelhetik a tanulási és viselkedési problémák, az erőszak és bűnözés kialakulásának lehetőségét.

Mindezek átfogó hatással vannak az országok gazdasági növekedésére, a jólétre és a biztonságra is. Egy széleskörű amerikai költség-haszon kutatás szerint minden dollár, amit a veszélyes ólom alkalmazásának szabályozására költöttek, 3,10 dollár hasznot hozott.

5. A legkisebb is számít

Az ólom egy erős neurotoxin, ami még kismértékű mérgezés esetében is összeköthető az IQ csökkenésével, a figyelem visszaesésével és az erőszakos vagy bűnöző életmód kialakulásával a későbbiekben. Az 5 év alatti gyermekekre különösen ártalmas, hiszen akár életre szóló neurológiai, kognitív és fizikai károsodást eredményezhet és akár halálhoz is vezethet az ólommérgezés.

Az idősebb gyerekek és felnőttek is szenvedhetnek a hosszantartó ólomszennyezettség következményeitől, beleértve a szív- és érrendszeri betegségek általi halált és a máj károsodását. Az ólomszennyezés hatása a felnőttekre olyannyira számottevő, hogy évente több, mint 900.000 esetben okoz korai halálozást.

      6. A szegényebb gyermekek nagyobb veszélyben vannak

Leggyakrabban a szegényebb körülmények között élő gyermekeket érinti az ólommérgezés. Ez azért van, mert olyan területeken élnek, ahol a mérgezés kockázata magasabb. Például veszélyes hulladéktelepek közelében, ahol nem szabályszerűen hasznosítják újra vagy olvasztják be az ólomsav akkumulátorokat, vagy olyan házakban, ahol még mindig ólomtartalmú festék vagy csővezeték található. Ezek a gyerekek egyébként is nehezen jutnak egészségügyi ellátáshoz a lakóhelyük közelében, aminek megléte egyébként segíthetné a probléma felügyelését, kezelését és a szennyezés megelőzését.

A legtöbb gyermek, akikre az ólomszennyezettség kihatással van Afrikában és Ázsiában él, de ezenkívül Közép- és Dél-Amerikában, valamint Kelet-Európában is fennáll a probléma.

Az ólmozott benzin használatának megszüntetése óta és az ólmozott festék fokozatos forgalomból való kivonása után a vérben található ólomszint drasztikusan csökkent a magas jövedelmű országokban. Ám ezek az értékek a kis-és közép jövedelmű országok gyermek és felnőtt lakosainál továbbra is veszélyesen magasak.

      7. A megelőzés a legjobb megoldás

Sajnos az ólomszennyezés esetében semmilyen mértékben sem beszélhetünk biztonságos szintről, valamint az ólommérgezést nehéz gyógyítani. Amint az ólom hosszabb ideje a szervezetbe jutott, nehéz eltávolítani, hiszen gyakran a csontokban és fogakban található. Ekkor már az idegrendszer fejlődése nagy mértékben károsult.

A gyermekkori ólommérgezés veszélyének kezeléséhez sürgősen nemzetközi intézkedésre van szükség.

Az ólommérgezés lehetséges negatív hatásai visszafordíthatatlan károkat okozhatnak a gyermekek szervezetében. Az ólomszennyezés okozta károk megállításának egyetlen hatásos módja a megelőzés, és ezért most kell tennünk.

A Pure Earth, Clarios Foundation és az UNICEF elindította programját 2020 októberében, amely az ólomszennyezés veszélyének kitett gyermekek védelmét helyezi előtérbe, (Protecting Every Child’s Potential, PECP) továbbá azt, hogy a globális szintű probléma megoldásához közreműködésre, az érintettek összefogására, továbbá a helyi állapotok és életkörülmények figyelembevételére van szükség.

A PECP önkormányzatokkal és nemzeti kormányokkal, cégekkel, az ENSZ-szel és a civil társadalommal is együttműködik, hogy csökkentse az ólommérgezést. Az UNICEF emellett a Global Alliance to Eliminate Lead Paint tagjaként egyik fő szószóló az ólomszennyezés csökkentése érdekében. A szövetség elősegíti az ólomtartalmú festékek forgalomból való kivonását azzal, hogy az ezzel kapcsolatos törvényeket adaptálja.