November 20. a Gyermekjogok Világnapja

Szlankó Viola, az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi igazgatójának gondolatai e jeles nap kapcsán:

“A Gyermekjogok Világnapja egyszerre ünnep és lehetőség az önreflexióra. Ünnep, mert ma ünnepelhetjük a gyerekeket és azt, hogy vannak jogaik, amelyeket egy nemzetközi közösség is rögzített és fontosnak tart. És lehetőség arra is, hogy átgondoljuk: miben kell nekünk, felnőtteknek fejlődnünk, hol lehetünk figyelmesebbek, tudatosabbak, gondoskodóbbak.

Ahol biztosan van dolgunk:

• A felnőttek érzelmi elérhetetlensége

Sok gyerek úgy nő fel, hogy a körülötte lévő felnőttek fizikai jelenléte nem jár együtt valódi érzelmi elérhetőséggel. Ilyenkor könnyen bizonytalanná válhatnak és nem találják azt a megtartó érzelmi teret, amelyre a mindennapi működéshez szükségük lenne.

• Digitális biztonság vs. digitális elhanyagolás

A digitális világ sokszor túl nagy teher a gyerekeknek: túl sok inger, történet és kép éri őket, amelyek kívülről talán ártalmatlannak tűnnek, belül azonban napokig, hetekig zakatolnak bennük. A rengeteg feldolgozatlan élmény komoly stresszt és szorongást okoz, és úgy terheli az idegrendszerüket, hogy közben gyakran nincs mellettük felnőtt, aki segítene eligazodni.

• Iskolai terhek: stressz, nyomás, teljesítménykényszer

A túlzott elvárások, az állandó versenyhelyzet és az érzelmileg feszült légkör sok gyerek számára folyamatos stresszforrást jelentenek. Így az iskola gyakran nem a biztonság tere, hanem az állandó nyomásé.

• Közéleti turbulencia

A polarizált, indulatos közéleti hangnem egyre gyorsabban szivárog át a gyerekek világába. A gyerekek azt a nyelvet és konfliktuskezelést tanulják el, amit a felnőttek között látnak – ez válik számukra természetessé, és ezt viszik tovább a saját közösségeikbe is. A közélet nyelve így lassan a gyerekközösségek nyelvévé válik.

• Mentális egészség: növekvő terhek és kevés kapaszkodó

Szorongás, túlterheltség, alvászavarok, magányosság – ezek ma sok gyerek mindennapi tapasztalatai. A közösségek meggyengülése tovább növeli a sérülékenységet, miközben a mentális egészségügyi ellátás sok helyen alig elérhető. Ahogy mondani szokás, „egy gyerek felneveléséhez egy egész falu kell”. De ha ez a „falu”, többnyire fáradt, feszült, túlterhelt felnőttekből áll, akkor a gyerek is az lesz. A környezet állapota közvetlenül hat a gyerekek jóllétére és mentális egészségére.

• A gyerekjogok átpolitizálódása

A gyerekekkel kapcsolatos ügyek egyre gyakrabban kerülnek a politikai térbe. A megnövekedett figyelem lehet előremutató, de sokszor nem társul hozzá valódi szakmai fókusz vagy a gyerekek érdekeinek képviselete. Ilyenkor a hangsúly könnyen eltolódik és maga a gyerek szorul háttérbe.

Ünnepeljük ma a gyerekeket, és ne feledjük, hogy a gyermekkor egyszeri és megismételhetetlen!”