A koronavírus-járvány megelőzése érdekében hozott intézkedések növelhetik a nemi erőszak kockázatát a rohingya nők és lányok körében

A bangladesi Cox’s Bazar menekülttáborában élő rohingya menekültek ugyanannyira aggódnak a koronavírus világjárvány hatása miatt, mint a világ többi részén élő emberek milliárdjai. A rohigya közösségek számára a járvány azonban különösen nagy fenyegetettséget jelent, mivel fennáll annak a veszélye, hogy a Mianmarból menekült, nagyjából 850.000 rohingyának otthont adó tábor egészségügyi rendszere nem lesz képes megbirkózni a gyorsan terjedő vírussal. Emellett a bezártság okán sok nő és lány válhat párkapcsolati- és nemi erőszak, szexuális kizsákmányolás és egyéb visszaélés áldozatává.

“A menekülttáborban élő nők és lányok eleve kiszolgáltatott helyzetben vannak, a korlátozások azonban még gyámoltalanabbá teszik őket” – mondja Shumi, aki egy kifejezetten védtelen nők és lányok számára létrehozott “biztonságos helyet” (Safe Place) vezet Cox’s Bazarban.

Az UNICEF csak Cox’s Bazaron belül tizenöt Safe Place-t támogat. Ezek a helyek általában olyan szolgáltatásokat kínálnak, mint például a csoportos tanácsadás, készségfejlesztő tréningek, írás-olvasás órák, pszichoszociális támogatás és az egyéni esetek kezelése. A szolgáltatások a legsebezhetőbb, legkiszolgáltatottabb rohingya nők számára nyújtanak támogatást, különös tekintettel azokra, akik nemi erőszak, gyermekházasság vagy emberkereskedelem áldozatává váltak.

Az országos lezárások ellenére a pszichoszociális támogatás nem szűnt meg, csak átalakult. “Az emberek eleinte nagyon megijedtek, hogy ezek a szolgáltatások a koronavírus miatt hozott intézkedések következtében megszűnnek, de szerencsére a lehetőségek továbbra is a segítségre szoruló nők és lányok rendelkezésére állnak” – mondja Shumi. “Ez sokat jelent nekik.” A központban, ahol Shumi dolgozik, öt munkatárs és öt önkéntes rendszeres otthoni látogatásokat tesz a helyi közösségben. A látogatások alkalmával – tiszteletben tartva a fizikai távolság betartásával kapcsolatos irányelveket – információkat osztanak meg a különböző védőintézkedésekről, amelyekkel megelőzhető a koronavírus terjedése, válaszolnak a felmerülő kérdésekre, lelki támaszt nyújtanak, felhívják a figyelmet a nemi erőszakkal kapcsolatos szolgáltatásokra, illetve arról is tájékoztatást adnak, hogyan vehetik igénybe ezeket az áldozatok. “Igyekszünk a lehető legtöbb információt megosztani a közösséggel” – mondja Shumi.

2019-ben a rohingya menekülttáborokban a nemi erőszakkal kapcsolatos esetek túlnyomó többségét nők jelentették be, és az incidensek általában vagy a túlélő vagy az elkövető otthonában történtek. Mindkét esetben jellemzően más családtagok is otthon tartózkodtak az erőszak elkövetésekor, így veszélybe kerülhettek azok a gyerekek is, akik nem elszenvedői, de tanúi lehettek az erőszaknak.

Az UNICEF Cox’s Bazarban dolgozó és a nemi erőszak visszaszorításáért felelős szakértője, Gertrude Mubiro elmondása szerint jelenleg a koronavírus megelőzése áll a táborok körüli humanitárius erőfeszítések középpontjában. Ez persze nem jelenti azt, hogy a pszichoszociális segítség nem érhető el a rászoruló nők és lányok számára. “Miközben a koronavírus terjedésének minimalizálása érdekében a csoportos tevékenységeket ideiglenesen felfüggesztették a Safe Place-ekben, mindent megteszünk azért, hogy a nemi erőszakot korábban vagy a karantén időszaka alatt átélők egyéni szükségleteiknek megfelelően továbbra is megfelelő támogatásban részesüljenek” – mondja Gertrude.

A koronavírus-járvány a rohingyákhoz hasonló kiszolgáltatott közösségek számára különösen nagy kihívást jelent. A rossz higiéniai körülmények között élő, legyengült állapotú, otthonaikból elűzött emberek között extrém gyorsasággal terjedhet a fertőzés. Az UNICEF mindent megtesz azért, hogy csökkentse a halálesetek számát. A szervezet egy 210 férőhelyes intenzív kórház felállításán dolgozik, valamint egy másik, 30 férőhelyes intenzív részleget épít fel a hasmenéses páciensek számára. A táborban az UNICEF és partnerei segítségével 240 ezer ember jut hozzá tiszta vízhez és szappanhoz, 4200 kézmosó állomás létesül, és folyamatosan zajlik a latrinák fertőtlenítése is. A járvány terjedésének megfékezése érdekében tett intézkedések mellett azonban továbbra is prioritást kell élvezniük a nemi erőszak visszaszorítása miatt működő programoknak.

A nemi óerőszakkal kapcsolatos programokat közösen finanszírozzák a KfW Fejlesztési Bankon keresztül Kanada és Németország kormányai, a Koreai Köztársaság, Japán, az Egyesült Királyság Nemzetközi Fejlesztésügyi Minisztériuma, a Svájci Fejlesztési és Együttműködési Ügynökség, az ENSZ Migrációs Ügynöksége és az Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatalán belül a Katasztrófavédelmi Hivatal.

Az UNICEF rohingya menekülttáborokban nőknek és gyerekeknek létrehozott “Safe place” támogató partnerszervezetei: ActionAid, BRAC, CARE, Danish Church Aid (DCA), Nemzetközi Menekültügyi Bizottság.

Forrás: unicef.org