Egy gyermekeit egyedül nevelő anyuka története arról, hogyan kellett elhagyniuk ukrajnai otthonukat és miként kezdtek új életet Budapesten

Carolina arcfestést kap a nyári táborban.

Carolina (10) csupa mosoly, miközben csillámmal festik az arcát a Budapesten rendezett nyári táborban. A bátyja Nikita (16) a szomszéd szobában található zongorán játszik.

2022 májusában Carolina és Nikita édesanyjukkal, Svetlanával és nagymamájukkal mindenüket hátrahagyva voltak kénytelenek menekülni Ukrajnából. Mielőtt azonban teljesen biztonságba kerültek volna, aknamezőkön kellett átjutniuk.

Egy eseménydús táborban töltött nap után, Carolina táncol és pörög a hazaúton.

„Akkor döntöttem úgy, hogy ideje elhagynunk Ukrajnát, amikor egy rakéta édesanyámtól pár méterre csapódott be” – emlékszik vissza Svetlana.

Előzőleg a család négy hónapot töltött lakásukba bezárva, majd Svetlana elhatározta, Kelet-Ukrajnából Budapestre menekülnek.

„A légiriadók megszólaltak, majd egy közeli óvóhelyre rohantunk. Soha nem fogom elfelejteni a látványt, amikor visszanéztem közvetlenül a belépés előtt: tőlünk pár méterre épületek robbantak fel, káosz uralkodott mindenhol, és mindenki sikoltozott” – emlékezik vissza Nikita.

 „Nehéz megbékélni azzal, hogy nincs többé otthonunk, ahová visszatérhetnénk” – folytatja. A kahovkai gát felrobbanását követően házukat teljesen elöntötte a víz, iskolájuk pedig megsemmisült.

Nikita és Carolina egy meghitt testvéri pillanata.

Nikita minden nap leül a zongorához. Ez segíti a lelki sebek gyógyulását. „Egy nagyon sötét helyről segített visszajönni. Amikor játszom, nyugodtnak és boldognak érzem magam.”

Nikita zongorázik

Svetlana minden erejével azon dolgozik, hogy egyensúlyt és stabilitást csempésszen családja mindennapjaiba. Miután Magyarországra érkezett, bármilyen munkát elvállalt, hogy el tudja tartani családját. Kezdetben házvezetőnőként, majd egy gyárban dolgozott, később egy civil szervezet projektvezetője lett. Jelenleg bébiszitterként dolgozik, miközben saját gyermekeiről és fogyatékosággal élő édesanyjáról gondoskodik.

Stvetlana

„Egyedül vagyunk; én vagyok az egyedüli családfenntartó” – mondja Svetlana. „Persze, az ételutalványok is hasznosak, de a gyerekeimet valahogy fel kell öltöztetni is. A fiam lába négy méretet nőtt, mióta Magyarországra érkeztünk. Látásproblémái vannak,  speciális szemüvegre van szüksége, ami egy vagyonba kerül.”

A látásproblémái mellett Nikitának magas vérnyomása is van, Carolinának pedig szívbetegsége, amelyek váratlan orvosi számlákat eredményeznek.

Svetlana gyerekeivel Carolinával és Nikitával, valamint édesanyjával a Budapesten bérelt lakásukban.

A növekvő anyagi terhek enyhítésében sokat jelentett, hogy Svetlana és családja készpénztámogatásban részesült az UNICEF által támogatott, a Fővárosi Önkormányzat és a Fővárosi Szociális Közalapítvány által működtetett program keretében („Budapest Helps támogatási program Ukrajnából menekülő családoknak”). A Budapestre érkező menekült családok számára eredetileg vészhelyzeti pénzügyi segélyt kínáló program a későbbi támogatási körök alkalmával a gyerekek változó, egyebek mellett iskoláztatással, téli ruházkodással összefüggő igényeire tudott megoldást kínálni. A készpénztámogatás mellett a program célja, hogy tájékoztatást nyújtson az Ukrajnából érkező menekültek számára hozzáférhető szociális szolgáltatásokról, ezzel segítve azokat a családokat, akiknek iskoláztatási, egészségügyi vagy jogi segítségre van szükségük. Így például Nikita és Carolina a programnak köszönhetően speciális orvosi ellátásban részesült. Ezt a folyamatot egy melléjük kirendelt tolmács kísérte végig, hogy segítse a zökkentőmentes orvos-beteg kommunikációt.

Carolina és Svetlana összeölelkeznek egy hosszú nap után.

Az elmúlt évben Svetlana és családja mindennapi élete sokkal kiszámíthatóbbá vált. Sikerült hosszabb távú bérleménybe költözniük, és Svetlana megkönnyebbült, hogy gyermekei biztonságban vannak, és végre szabadon élvezhetik a gyermekkorukat.

Carolina és Nikita az otthonuk mellett található parkban.

„A program célja, hogy az érintett családok kezébe adja a döntés lehetőségét, amellyel a gyermekeik felmerülő igényeire tudnak reagálni” – mondja Pilar Gonzalez Rams, az UNICEF Regionális Ukrán Menekültprogram Magyarországi Irodájának vészhelyzeti koordinátora a készpénztámogatási programról. „Továbbá, hogy a menekült családokat összekapcsolják a nemzeti és helyi szociális ellátórendszerrel és a megfelelő szakemberekkel” – teszi hozzá.

Carolina ragaszkodik hozzá, hogy búcsúzás előtt készítsünk egy utolsó képet vele és szeretett mackójával.

A humanitárius készpénztámogatási programnak köszönhetően az elmúlt évben több mint 1.800 háztartást értünk el Magyarországon, köztük több mint 3.000 gyermeket. A program lehetőséget adott a családoknak, hogy egy kihívásokkal terhelt időszakban saját maguk dönthessenek gyermekeik támogatásának módjáról, valamint hozzáférjenek a megfelelő szociális szolgáltatásokhoz, az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a jogi támogatáshoz.

Az Egyesült Államok Népesedési, Menekültügyi és Migrációs Hivatala (USBPRM), valamint a nagylelkű adományozók pénzügyi hozzájárulása elengedhetetlen volt a Budapest Helps program megvalósításához.

2024. február 24-e óta több mint 5 millió határátlépést regisztráltak az ukrán-magyar határon. Magyarországon jelenleg több, mint 60.000 menekült vagy menekült helyzetben levő ukrán állampolgár tartózkodik.