Megjelent az ENSZ 2025-ös élelmezésbiztonsági és táplálkozási jelentése

Az éhezés globálisan csökken, de Afrikában és Nyugat-Ázsiában egyre súlyosabb a helyzet – áll az ENSZ-jelentésben

A becslések szerint a világ népességének 8,2 százaléka – vagyis körülbelül 673 millió ember – éhezett 2024-ben. Ez csökkenést jelent a 2023-as 8,5 százalékhoz és a 2022-es 8,7 százalékhoz képest, a fejlődés azonban nem volt egyenletes, ugyanis Afrika legtöbb térségében és Nyugat-Ázsiában az éhezők száma sajnos tovább növekedett – derül ki az „Élelmezésbiztonság és táplálkozás helyzete a világban 2025” című jelentésből, amelyet az ENSZ öt szakosított szervezete tett közzé.

A jelentést pár nappal ezelőtt az ENSZ második élelmiszer-rendszerekről szóló csúcstalálkozóján mutatták be Addisz-Abebában. A dokumentum szerint 2024-ben összesen 638 és 720 millió közé volt tehető azoknak a száma, akik nem jutottak elegendő élelmiszerhez. A középértékkel számolva ez 673 millió embert jelent, ami 15 millióval kevesebb, mint 2023-ban és 22 millióval kevesebb, mint 2022-ben.

Bár ez a csökkenés kedvező fejlemény, az adatok továbbra is meghaladják a világjárvány előtti szintet, amit az elmúlt évek gyors élelmiszerár-emelkedése is befolyásolt.

A javulás Dél-Ázsiában és Latin-Amerikában is megfigyelhető volt: Ázsiában – a teljes térséget tekintve – az alultápláltság aránya 2022-höz képest 7,9 százalékról 6,7 százalékra – vagyis nagyjából 323 millió emberre – csökkent, Latin-Amerikában és a Karib-térségben pedig ez az arány a 2020-as 6,1 százalékról 5,1 százalékra – vagyis nagyjából 34 millió emberre – csökkent 2024-re.

Nyugat-Ázsia és Afrika azonban óriási kihívás előtt áll a 2030-ra kitűzött célok elérésében.

Sajnálatos módon a kedvező trendek és globális eredmények éles ellentétben állnak azzal, ami Afrikában és Nyugat-Ázsiában történik, itt ugyanis az éhezők száma továbbra is drasztikusan nő. Afrikában 2024-re az éhezők aránya meghaladta a 20 százalékot, ami 307 millió embert jelentett, míg Nyugat-Ázsiában körülbelül 12,7 százalék, vagyis több mint 39 millió ember volt érintett.

Az előrejelzések szerint, ha nem történik változás, akkor 2030-ra 512 millió ember lesz tartósan alultáplált, 60 százalékuk Afrikában. Ez azt jelenti, hogy nagyon sokat kell még tenni az ENSZ második fenntarthatósági céljának – a zéró éhezés elérésének – megvalósításáért – figyelmeztetett az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO), a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap (IFAD), a Gyermekalap (UNICEF), a Világélelmezési Program (WFP) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

Néhány adat a táplálkozási célok nyomán:

• Globálisan 2023 és 2024 között a közepes vagy súlyos élelmiszerbizonytalanság enyhén csökkent: 28,4 százalékról 28,0 százalékra, ami 2,3 milliárd embert jelent. Ez 335 millióval több, mint 2019-ben, a világjárvány előtt és 683 millióval több, mint 2015-ben, amikor az ENSZ elfogadta a Fenntartható Fejlődési Célokat.
• A gyerekek tápláltságára vonatkozó mutatók a fejlődésben való visszamaradás (azaz kornak nem megfelelő testmagasság) aránya 2012-ben 26,4 százalék volt, ami 2024-re 23,2 százalékra csökkent – ez világszintű előrelépést jelez.
• A túlsúlyos gyermekek aránya 5,3 százalékról (2012) 5,5 százalékra (2024) nőtt, míg a testsúlyhiányos gyermekeké 7,4 százalékról 6,6 százalékra csökkent.
• A kizárólag anyatejjel táplált 6 hónap alatti csecsemők aránya jelentősen nőtt: 2012-ben 37,0 százalék volt, 2023-ban pedig már 47,8 százalék – ez azt mutatja, hogy egyre jobban elismerik az anyatejes táplálás egészségügyi előnyeit.
• A felnőttek körében az elhízás aránya 2012 és 2022 között 12,1 százalékról 15,8 százalékra nőtt.
• A 15-49 éves nők körében a vérszegénység aránya 2012-ben 27,6 százalék volt, ami 2023-ra 30,7 százalékra emelkedett.
• Egy új fenntarthatósági célmutató szerint a 6-23 hónapos gyerekek csupán egyharmada és a 15-49 éves nők kétharmada fogyaszt elegendően változatos étrendet.

Az élelmiszerárak drasztikus emelkedése tovább rontotta a helyzetet.

A jelentés azt is vizsgálta, hogy milyen hatásai voltak a 2021-2023 közötti élelmiszerár-emelkedésnek az élelmezésbiztonságra és a táplálkozásra.

Az élelmiszerdrágulást az alábbi tényezők idézték elő:

• az országok járványkezelési intézkedései (nagyarányú pénzügyi támogatások és pénzkibocsátás),
• az ukrajnai háború hatásai,
• valamint a szélsőséges időjárási jelenségek és a klímaváltozás hatásai.

Az élelmiszerárak emelkedése megnehezítette a világjárvány utáni helyreállást az élelmezés és táplálkozás területén, 2020 óta ugyanis az élelmiszerárak gyorsabban emelkedtek, mint az általános árszint. 2023 januárjában a különbség már elérte az 5,1 százalékpontot is: akkor az élelmiszer-infláció 13,6 százalékos volt, míg az általános infláció 8,5 százalék. Azonban a legszegényebb államok még ennél is jobban szenvedtek a magas árak miatt, hiszen az alacsony jövedelmű országokban 2023 májusában az élelmiszer-infláció már elérte a 30 százalékot.

„Minden gyermek megérdemli, hogy egészségesen fejlődjön. Mégis több mint 190 millió öt év alatti gyermeket sújt az alultápláltság, ami visszafordíthatatlan hatással lehet testi és szellemi fejlődésükre. A jelentés egyben figyelemfelhívás arra vonatkozóan, hogy cselekednünk kell a legkisebb és legsebezhetőbb gyermekek érdekében. Ehhez meg kell erősíteni a szociális védelmi rendszereket és fel kell hívni a családok figyelmét a helyben előállított, tápláló ételek fontosságára, különösen az anyatejes táplálás szerepére” – mondta el Catherine Russell, az UNICEF ügyvezető igazgatója.

A jelentés különféle intézkedéseket javasol az élelmiszerárak hatásainak enyhítésére. Többek között például:

• célzott, időben korlátozott pénzügyi támogatások bevezetését a rászorulók védelme érdekében,
• hiteles és átlátható pénzpolitikát az infláció megfékezésére,
• valamint beruházásokat az élelmiszertermelés kutatásába, szállítási és termelési infrastruktúrába, valamint a piaci információs rendszerek fejlesztésébe.

Az UNICEF 130 országban dolgozik azon, hogy megelőzze és kezelje az alultápláltságot, valamint életmentő terápiás ételeket juttasson el az éhező gyerekeknek. A cél, hogy minden gyermek hozzájusson az őt megillető tápanyagokhoz és gondoskodáshoz.

Ehhez a küldetéshez itt, Magyarországon is bárki csatlakozhat és úgy segítheti a világ legkiszolgáltatottabb, alultáplált vagy éhező gyerekeinek túlélését, hogy egyszersmind saját gyermekei megfelelő táplálkozását is támogatja és egy közös főzős családi élményben vesz részt 12 hónapon át. A szervezet ezért indította el KajaKaland című játékos, családokat bevonó edukációs programját Fördős Zével, a Street Kitchennel és néhány további fontos partnerrel: a Pagony könyvkiadóval, Antal Emese dietetikussal és Kalas Györgyi íróval.
Bárki bekapcsolódhat havi párezer forint támogatás átutalásával, amivel saját gyerekeinek is jót tesz és a válságövezetekben élőket is segíti. A résztvevő magyar családok gyerekei a program végére megtanulnak főzni, komfortossá válnak a konyhában, megismerik a világ sokféleségét és közelebb kerülnek a tudatos és egészséges táplálkozáshoz.

Bővebben a Kajakalandról itt: www.unicef.hu/kajakaland