Az UNICEF új elemzése szerint minden ötödik, azaz 466 millió gyermek életében legalább kétszer annyi extrém meleg nap van évente, mint hatvan évvel ezelőtt lett volna.  A gyerekek nyolc – főként afrikai – országban 35 Celsius-fok feletti kánikulában töltik az év nagyobbik részét. Ezek az extrém meleg napok közvetlenül is káros hatással vannak a gyerekek egészségére és mindennapjaira, de még jelentősebbek a következmények, ha figyelembe vesszük, hogyan befolyásolják az élelmiszer- és vízellátás biztonságát. A felmelegedés hatásai mindazonáltal egy adott területen belül is egyenlőtlenül érintik a gyerekeket, akik különösen nagy árat fizethetnek, ha társadalmi-gazdasági helyzetük, lakóhelyük, egészségügyi állapotuk vagy a nemi egyenlőtlenségek miatt már eleve sebezhetőbbek.

Az 1960-as évek és a 2020/2024-es évek átlagának összehasonlításával az elemzés aggasztó következtetésekre jut: az extrém meleg napok száma – amikor 35 Celsius-foknál magasabb hőmérsékletet mérnek – elképesztő mértékben és gyorsasággal emelkedik és ez mára már közel félmilliárd gyermeket veszélyeztet.  Az érintett gyerekek közül pedig sokan egyáltalán nem kapnak segítséget abban, hogy könnyebben elviseljék a hőséget.

„A forró nyári napok ma már normálisnak tűnnek” – mondta Catherine Russell, az UNICEF ügyvezető igazgatója. „A szélsőséges hőség egyre gyakoribb, veszélyeztetve a gyerekek egészségét, jóllétét és mindennapi rutinját.”

A felmérés rámutatott, hogy Magyarországon is közel minden embert érintenek az extrém meleg napok, amelyek száma a hatvanas évekhez képest mára az ötszörösére nőtt. Hazánk ezzel együtt továbbra is szerencsés helyzetben van ebből a szempontból, hiszen ez még mindig csak átlagosan 2,6 ilyen napot jelent egy évben.

Mi már ezt a pár napot is elviselhetetlennek érezhetjük, a világ kevésbé szerencsés pontjain azonban a fullasztó kánikulában töltött napok száma akár ennek a százszorosa is lehet. Az elemzés ugyanis – amely az országonkénti adatokat is vizsgálta – megállapította, hogy 16 országban a gyerekek ma már egy teljes hónappal több időt töltenek extrém hőségben a 60 évvel ezelőtti adatokhoz képest. A legnagyobb veszély a nyugat- és közép-afrikai gyerekeket fenyegeti: 123 millió gyermek jelenleg átlagosan az év egyharmadát – vagyis legalább 95 napot – extrém kánikulában tölti. Maliban 212, Nigerben 202, Szenegálban 198, Szudánban pedig 195 napot töltenek átlagosan a gyerekek 35 Celsius-fok feletti hőmérsékletben.

Minél tovább tart a hőség, annál veszélyesebb. A növekvő hőmérséklet nem csak a legmelegebb kontinensen, hanem világszerte is egyre gyakoribb és hosszabb hőhullámoknak teszi ki a gyerekeket. Hőhullámról akkor beszélhetünk, amikor a napi maximum hőmérséklet legalább 3 napig a helyi 15 napos átlaghőmérséklet felső 10 %-ában stagnál. Az Egyesült Államokban például 36 millió gyermek kétszer, 5.7 millió gyermek pedig négyszer annyi hőhullámmal szembesül ma, mint 60 évvel ezelőtt. A felmérés Magyarországon is növekedést mutat ezen a téren, a hazánkban élő 1.7 millió gyermek ma 50%-kal több hőhullámmal találkozik, de közel 150 ezren közülük az ország olyan területein laknak, ahol kétszer annyi hőhullámot élnek meg, mint régen.

A hőség számos egészségügyi veszélyt hordoz magában, például hőgutát, terhességi komplikációkat, alultápláltságot, valamint a kora- és halvaszületések kockázatának növekedését. Nem elhanyagolható az sem, hogy a hőmérséklet emelkedésének következtében könnyebben terjednek az olyan fertőző betegségek is, mint például a malária és a dengue-láz. Bizonyított, hogy a hőség nemcsak a fizikai állapotra van hatással, hanem az idegrendszeri fejlődésre és a mentális egészségre is. Különösen nagy veszélyt jelenthet a várandós kismamák és a gyermekek egészségére és jóllétére az úgynevezett hőstressz, amely szintén a szélsőséges meleg következménye.

„A gyerekek nem kis felnőttek. Sokkal érzékenyebbek az extrém hőségre, hiszen a fiatalabbak teste gyorsabban melegszik fel és lassabban hűl le. A hőhullámok pedig különösen a csecsemők számára veszélyesek, hiszen nekik gyorsabb a szívritmusuk” – mondta Russell.

Az elkövetkezendő hónapokban azok az országok, amelyek csatlakoztak a Párizsi Megállapodáshoz, új nemzeti terveket nyújtanak be az éghajlatváltozásra vonatkozó válaszaikról és céljaikról. Ezek a tervek egy évtizedre meghatározzák az éghajlatpolitikai irányokat.

Az UNICEF felszólítja a vezetőket, kormányokat és a magánszektor résztvevőit, hogy e lehetőséget megragadva hozzanak olyan sürgős klímavédelmi intézkedéseket, amelyek az alábbi irányelveket szem előtt tartva minden gyermek tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való jogát is biztosítják:

• csökkentsék a kibocsátást és teljesítsék a nemzetközi fenntarthatósággal és éghajlatváltozással kapcsolatos megállapodásokat a globális felmelegedés lassítása érdekében,
• védjék meg a gyerekek életét, egészségét, jóllétét, valamint növeljék a közösségek ellenállóképességét a hőséggel szemben, készítsék fel az egészségügyi dolgozókat a hőség okozta következmények felismerésére és kezelésére,
• adjanak lehetőséget a gyermekek számára, hogy többet tanulhassanak a környezetvédelemről és készítsék fel őket a felmelegedéssel szembeni védekezésre.

„A kormányoknak cselekedniük kell annak érdekében, hogy fékezni és kezelni tudják a felmelegedés hatásait – erre az új tervek benyújtásával most egyedülálló lehetőség kínálkozik. A kormányok, akik most kidolgozhatják a nemzeti klímavédelmi cselekvési terveket gondoljanak arra, hogy a mai gyerekeknek és a jövő generációinak abban a világban kell majd élniük, amelyet ők hagynak maguk után” – zárta le Catherine Russell, az UNICEF ügyvezető igazgatója.

A magyar gyerekeknek is több tudásra van szükségük. Az UNICEF Magyarország „Klímahősök” programja edukációs anyagokkal is segíti az eligazodást a klímavédelem témájában. A program honlapján kimondottan fiataloknak szánt interaktív klímaleckék, szakértői videók, kvízek és kihívások is találhatók a mindennapi életet érintő tíz témakörben.