A 2026-2027-es El Niño, azaz a visszatérő éghajlati jelenség, amely felmelegíti a Csendes-óceán egyes térségeit és világszerte befolyásolja az időjárási rendszereket, az előrejelzések szerint az eddig feljegyzett legerősebb El Niño-hatások közé tartozhat. A szokatlanul csapadékos, illetve száraz időjárási viszonyok várhatóan növelik a szélsőséges időjárási jelenségek, köztük a súlyos árvizek és aszályok kockázatát, veszélyeztetve gyermekek millióinak életét, egészségét és tanuláshoz való jogát közel 100 országban.

„A gyermekek számára az El Niño jóval több egy időjárási jelenségnél. Növelheti a lakóhelyük elhagyására kényszerülők számát, súlyosbíthatja az alultápláltságot és a vízhiányt, valamint fokozhatja a járványok kitörésének kockázatát. Emellett iskolabezárásokhoz vezethet, miközben a családok egyre nagyobb anyagi terhekkel szembesülhetnek” – mondta Catherine Russell, az UNICEF ügyvezető igazgatója. „Mivel több mint 347 millió gyermek él olyan területeken, ahol az El Niño miatt a szokásosnál szárazabb vagy csapadékosabb időjárás várható, most kell cselekednünk a gyermekek és közösségeik védelme érdekében.”

Fontos tények az El Niño várható hatásairól

• A legfrissebb UNICEF-előrejelzések szerint 2026 októbere és decembere között közel 100 országban több mint 347 millió gyermek tapasztalhat a megszokottól eltérően csapadékos vagy száraz időjárási körülményeket az El Niño következtében. Ez jelentősen növelheti a pusztító árvizek és aszályok kialakulásának kockázatát.
• A legtöbb érintett gyermek Ázsiában és a csendes-óceáni térségben él (190 millió), ezt követi Kelet- és Dél-Afrika (41 millió), Latin-Amerika és a Karib-térség (41 millió), Európa és Közép-Ázsia (22 millió), a Közel-Kelet és Észak-Afrika (20 millió), valamint Nyugat- és Közép-Afrika (20 millió).
• Kolumbiában, a Fidzsi-szigeteken, Pápua Új-Guineában és a Fülöp-szigeteken élő gyermekek például az előrejelzések szerint a szokásosnál szárazabb időjárási körülményekkel szembesülhetnek. Ez aszályhoz és vízhiányhoz vezethet, növelve a lakóhelyük elhagyására kényszerülők számát, valamint súlyosbítva az akut alultápláltságot az ott élő gyermekek körében.
• Ezzel szemben Afrika szarvának térségében, különösen Szomáliában, az átlagosnál csapadékosabb időjárás várható. A megnövekedett csapadékmennyiség folyami és villámárvizeket okozhat, elősegítheti a vízzel terjedő betegségek terjedését, valamint megzavarhatja a gyermekek oktatását.
• Az olyan válságokkal és fegyveres konfliktusokkal sújtott országokban, mint Afganisztán vagy Csád, az El Niño közvetlen veszélyt jelenthet a gyermekek túlélésére. Tovább súlyosbíthatja az éhezést és az alultápláltságot ott, ahol a konfliktusok, a kényszerű lakóhelyelhagyás és az alapvető szolgáltatások korlátozott elérhetősége már eleve rendkívül sérülékeny helyzetbe sodorta a gyermekeket.
• A szélsőséges időjárási események gyakoribbá válásával a gyermekek fokozottan ki lehetnek téve a családjuktól való elszakadás, az erőszak, a kizsákmányolás és a gyermekházasság kockázatának. A 2022-es kelet-afrikai aszály idején Etiópia érintett területein például átlagosan 119 százalékkal emelkedett a gyermekházasságok száma.
• Világszerte 1,1 milliárd gyermek, vagyis a világ gyermekeinek közel fele már most is legalább három, egymással átfedésben jelentkező éghajlati veszélynek, például aszálynak, szélsőséges hőségnek vagy árvizeknek van kitéve. Az El Niño várhatóan tovább erősíti ezeket a hatásokat.
• Az időjárással összefüggő katasztrófák 2016 és 2023 között naponta több mint 20.000 gyermek kényszerű lakóhelyelhagyásához járultak hozzá. A 2026-2027-es El Niño a szélsőséges időjárási események következtében tovább növelheti a hirtelen bekövetkező lakóhelyelhagyások számát.
• 2025-ben a klímaváltozással összefüggő események becslések szerint 171 millió gyermek és fiatal tanulását zavarták meg világszerte. Ez a szám tovább emelkedhet, ha az El Niño súlyosabb aszályokat és árvizeket idéz elő, ami iskolabezárásokhoz, rendszeres hiányzásokhoz és az iskolaelhagyás fokozott kockázatához vezethet.
• A katasztrófakockázat-csökkentésre és megelőzésre fordított minden egyes amerikai dollár akár 15 dollárnyi helyreállítási költséget takaríthat meg. Ennek ellenére a humanitárius finanszírozás kevesebb mint 1 százalékát fordítják előrejelzéseken alapuló, megelőző intézkedésekre.

Mivel az előrejelzések hónapokkal előre mutatják a várható hatásokat, az UNICEF arra szólítja fel a kormányokat, adományozókat és partnereket, hogy a szükségletek további növekedése előtt cselekedjenek: időben biztosítsanak forrásokat, erősítsék az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló rendszereket, védjék a gyermekek számára létfontosságú szolgáltatásokat, és biztosítsák a humanitárius segítség eljutását az érintett közösségekhez.