„Életem 57 éve során soha még csak megközelítőleg sem éltem át olyasmit, mint ez a földrengés. Erős volt, hosszú ideig mozgott a föld. Számos régi emlékmű, köztük híres templomok és sztúpák is összedőltek. Sokan attól tartanak, hogy rengeteg a halott Katmanduban. Szerencsére ma, szombaton nem volt tanítás az iskolákban, és a földrengés is nappal történt, nem pedig éjszaka.

 Amikor este kimentem az városba, láttam, hogy sokan a főtéren, az úttesten táboroznak. A hozzátartozók  zokogva álltak az állami főkórház előtt, ahová a holttesteket szállították.

 Az emberek attól is félnek, hogy további épületek is összedőlnek. Itt számos épület és műemlék agyaggal kevert habarcsból készül. A hegyi falvakban nagyon elterjedtek a vályogházak, ezért az is félő, hogy Katmandun kívül is sok ház összedőlt. 

A családom szinte sokkot kapott. Öt generáció él egy fedél alatt: a százéves nagymamámtól kezdve a 16 hónapos unokámig. Az erős utórengések miatt is nehezen tudnánk aludni.

 Nem messze a várostól láttam egy nyitott platós furgont, a kórházba száguldott. A  platón egy kislány testét dobálták ide-oda az úttest hepehupái. Arccal lefelé hevert, a testét por lepte. Fekete farmer volt rajta, de a portól alig látszott a színe. A lány haja csomókba tapadt össze a portól. Ahogy néztem őt, ráébredtem, milyen óriási hatással van a földrengés az egész város lakosságának életére. Fájdalmat érzek, ha a családokra gondolok, hiszen életek múltak el egyetlen szempillantás alatt.”

Az UNICEF volt a legelső szervezet, mely megkezdte a segélyezési munkákat, lévén két irodával is rendelkezünk  a térségben. 120 tonnányi segély már elindult Nepálba de nagy szükség van az utánpótlásra.

Az adományokat előre is köszönjük: segitekunicef.hu