A gyermekházasság valós és globális probléma. Egyaránt érinti a fiú és a lány gyermekeket, de természetesen a lányok sokkal inkább veszélyeztetettebbek. Noha az elmúlt három évtizedben némiképpen csökkent a korai házasságkötések száma, a népesség rohamos ütemű növekedéséből adódóan több millióval emelkedhet a gyermekházasságok száma, 2050-re elérheti a 465 milliót is!

A képen a 15 éves Afaid Maiga-t láthatjuk, aki most Mauritániában, az M’Bera-i menekülttáborban él. Sose járhatott iskolába, két évvel ezelőtt családjával menekülni kényszerültek az É-Mali-i erőszak elől, akkor találtak itt menedéket. 14 évesen apja házasságra kényszerítette egy nála sokkal idősebb férfival.

• A magasabb iskolai végzettséggel rendelkező lányok kisebb valószínűséggel
  mennek férjhez 18. életévük betöltése előtt.
• A szegényebb családokban sokkal gyakoribb, hogy házasságba kényszerítik
  a leánygyermekeket.
• A vidéki területeken élő lányok kétszer akkora eséllyel élnek házasságban 18 éves koruk előtt, mint a városban élő kortársaik.

A gyermekházasságok gyakorlata a fejlődő országokban – különösképpen Dél-Ázsiában valamint Nyugat- és Közép-Afrikában – a legelterjedtebb. 10 ország különösen is élen jár e tekintetben. Niger pl. világviszonylatban a legmagasabb számot mutatja, és Bangladesben él a legtöbb 15 év alatti gyermekfeleség. India önmagában kiteszi a globális mutatók egyharmadát.

Hogyan lehetséges, hogy ez a jelenség ilyen méretet ölt még ma is?

A gyermekházasság okai igen mélyen gyökereznek, és régiónként, közösségenként is nagyon eltérőek lehetnek. A fiatal leányok családjai sokszor abban hisznek, hogy a korai házasság megvédi gyermeküket a szexuális kizsákmányolástól. Okot szolgáltat e felfogáshoz azonban az a vélekedés is, mely szerint a fiatalabb feleségek engedelmesebbek, és így jobb társai is férjüknek – ami viszont csak újabb kiindulópontja a további gyermekbántalmazásnak. Táptalaja e szörnyű jelenség továbbélésének az is, hogy sok család a nélkülözés, a kilátástalan szegénység megszűnését látja egy korai kényszerházasságban.

A gyermekházasságok következtében tovább mélyülnek a nemek közötti egyenlőtlenségek is. Nem kedvez e jelenség felszámolásának a kulturális sajátosságok, a hagyományok őrzése sem. Előrelépések történnek ugyan, és eredményekről is olvashatunk, a leányokat és nőket védelmező törvények azonban többnyire nem tudnak érvényre jutni.

A gyermekházasság előfordulása

Mit jelent egy kiskorú gyermek számára a korai házasság?

Vitathatatlan, hogy a gyermekkorúak és a serdülők nem érettek ahhoz, hogy házasságról dönthessenek. Evidencia az is, hogy a túl korai házasság hosszútávú – fizikai, pszichológia és érzelmi – következményekkel jár. A házasságba kényszerítésé megfosztja őket – elsősorban a kislányokat – a méltóságuktól, alapvető jogaiktól és sok más további lehetőségtől is. A gyermekvédelem legfőbb pillérei a nevelési-oktatási intézmények, minek hiányában a gyerekek védtelenek, sebezhetőbbek lesznek.

Egy gyermekfeleség könnyen válik férje tulajdonává. Elszigetelődik a családjától és kortársaitól, és a bántalmazások különböző formáinak van kitéve. Nem beszélve arról, hogy az alapvető életvezetési készségek megszerzésére sincs lehetősége. A gyermekházasság sok esetben igazolja a házastársi erőszakot, és teret enged a szexuális visszaéléseknek is.

Aggasztó következmény azonban az is, hogy a leányanyáknak csekély lehetőségük marad bekapcsolódni az intézményesített oktatásba és a szakképzésbe, később pedig a munkavállalók világába. A mélyszegénységből házasságba „menekített” gyermekek az alapvető készségek, képesítések és tudás hiányában megragadnak azon az alacsony szociális szinten, ami elégtelen életszínvonalat eredményez a saját gyermekeik számára is, és egyenesen kódolja is a szegénység körfolyamatát.

Hasonlóan sokkoló adatok állnak rendelkezésünkre a leányanyák egészségügyi helyzetéről. A fejlődő országokban a legfőbb halálozási okot a 15–19 éves leányok körében a szüléskor fellépő komplikációk jelentik. Az ebbe az életkorba tartozó nők kétszer nagyobb valószínűséggel vesztik életüket a terhesség alatt, mint a 20 éven felüli nők, továbbá a leányanyák gyermekei pedig nagyobb valószínűséggel lesznek koraszülöttek.

Mit tesz és tehet az UNICEF?

Az UNICEF a világ kormányaival és különböző szervezetekkel együttműködve azon dolgozik, hogy a gyermekházasság gyakorlatának véget vessen, és minél több lehetőséget biztosítson az érintettek helyzetének javításához. Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai közt is kiemelt helyen szerepel a nők és lányok esélyeinek növelése, így többek között a korai és kényszerített házasságok minél hatékonyabb felszámolása is. Elsődleges megoldásnak természetesen a folyamatos oktatás és széleskörű felvilágosítás tekinthető, de nagy szükség van a törvényi előírások betartatására (a 18. életév, mint a házasságkötés korhatára) és az érintett családok, gyermekek támogatása is. Nagyon fontos továbbá, hogy a fiatalabb generációk, a családok, közösségek, mozgalmak (pl: My Life, My Right, End Child Marriage; Girls not Brides; Thaught not Trafficked; Walk Free) és a kormányok körében is minél meggyőzőbb és folyamatos figyelmet kapjon világszerte is ez a nagyon ártalmas jelenség.

Afaid történetének folytatása:
Anyukája ellenezte a házasságát és benyújtotta az esetét a M’bera-i menekült vezetőnek, aki beajánlotta őt az UNICEF partneréhez, az InterSOS Gyerekvédelmi Hálózathoz. Az InterSOS be is avatkozott, és sikerült meggyőzni az apát és Afaid új férjét, hogy bontsák fel a házasságot. Már majdnem 1 éve, hogy Afaid nem házas, és újból szüleivel él a M’bere-i menekülttáborban.

Akkor tud az UNICEF segíteni, ha minél több helyen jelen lehet, és minél több ilyen kiszolgáltatott kislánynak és hozzátartozójának lehet módja arra, hogy a szervezetünkhöz forduljon. Az Ön havi támogatása egy ilyen állandó segítségnyújtást tesz lehetővé.