2023-ban világszerte minden 11. –
míg Afrikában minden 5. ember éhezett

Rio de Janeiro – Körülbelül 733 millió ember éhezett 2023-ban, derült ki az ENSZ vezetésével 2024-ben kiadott Élelmezésbiztonsági és Táplálkozási Világjelentésből. A dokumentumot az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO), a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap (IFAD), az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP), az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja (UNICEF) készítette. 

Ezek a szervezetek már 1999 óta figyelemmel kísérik, milyen előrelépések történnek az éhezés megszüntetése, az élelmezésbiztonság és a táplálkozás javítása terén. Emellett elemzik azt is, hogy az előbbi célok megvalósítása miként illeszkedik a Fenntartható Fejlődési Célok (továbbiakban: FFC) 2030-ig kitűzött céljaiba.

Az éves jelentést idén a G20 – Globális Szövetség az Éhezés és Szegénység Elleni Küzdelem Munkacsoport miniszteri találkozóján, Brazíliában mutatták be. A jelentés kiemelten figyelmeztet arra, hogy a világ jelentősen elmarad az FFC 2. legfontosabb célkitűzésétől, az éhezés megszüntetésétől. A jelentés szerint a világ 15 évet esett vissza, és az alultápláltság helyzete megközelíti a 2008 és 2009-es szintet. 

Annak ellenére, hogy például a növekedési zavar és az anyatejes táplálás terén történt némi előrelépés, riasztóan sok ember él élelmezési bizonytalanságban, és küzd alultápláltsággal. Ennek oka, hogy az előző három évben globálisan stagnált az éhezők aránya. 2023-ban 713-757 millió ember volt alultáplált. Ez, ha a középértéket vesszük figyelembe (733 millió fő), akkor körülbelül 152 millióval több, mint 2019-ben. A regionális trendek jelentősen eltérnek: az éhínséggel küzdők aránya Afrikában folyamatosan nő (20,4 százalék). Eközben Ázsiában változatlan marad (8,1 százalék), bár ez továbbra is nagy kihívást jelent, hiszen ebben a régióban él a világ éhezőinek több mint fele. Jó hír, hogy Latin-Amerikában javulás figyelhető meg (6,2 százalék). 2022 és 2023 között Nyugat-Ázsiában, a Karib-térségben és a legtöbb afrikai régióban nőtt az éhezők száma. 

Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, akkor 2030-ra körülbelül 582 millió ember lesz krónikusan alultáplált, mintegy felük Afrikában. Ez a becslés majdnem megegyezik a 2015-ös adatokkal, ami aggasztó, hiszen azt mutatja, hogy azóta nem történt előrelépés. 

A jelentés további területei 

Élelmiszerekhez való hozzájutás 

A jelentés kiemeli, hogy milliárdok számára továbbra is szinte lehetetlen a megfelelő élelmiszerekhez való hozzáférés. 2023-ban világszerte körülbelül 2,33 milliárd embert érintett mérsékelt vagy súlyos élelmezési bizonytalanság, ami nem változott jelentősen a COVID-19 járvány (2020) idején bekövetkezett éles kiugrás óta. Még drasztikusabb az, hogy ebből mintegy 864 millió ember volt olyan helyzetben, hogy gyakran egész nap vagy még tovább nem jutott élelemhez. Ez a szám 2020 óta sem csökkent, és bár Latin-Amerika helyzete javulást mutat, továbbra is kihívást jelent ez a tendencia, különösen Afrikában, ahol a lakosság 58 százaléka mérsékelt vagy súlyos élelmezési bizonytalansággal néz szembe. 

Szintén kritikus, hogy a világ lakosságának több mint egyharmada nem tud egészségesen étkezni. Az igen magas élelmiszerárak miatt 2022-ben több mint 2,8 milliárd ember nem engedhette meg magának, hogy egészségesen táplálkozzon.  Az alacsonyabb jövedelmű országokban még nagyobb ez az arány: a lakosság 71,5 százaléka nem engedheti meg magának az egészséges ételeket, míg a magasabb jövedelmű országokban ez az arány mindössze 6,3 százalék. Ez a szám Ázsiában, Észak-Amerikában és Európában visszaesett a világjárvány előtti szint alá, de Afrikában még tovább nőtt. 

A kizárólagos szoptatási arányának növelésében 48%-ra történt előrelépés, a globális táplálkozási célok elérése azonban továbbra is kihívást jelent. Az alacsony születési súly területén sincs előrelépés, az előfordulása továbbra is 15% körül mozog. Bár a növekedési zavarban érintett öt év alatti gyermekek aránya 22,3%-ra csökkent, még mindig elmarad a célszámoktól. Ezenkívül az izomsorvadásos esetek száma sem mutatott jelentős javulást a gyermekek körében. 

Felnőtteket érintő területek 

Szintén a táplálkozással függ össze az, hogy a nők körében (15-49 éves korig) a vérszegénységben, azaz anémiában szenvedők aránya nemhogy stagnálna, de tovább növekedett. 

A legújabb becslések szerint a felnőttkori elhízás aránya az elmúlt évtizedben folyamatosan nőtt: míg 2012-ben 12,1 százalék volt, addig 2022-ben ez az arány 15,8 százalékra emelkedett. Az előrejelzések sem túl derűlátóak: 2030-ra több mint 1,2 milliárd elhízott felnőtt él majd a világon. Az alultápláltság és az elhízás minden korosztályban egyszerre van jelen. Azt viszont fontos kiemelni, hogy az elmúlt két évtizedben az alacsony testsúlyú emberek aránya csökkent, míg az elhízottak aránya drámaian megemelkedett. 

A fenti tendenciák is felhívják a figyelmet a táplálkozással összefüggő kihívásokra. Mindenképp közbe kell lépni, mivel még mindig messze van a világ a 2030-ra kitűzött céloktól.

Az élelmezési bizonytalanság és az alultápláltság számos tényező miatt romlik, többek között a folyamatos élelmiszerár-infláció miatt. Emellett a fegyveres konfliktusok, az éghajlatváltozás és a gazdasági visszaesések is egyre súlyosabbak, és egyre gyakrabban fordulnak elő. Nehezíti a helyzetet az is, hogy az egészséges étrend sokaknak megfizethetetlen, és hogy az élelmiszertermesztést és -feldolgozást sokszor egészségre káros hatások érik, emellett a tartós egyenlőtlenség is egyszerre van jelen a világban. 

Finanszírozás 

Az idei jelentés hangsúlyozza, hogy az az éhínség felszámolására vonatkozó FFC célok teljesítését több irányból kell támogatni: az agrár-élelmiszer rendszerek átalakítása és megerősítése, az egyenlőtlenségek kezelése és a megfizethető és hozzáférhető egészséges étrend biztosítása mindenki számára egyarát fontos kell, hogy legyen. A jelentés fokozott, de költséghatékony támogatást kér az élelmezési biztonság és a megfelelő táplálkozás biztosításának finanszírozására. 

Az öt ENSZ szervezet vezetője, QU Dongyu (a FAO főigazgatója),  Alvaro Lario (az IFAD elnöke), Catherine Russell (az UNICEF ügyvezető igazgatója),  Cindy McCain (a WFP ügyvezető igazgatója), és Dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus (a WHO főigazgatója) ezt írják a jelentés előszavában: 

---

„Fel kell becsülni, hogy jelenleg mekkora az erőforrások hiánya az élelmezési biztonság és a megfelelő táplálkozás biztosításának terén.  Abszolút prioritást kell élvezzen az új, innovatív finanszírozási formák felkutatása. Az éhezés megszüntetésére irányuló politikai döntések, jogszabályok megalkotása nem elegendő, hiszen az ezek megvalósításához szükséges anyagi hátteret is biztosítani kell. Emiatt jelentős forrásmobilizációt igényel az, hogy minden ember egyenlően hozzáférjen biztonságos, tápláló és elegendő élelmiszerhez (FFC 2.1. célja), valamint, hogy az alultápláltság minden formája megszűnjön (FFC 2.2. célja). Ez nem szimplán a befektetés a jövőbe, hanem a kötelességünk. Törekszünk arra, hogy garantáljuk a megfelelő élelmiszerhez és táplálkozáshoz való jogot a jelenlegi és jövő generációk számára.”

---

A megnövekedett támogatásra leginkább rászoruló országok helyzetét nehezíti, hogy az anyagi forrásokhoz korlátozott a hozzáférésük. A 119 alacsony és közepes jövedelmű ország körülbelül 63 százalékánál áll fenn ez a probléma.  

A UNICEF ügyvezető igazgatója, Catherine Russell így nyilatkozott: 

---

„Az alultápláltság befolyásolja egy gyermek túlélését, fizikai növekedését és agyi fejlődését. A gyermekek körében előforduló növekedési zavar aránya harmadával, azaz 55 millióval csökkent az elmúlt két évtizedben, ami azt mutatja, hogy az anyák és a gyermekek megfelelő táplálkozásába történő befektetések kifizetődnek. Mégis világszerte minden negyedik öt év alatti gyermek alultáplált, ami hosszú távú károkat okozhat. Sürgősen növelnünk kell a gyermekek alultápláltságának felszámolására irányított támogatások összegét. A világ képes és köteles megtenni ezt. Ez nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem egyben bölcs befektetés is a jövőbe.”

---

A teljes, angol nyelvű jelentés itt olvasható.