Az eredmények:

SOK MÉG A TENNIVALÓ A GYERMEKJOGOK MEGISMERTETÉSÉBEN

Minden második gyerek tudta csak, hogy a gyermekjogi egyezmény a gyermekjogok gyűjteménye. A gyermekek 28%-a az iskolai házirendben nézne utána a gyerekjogoknak, 20%-a pedig a szüleitől kérdezné meg, hogy milyen jogai vannak.

18 ÉV A KORHATÁR

A kérdőívet kitöltő gyerekek döntő többsége (82%) tisztában volt vele, hogy 18 éves korig számít valaki gyereknek. A gyerekek 17%-a szerint ez a korhatár 14 év.

SPORT: IGEN. ERŐSZAK: NEM.

A válaszadó gyermekek elsöprő többsége tudta, hogy joga van a sporthoz (85%). 76%-uk gondolta úgy, hogy szabadon eldöntheti, milyen sportágat (vagy szabadidős tevékenységet szeretne űzni). A gyerekek 75%-a szerint a beavatási szertartás rossz, és nem megengedhető.

Ennél nagyobb különbségeket tapasztaltunk annál az esetnél, amiben arra voltunk kíváncsiak, hogy egy sérült gyereket sportolásra lehet-e kényszeríteni. Minden harmadik válaszadó szerint a csapat érdeke előrébb való, és ezért egy beteg, sérült gyereket is rá lehet kényszeríteni arra, hogy versenyezzen. Pedig ez nincs így!

Az edző és gyerek közötti kapcsolat egy nagyon érzékeny dimenziójával foglalkozott az a kérdésünk, amiben arra voltunk kíváncsiak, vajon a gyerek visszautasíthatja-e, ha az edző bent akar lenni az öltözőben, amikor ő öltözik, zuhanyzik – ha ez zavarja őt. A válaszok tanúsága szerint, a gyerekek háromnegyede szerint igen.

TAPASZTALAT AZ ERŐSZAKRÓL

A gyerekek többsége elutasítja az erőszakot a sportban, viszont úgy tűnik, személyes élményeik mégis vannak. Arra a kérdésre, hogy szerintük a gyerekek hány százaléka tapasztalt valamilyen fizikai erőszakot sportolás, vagy versenyzés közben, a gyerekek 84%-a a válaszolt úgy, hogy legalább minden harmadik gyereknek van ilyen élménye.

A gyerekeket arról is megkérdeztük, hogy mi jut eszükbe arról “erőszak a sportban”. Néhány válasz, a több mint négyszázból: “ha az edző megüti a gyereket”, “sportszerűtlenség”, “játék közben szabálytalankodnak, és valaki megsérül”, “Újpest-Fradi”, “csalás”, “ha durvák egymással csapaton belül”, “ha bántják a gyereket”, “ha az edző sérülés ellenére erőlteti a sportot”, “verekedés”, “boksz”, “ketrecharc”, “nem helyes – senki nem szeretné azt a sportot, ami erőszakos”, “azt nem szabad”, “ami fájdalmat okoz”.

A SPORT ESZMÉNYE

Az Olimpia évében – zárásként – fontos azt is megemlíteni, hogy kérdőívünk tanúsága szerint minden harmadik gyermek számára a legerősebb motivációt a sportra az jelenti, hogy azt szeretnék, miattuk játsszák a magyar himnuszt az olimpián. Ezt követi a sportos, izmos alkat (mint cél), és a barátokkal eltöltött idő.

A motiváció nagyon fontos, amit az is alátámaszt, hogy gyermekjogi játékunkban, a legtöbb gyerek azt “üzente a felnőtteknek”: Jobban teljesítenék, ha többet biztatnának. és azt szeretné “eltüntetni a sportból”, hogy “Az edző durván leszid, ha nem jól teljesítek” ill. amikor “Azt mondják, nem én vagyok a legügyesebb a csapatban”.

Ismerd meg az UNICEF sport programját, és segíts abban, hogy több gyerek ismerje meg a jogait, és a sport igazi örömmé váljon minden gyermek számára!