A játék is jog és a vélemény is számít – tudod, mit jelentenek a gyerekjogok szülőként?

Sokan úgy gondolják, hogy a „gyerekjogok” csak valami hivatalos, bonyolult és távoli dolgok – jogi szövegek valahol az ENSZ könyvtárában vagy elvont fogalmak, amin a jogtudósok elmélkednek. Pedig a gyerekek jogai nagyon is hétköznapi és valóságos dolgok, amik nap mint nap, mindenhol ott vannak velünk – az otthonunkban, a reggeli készülődésnél, az esti mesénél, a hétköznapi beszélgetéseknél, a könnyebb és a nehezebb élethelyzetekben egyaránt.

A gyerekjogok nem csak arról szólnak, hogy megvédjük a gyerekeket a bántalmazástól (bár ez is nagyon fontos!), hanem arról is, hogy hogyan neveljük őket méltósággal, tisztelettel és odafigyeléssel – úgy, hogy közben valóban gyerekek lehessenek.

De miért van szükség külön gyerekjogokra?

A gyerekek nem kis felnőttek – másképp gondolkodnak, máshogyan érzékelik a világot, és kiszolgáltatottabbak. Még nem tudnak kiállni magukért, egyedül nem tudják az érdekeiket érvényesíteni – ezért az állam és a társadalom feladata, hogy kiemelten védje őket és garantálja a fejlődésükhöz szükséges feltételeket.

Ebből a felismerésből született meg az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye, amit Magyarország is aláírt 1989-ben. Az ebben foglalt gyerekjogok olyan alapvető jogok, amelyek minden gyereket – nemtől, származástól, vallástól vagy társadalmi helyzettől függetlenül – az egész világon megilletnek. A gyerekjogok biztosítják és garantálják, hogy a gyerekek megkapják mindazt, amire a biztonságos és teljeskörű fejlődésükhöz szükségük van. Éppen emiatt a gyerekek jogainak tiszteletben tartása nem egyéni választás vagy döntés kérdése, hanem univerzális, a magyar jogrendszert is átható alapvető követelmény.

És mit jelent ez otthon, szülőként?

A gyerekek jogainak a figyelembevételén alapuló nevelés, azt jelenti, hogy a szülői döntések során, a gyerekek életkorához és érettségéhez kapcsolódó igényeihez, alapvető szükségleteihez igazodunk.

Időnként felmerül az aggodalom, hogy a gyerekjogok korlátozzák a nevelés szabadságát és aláássák a szülői tekintélyt. Valójában azonban épp ellenkezőleg: segítenek abban, hogy biztonságos, a gyerekek érdekeit és sajátosságait figyelembe vevő, “gyerekbarát” légkört teremtsünk. Olyan otthont, ahol a gyerek nem fél, mert biztonságban van. Ahol nem csak „viselkedni kell”, hanem kérdezni- és szabadon játszani is lehet. Ahol van lehetősége az érzéseit és a véleményét elmondani és azt komolyan is veszik. Ez az, ami megalapozza a szülő és a gyerek közötti, kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést.

Néhány egyszerű lépés, amit bármelyik szülő megtehet

• Hallgassuk meg és figyeljünk oda a véleményére. Nem kell mindig egyetérteni, de érezze, hogy számít, amit mond.
• Biztosítsunk elegendő játékidőt. A játék amellett, hogy a gyerek tanulásának, fejlődésének és önkifejezésének egyik fő formája, nagyban hozzájárul a mindennapi élmények feldolgozásához is.
• Ne csak fegyelmezzünk – magyarázzunk is. A szabályokat a gyerekeknek könnyebb elfogadni, ha értik azok célját.
• Vegyük komolyan az érzéseit. Egy felnőtt számára jelentéktelennek tűnő esemény is lehet komoly érzelmi élmény egy kisgyereknek.
• Tanítsuk meg, hogy van választási lehetősége. Természetesen nem kell mindenben döntenie, de biztosítsunk egyszerűbb választási lehetőségeket.
• Tartsuk tiszteletben a testi-lelki határait. A nem kívánt fizikai kontaktus – akár egy „csak egy puszi” – alááshatja az önrendelkezés érzését. Tudnia kell, hogy a nem kívánt fizikai kontaktusra joga van nemet mondani.
• Vonjuk be a döntésekbe, amikor lehetséges. Kisebb ügyekben is kérjük ki a véleményét – ettől érzi magát értékesnek.
• Engedjük hibázni. A hibázás a tanulás természetes része, a gyerek nem „rossz”, ha elront valamit – csak tanul.
• Tiszteljük a magánszféráját. Ahogy növekszik, egyre fontosabb számára az önállóság érzése – a bizalom megerősíti a kapcsolatot. Nem kell minden titkát tudni – elég, ha érzi: ott vagyunk, ha kell.
• Beszélgessünk vele a jogairól. Meséken, képeken, példákon keresztül megértheti, hogy joga van a szeretetre, tanulni és biztonságban lenni.

Amit a gyerek ma megtapasztal, azt felnőttként továbbadja

Az otthon megteremtett légkör alapvetően meghatározza, hogy a gyerek hogyan viszonyul másokhoz – a családtagokhoz, osztálytársakhoz, barátokhoz vagy hosszabb távon hogyan viselkedik a párkapcsolataiban vagy akár későbbi szülői szerepében.

A tiszteleten és méltóságon alapuló szemlélet elsősorban a családból indul. A gyerekjogok tudatosítása és figyelembevétele hozzájárul egy olyan környezet kialakításához, amelyben az együttműködés és a kölcsönös megbecsülés az alap.

 A gyerekjogok nem a szabályok hiányát jelentik – hanem a világos, biztonságot adó keretek meglétét. Ezek a keretek teszik lehetővé, hogy a gyerek szabadon kibontakozhasson, tudva, hogy alapvető szükségletei figyelemben részesülnek, és testi-lelki biztonságban van.

A Gyermekjogi Egyezmény kimondja, hogy a szülő feladata és felelőssége a gyerek nevelése és a nevelés irányának a megválasztása. A nevelés során pedig a gyerekek számára elengedhetetlen, hogy a gyerekjogok által nyújtott biztonságot, gondoskodást és önkifejezési lehetőséget a hétköznapi élethelyzetek során átéljék és megtapasztalják.

A gyerek számára ezek a tapasztalatok közvetítik a jogok valódi üzenetét:
 “Fontos vagyok. Biztonságban vagyok. Számít a véleményem.”