Tanévkezdés: öröm vagy szorongás?

A tanév kezdete minden iskolás gyerek számára meghatározó. Vannak, akik izgatottan várják a találkozást a barátaikkal, az új élményeket és a tudást, mások viszont szorongással, félelemmel, aggodalommal telve lépnek be a tantermekbe. Félnek a túlterheléstől, a szabadidő hiányától, a megszégyenítéstől vagy éppen a kortárs bántalmazástól.

Különösen napjainkban, amikor a gyerekek mentális egészségét érintő kihívások és nehézségek aggasztó méreteket öltenek, létfontosságú, hogy az iskola ne a bántás, a félelem és az aggodalom, hanem a tanulás, a biztonság és a megtartó közösség színtere legyen.

Ehhez időt és kiemelt figyelmet kell fordítani az oktatás mellett a közösségépítésre: szabadidős tevékenységekre, kötetlen beszélgetésekre, közös programokra, játékra. A hétköznapok rohanásában fontos, hogy tudatosan foglalkozzunk a gyerekek mentális egészségével is. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, ha tudják, hogy számíthatnak egymásra és tanáraikra, az önmagában is hozzájárul a jóllétükhöz, ráadásul egy összetartó közösség erős védőhálót nyújt a bántalmazás ellen.

A gyerekjogok mint iránytű

A gyermekek alapvető jogait az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye rögzíti. Ezek a jogok minden gyermeket, mindig és mindenhol feltétel nélkül megilletnek. Az iskolák számára iránytűként szolgálnak: ha a tanórákon, a szünetekben és a közösségi programokon is tiszteletben tartják őket, és a nehézségek vagy konfliktusok megoldásában is a gyerekjogok érvényesülnek, akkor a gyermekek számára biztonságos és fejlődést segítő környezet alakulhat ki.

Néhány gyerekjog, amit minden iskolakezdéskor érdemes tudatosítani:

• Biztonsághoz való jog, erőszaktól való védelem (19. cikk):

Minden gyereknek joga van félelem- és bántalmazásmentes tanulási környezethez. Az erőszak semmilyen formája nem elfogadható. Az iskolának mindent meg kell tennie a bántalmazás és az erőszak megelőzéséért, és ha mégis bekövetkezik, kötelessége a gyerek biztonságát helyreállítani és támogatást nyújtani számára. A fegyelmezési intézkedéseket, büntetéseket mindig a gyerekek emberi méltóságának tiszteletben tartásával, a Gyermekjogi Egyezmény szellemében kell alkalmazni.

• A gyerekek részvételi lehetőségének a biztosítása (12. cikk):

A gyerekeknek minden őket érintő kérdésben joguk van kifejezni a véleményüket és érzéseiket. Az iskolának kötelessége biztosítani számukra a meghallgatás lehetőségét – egyénileg és szervezett formában egyaránt – és a döntéshozatali folyamatok során figyelembe venni álláspontjukat.

• Egyenlő bánásmódhoz való jog (2. cikk)

A gyermekjogok egyik alapelve az, hogy a gyerekeket nem érheti hátrányos megkülönböztetés – legyen szó fogyatékosságról, anyagi helyzetről, etnikai háttérről vagy bármilyen más tényezőről. Az előítéleteknek nincs helye az iskolában.

Az iskolakezdéskor különösen fontos hangsúlyozni az esélyegyenlőséget: minden gyermeknek egyenlő eséllyel kell kezdenie a tanévet, olyan környezetben, amely figyelembe veszi egyéni adottságait és szükségleteit.

• Oktatáshoz, tanuláshoz való jog és az oktatás céljai (28. cikk – 29.cikk)

Minden gyermeknek joga van olyan oktatáshoz, amely tiszteletben tartja méltóságát, személyiségét és képességeit. Az iskolának nem csupán lexikális tudást kell átadnia, hanem fejlesztenie kell a gyerekek készségeit, gondolkodását és kreativitását is.

Azok a gyerekek is jogosultak a tanulásra, akik speciális élethelyzetük (például tartós betegség) miatt nem tudnak rendszeresen iskolába járni – számukra megfelelő támogatást és többletsegítséget kell biztosítani.

• Pihenéshez és játékhoz való jog (31. cikk)

A tanulás mellett minden gyermeknek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a játékhoz. A túlterheltség sérti ezt a jogot, ezért fontos, hogy már az iskolakezdéskor hangsúlyozzuk: nemcsak a tanulmányi eredmény számít, hanem az is, hogy a gyerekeknek legyen idejük játszani és feltöltődni.

A játék a fejlődés lényegi feltétele, a felnőttek felelőssége pedig az, hogy óvják a gyerekeket a számukra káros szabadidős tevékenységektől.

A pedagógus szerepe

A Nemzeti Pedagógus Kar Etikai Kódexe a tanár–diák kapcsolatot a kölcsönös tiszteleten alapuló mester–tanítvány viszonyként határozza meg. Ez azt jelenti, hogy a pedagógus partnerként áll a gyerek mellett: tiszteletben tartja méltóságát, nem él vissza hatalmával, és fellép minden bántó vagy megalázó helyzet ellen. A kódex szoros összhangban áll a Gyermekjogi Egyezménnyel és a jogszabályok alapján minden pedagógusra nézve kötelező Magyarországon.

Ezek alapján egyértelmű, hogy a tanulók alapvető szükségletei nem kiváltságok, hanem alapvető jogok. Ilyen környezetben nem kérdés, hogy egy gyerek szabadon jelezheti-e, ha ki kell mennie mosdóba, ha szomjas, vagy ha valaki bántja. A pedagógus feladata ilyenkor nem az engedélyezés hatalmának gyakorlása, hanem a támogató jelenlét, amelyben a gyerekek tudják: számíthatnak rájuk, és a saját biztonságuk, jóllétük megőrzésében mellettük állnak. Ez nemcsak a gyerekek komfortérzetét és önbizalmát növeli, hanem a kölcsönös tisztelet és a bizalom légkörét is erősíti az iskolai közösségben.

A pedagógus néhány jó gyakorlat bevezetésével sokat tehet a gyerekjogok iskolai érvényesülésért:

• Gyermekjogi nevelés: osztályfőnöki, etika- vagy társadalomismeret órákon a jogok játékos, élményszerű feldolgozása. Példa erre az UNICEF „Ébresztőóra” programja.
• Biztonságos, megfelelő közeg: világos szabályok az iskolai kortárs bántalmazás megelőzésére és kezelésére, a gyerekek alapvető szükségleteinek biztosítása (pl.: mosdóhasználat, vízivás, pihenés).
• Gyerekek bevonása a döntésekbe: diákönkormányzat, osztálykörök, ahol a gyerekek valóban beleszólhatnak az őket érintő ügyekbe.

Új tanév, tiszta lap

Az új tanév mindig új lehetőségeket is hoz. Lehetőséget arra, hogy a gyerekek biztonságos, támogató, inspiráló közegben tanulhassanak. Olyan közegben, ahol az őket megillető alapvető jogok a mindennapokban is érvényesülnek.

Abban az iskolában, ahol a gyerekjogok érvényesülnek, ott a gyerekek nemcsak tanulnak – hanem kibontakoznak és megtanulják, hogy értékes, megbecsült tagjai a társadalomnak. Az oktatás a fejlődés alapköve, ami egyszerre jog és kulcs a jövőhöz.

Szerző:

Dr. Nagy-Balás Borbála

gyermekjogi szakértő, UNICEF Magyarország