A 14 és 34 év közötti fiatalok háromnegyedének pszichológiai támogatásra lenne szüksége

A háború kitörése óta az ukrajnai frontterületeken élő gyermekeknek átlagosan 5000 órát kellett a föld alatt, hideg és sötét pincékben meghúzódva tölteni, miközben a fejük felett folyamatos harcok dúlnak. A téli időszak pedig különösen nehéz: családok ezrei maradtak fűtés, víz és áram nélkül.

Az elmúlt két évben a könyörtelen és folyamatos támadások következtében Zaporizzsja és Harkiv régióban mintegy 3500, a donyecki régióban pedig közel 6200 alkalommal szólalt meg a légiriadó. De Ukrajnában a gyerekek most még akkor sem érezhetnék magukat biztonságban, ha véget érne a háború. Kint az utcákon minden lépés az életükbe kerülhet, hiszen becslések szerint az ország 30 százalékát aknák és veszélyes robbanóanyag-maradványok borítják.

„A két éve tartó háború egy generáció gyermekkorát tette tönkre, visszafordíthatatlan károkat okozott a gyerekek mentális egészségében és megakadályozta őket abban, hogy tanulhassanak” – mondta Catherine Russell, az UNICEF ügyvezető igazgatója. „Az elmúlt két év során a gyermekek mindennapjaiba beférkőzött az erőszak, az elszigeteltség, a veszteség és a magány. Sokan elvesztették szeretteiket, otthonaikat, nincs egészségügyi ellátás és iskoláikat lerombolták. Ennek a rémálomnak véget kell vetni.”

„A folyamatos bombázások miatt az ukrajnai gyerekeknek nem marad lehetőségük arra, hogy feldolgozzák a támadások okozta fájdalmat és traumát. Minden alkalommal, amikor sziréna és robbanás hangját hallják, a szorongásuk tovább fokozódik. Mindeközben a tanulás, ami a reményt, a lehetőségeket és a stabilitást jelenthetné, a több millió ukrajnai gyermek számára vált teljesen elérhetetlenné az elmúlt években.”

A háború pusztító hatással van a gyermekek mentális egészségére.

A 13-15 évesek fele alvászavarral küzd, minden ötödik gyereknek negatív gondolatai és emlékbetörései vannak, amelyek a poszttraumás stressz tipikus megnyilvánulásai. A 14 és 34 év közötti gyermekek és fiatal felnőttek háromnegyede nemrégiben arról számolt be, hogy érzelmi vagy pszichológiai támogatásra lenne szüksége, ugyanakkor kevesebb mint egyharmaduknak volt lehetősége segítséget kérni.

A szülők gyermekeik megnövekedett szorongásáról, félelmeiről, fóbiáiról és szomorúságáról, valamint az iskola iránti elkötelezettség csökkenéséről, a hangos zajokra való érzékenységről és alvászavarokról számoltak be országszerte. Egy olyan kritikus időszakban, amikor a szülői gondoskodásra és figyelemre mindennél nagyobb szükség lenne, a megkérdezett szülők fele vallotta azt, hogy nehezen tudja érzelmileg támogatni gyermekeit.

A pincékben nem lehet tanulni. A két éve tartó pusztítás és menekülés oktatási válsághoz is vezetett az országban.

Az Ukrajnában rekedt gyerekek 40%-a, a frontvonalhoz közelebb eső területeken az iskoláskorú gyermekek fele nem jár iskolába. Sokan azért nem tudnak tanulni, mert nincsenek meg hozzá a megfelelő eszközök: tankönyvek, tanszerek vagy éppen az internet, de sok esetben az iskola épülete mára már a földdel vált egyenlővé. 2023-ban 3798 oktatási intézményt ért támadás, ebből 368 teljesen megsemmisült, összesen 2321 iskolát zártak be biztonsági okokból. Azok a gyerekek sincsenek könnyebb helyzetben, akiknek sikerült elmenekülniük hazájukból. Egy idegen országban, idegen nyelvű oktatási rendszerben, új osztályban, megváltozott körülmények között nagy nehézségekkel küzdenek és csak minden második menekült gyereknek sikerült becsatlakoznia a befogadó ország oktatásába.

A háború nemcsak a gyerekek mentális egészségére volt romboló hatással, hanem már két évnyi iskolaidőtől, barátokkal töltött önfeledt játéktól, szórakozástól és a szeretteikkel töltött pillanatoktól fosztotta meg őket.

Ezeket a pillanatokat nem lehet már bepótolni.

A háború kitörése óta az UNICEF kiterjesztette munkáját Ukrajnában, és jelenleg Kijevben, Lvivben, Odesszában, Dnyiproban, Poltavában, Mikolajivban és Harkivban van jelen, hogy humanitárius segítséget és azonnali támogatást nyújtson az ukrajnai gyermekeknek és családjaiknak.

Az UNICEF azért dolgozik nap mint nap a válságövezetekben, hogy biztosítsa a gyermekek számára a biztonságos környezethez, alapvető élelmiszerekhez, egészségügyi ellátáshoz, életmentő védőoltásokhoz, oktatáshoz, biztonságos ivóvízhez és mentális támogatáshoz való hozzáférést.

A menekülteket befogadó országokban az UNICEF helyi partnereivel együttműködve dolgozik azért, hogy a hazájukat elhagyni kényszerült gyerekek és családjaik életébe minél hamarabb visszatérhessen a normalitás.

Ezt teszi az UNICEF Magyarországon az Ukrajnából menekült gyermekekért

Az UNICEF 2022 márciusában felállított menekültügyi programirodája helyi együttműködéseken keresztül támogatja a Magyarországra érkező gyerekeket és családjaikat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatásokhoz, egészségügyi ellátáshoz, valamint oktatáshoz való könnyebb hozzáférés érdekében. 2023-ban az UNICEF több mint 60000 menekült és helyi közösségben élő gyerek számára biztosított minőségi tanuláshoz való hozzáférést felzárkóztató programok, nyelvoktatás, koragyermekkori fejlesztés és oktatás formájában. 31 ezer gyermek és gondviselő részesült mentális egészségi és pszichoszociális támogatásban, 25 ezren fértek hozzá védelmet nyújtó szolgáltatásokhoz és több mint 1600 háztartás kapott azonnali segítséget készpénztámogatási programon keresztül. A szervezet integrált szolgáltatások nyújtásával támogatja a menekült gyerekek biztonságos és egészséges környezetének megteremtését, valamint a helyi környezetbe való könnyebb beilleszkedését.

“A humanitárius elveket, a nemzetközi humanitárius jogot és a nemzetközi emberi jogi törvényeket tiszteletben kell tartani. A gyerekeknek esélyt kell adni arra, hogy felépüljenek a két éve tartó háború okozta traumákból és szenvedésből. Ennek a legjobb módja az, ha véget vetünk a háborúnak” – mondta Russell.