Közel 75.000 belső menekült – köztük 35.000 gyermek – él pokoli körülmények között – megfelelő élelem, menedék, biztonság és higiénikus viszonyok nélkül – egy szinte megközelíthetetlen dombtetőn kialakított, eldugott táborban, a Kongói Demokratikus Köztársaság Ituri tartományában.

A tábor mérete december során majdnem megnégyszereződött. A tábor Rhoe-ban, a tartományi fővárostól, Buniától 45 km-re található, és a humanitárius szervezetek is csak helikopterrel tudják elérni. A szárazföldi megközelítés azért nem lehetséges, mert a környékbeli fegyveres csoportok az elmúlt időszakban számos alkalommal megtagadták a belépést vagy rá is lőttek a segélyszervezetek dolgozóira.

A Rhoe-tábor jelentős növekedése a közeli Drodro és Tche táborokat ért fegyveres támadások eredménye, ami miatt több ezer belső menekült kényszerült arra, hogy itt keressenek új menedéket. Becslések szerint közel 50.000 ember érkezett december elején.

Az elmúlt pár hét során 35 gyereket, köztük 14 lányt gyilkoltak vagy sebesítettek meg, sokukat machetével vagdosták halálra. Az utóbbi időben legalább 13 lányt ért nemi erőszak, miközben élelmet kerestek a tábor körüli területen. A térségben tartózkodó fegyveresek ezen kívül leromboltak három kórházat és két iskolát is. Az állandó bizonytalanság és a Rhoe-térség nehéz megközelíthetősége miatt lehetetlen pontosan megállapítani a gyerekeket ért erőszakos cselekmények számát, de az tudható, hogy a felsoroltak mellett az emberrablásnak is ki vannak téve.

Egy gyermek szenet árul a tábor területén.

A tábor közvetlenül egy MONUSCO békefenttartó támaszpont mellett fekszik. Legalább 35.000 gyermek menekült ide, közülük több mint 60-an teljesen elszakadtak a szüleiktől.

Ibrahim Cisse, az UNICEF buniai tisztviselője szerint „a belső menekültek azzal a reménnyel érkeztek a Rhoe-táborba, hogy ott valamiféle biztonságra és védelemre lelnek, de valójában továbbra is életveszélyben vannak. Körülbelül 35.000 gyerek él pokoli körülmények között a családjával, gyakorlatilag túszként megrekedve egy eldugott dombtetőn Kongó egyik legveszélyesebb, szinte megközelíthetetlen részén. Az embereknek komoly élelmezési, higiéniai, lakhatási és biztonsági problémákkal kell megküzdeniük a végtelenségig túlzsúfolt, egészségtelen menedékhelyeken”.

A beözönlő menekültek olyan mértékben növelték meg a Rhoe-tábor területét, hogy az már az egyenetlen, gyakran lejtős terület határait feszegeti. Az elmúlt két hétben érkezők közül sokaknak nem is jutott már szállás vagy élelem, és a szabad ég alatt kell aludniuk. Néhányan éjszakára a tábor latrináiban húzódnak meg.

A 65 éves Betune Ngave, a tábor egyik lakójának példája pontosan mutatja, hogy milyen szenvedésen megy keresztül sok belső menekült. 2018 óta számos alkalommal kellett elhagynia lakóhelyét, ezalatt az idő alatt nemi erőszaknak és tömeggyilkosságnak is tanúja volt. A férjét három héttel ezelőtt lefejezték a fegyveresek , hét gyermekéből hatot pedig megöltek egy 2018-as támadásban.

„Már sokszor kellett menekülnünk, láttuk, ahogyan felégetik az otthonunkat és megerőszakolják a gyerekeinket. A szüleimet, testvéreimet és hat gyermekemet mind lefejezték vagy lelőtték” – mondta az asszony.

Betune Ngave most egy ingatag, zsúfolt szálláson él, amely körülbelül akkora, mint egy nagyobb autó negyede, és nem véd sem a szél, sem az eső ellen.

Becslések szerint a táborban minden illemhelyre 1300 ember jut, és a sűrűn lakott területeken a felszínen folyik a szennyvíz.

Helyi termesztésű élelemhez jutni a táborban szinte lehetetlen, mivel a fegyveresek nagy eséllyel megtámadják azokat, akik a tábortól túl messzire merészkednek. Mostanra már komoly aggályok merültek fel a gyerekek és szoptató anyák alultápláltságát illetően és az UNICEF munkatársai arra figyelmeztetnek, hogy a helyzet nagyon gyors ütemben súlyosbodhat.

A víz szintén vészesen csekély mennyiségben áll rendelkezésre, a gyerekeknek a domboldalon kell lemerészkedniük a kannákkal, hogy ivóvízhez jussanak. Amikor ez túl veszélyes, akkor a táborlakók közeli mocsarakból és patakokból jutnak vízhez. Ezek a beszerzőutak nagyon kockázatosak a gyerekekre nézve, akik könnyen erőszak és szexuális kizsákmányolás áldozatai lehetnek, a nem megfelelő helyről szerzett víz pedig fertőzéseket okoz.

A táborban az elmúlt időszakban aggasztóan sokan veszítették életüket légzőszervi megbetegedés, hasmenés vagy malária következtében.

A Rhoe-tábor egészségügyi központjában csak néhány ágy van, ezért az anyák többnyire a földön várakoznak a gyermekeikkel. A központ túlterhelt dolgozói körülbelül 180 pácienst látnak el naponta. A betegeket a legsúlyosabb esetekben sem lehet kórházba  továbbítani, és a temetkezéshez sem állnak rendelkezésre megfelelő eszközök.

Az UNICEF 5500 csomagot tervez haladéktalanul szétosztani a gyorsreagálási programja keretében – ezek sátrakat, ponyvákat, takarókat, vödröket, kannákat, konyhai felszerelést és szappant tartalmaznak.

Az UNICEF víztisztító-tabletták szétosztását is tervezi a táborlakók között, és azon dolgozik a partnereivel, hogy pszichoszociális segítséget biztosítson annak a több mint 500 gyermeknek, akik közvetlenül ki voltak téve a fegyveres konfliktusnak.  58 családjától elszakadt gyermek szorul szintén azonnali segítségre, közülük mindeddig csupán öt gyermeket sikerült újra egyesíteni a szüleivel.

A Világélelmezési Programmal és más szervezetekkel együttműködésben jelenleg folyamatban van az alultápláltság mértékének felmérése a táborban. Az UNICEF egyúttal erőfeszítéseket tesz, hogy javítson a tábor higiéniai viszonyain, és partnerszervezeteivel együtt megerősítse a táborlakók egészségügyi ellátását.