Erre hívja fel a figyelmet az UNICEF ma, az oktatás világnapján

Az UNICEF ma közzétett új elemzése szerint tavaly 85 országban legalább 242 millió gyerek oktatását zavarták meg a szélsőséges éghajlati események – köztük például a hőhullámok, trópusi ciklonok, extrém viharok, árvizek és aszályok –, tovább súlyosbítva a már egyéb okok miatt is fennálló oktatási válságot.

Az oktatás világnapján megjelent Learning Interrupted: Global Snapshot of Climate-Related School Disruptions in 2024 című kiadvány első alkalommal vizsgálta azokat a klímahatásokat, amelyek többek között az iskolák bezárásához és az oktatás rendjének felborulásához vezettek, valamint górcső alá vette mindezek gyerekekre gyakorolt hatását.

Tavaly a legnagyobb veszélyt az egyre gyakoribb hőhullámok jelentették, amelyek csak áprilisban 118 millió diákot érintettek, de már Magyarországon is megtapasztalhattuk, hogy a szokatlan szeptemberi meleg miatt sok iskolában rövidített napokkal kezdődött el a tanév. Bangladesben és a Fülöp-szigeteken számos iskolát be is zártak, Kambodzsában pedig két órával lerövidítették az iskolai napokat a tomboló hőség miatt. Dél-Ázsia egyes részein májusban már 47 Celsius-fokra emelkedett a hőmérséklet, ami komoly veszélyt jelent, ugyanis jelentősen növeli a hőguta kockázatát a gyerekek körében. A klímaválság okozta nehézségek azonban nemcsak az ázsiai és afrikai régióban okoztak oktatási krízist; Olaszországban például több mint 900.000 gyerek tanulmányait zavarták meg az özönvízszerű esőzések és az áradások.

„A gyerekek egyre jobban ki vannak téve az éghajlatváltozás hatásainak, beleértve az erősebb és gyakoribb hőhullámokat, viharokat, aszályokat és áradásokat” – mondta Catherine Russell, az UNICEF ügyvezető igazgatója. „A gyerekek különösen sebezhetőek. A tikkasztóan meleg osztályteremben nem tudnak koncentrálni, egy árvíz esetén pedig be sem tudnak menni az iskolába. Tavaly a zord időjárási körülmények miatt minden hetedik gyerek kimaradt az oktatásból, ami hosszú távon egész életükre, biztonságukra és egészségükre is hatással van.”

A klímaváltozás okozta problémák a világ számos részén éppen szeptemberben, a tanév kezdetén jelentkeztek. Kelet-Ázsiában és a csendes-óceáni térségben legalább 16 ország függesztette fel az oktatást az olyan szélsőséges időjárási körülmények miatt, mint például a Yagi tájfun, ami miatt 16 millió gyerek nem folytathatta tanulmányait. Néhány ország azonban többszörösen érintett; Afganisztánban a hőhullámok okozta nehézségek mellett az árvizek több mint 110 iskolát károsítottak meg vagy pusztítottak el.

Az UNICEF új elemzése szerint tavaly a dél-ázsiai régió volt a legnagyobb veszélyben, ahol a szélsőséges körülmények 128 millió gyerek oktatását befolyásolták.

A válságoknak eleve többszörösen kitett országokban (fegyveres konfliktus, élelmiszer- és vízhiány, járványok és bizonytalan infrastruktúra) az iskolák hosszantartó zárva tartása komoly veszélyeket rejt a gyerekekre nézve, ugyanis hosszabb távolmaradás után a diákok egyre kisebb valószínűséggel térnek vissza az iskolapadba, így a gyermekmunka, gyerekházasság, vagy militarizáció még inkább fenyegeti őket.

Világszerte gyerekek millióit hagyták már cserben az oktatási rendszerek. A képzett tanárok hiánya, a túlzsúfolt osztálytermek, a rossz minőségű oktatás, valamint az oktatáshoz való hozzáférés különbségei már önmagukban olyan oktatási válságot idéztek elő, amit a szélsőséges klímahatások csak súlyosbítottak.

Az iskolák és a különböző országok oktatási rendszereinek nagyrésze nincs felkészülve a klímaválság hatásaira, ahogyan arra sem, hogy mindezektől hogyan védjék meg a tanulókat, a klímaközpontú pénzügyi beruházások pedig továbbra is rendkívül alacsony mértékűek.

Az UNICEF támogatja a meglévő osztálytermek átalakítását és olyanok építését, amelyek képesek ellenállni az éghajlatváltozás hatásainak.

A gyermekvédelmi szervezet a tavaly novemberben megjelent State of World’s Children című jelentésében arra figyelmeztetett, hogy a klímaváltozás hatásai 2050 és 2059 között várhatóan csak erősödni fognak és nyolcszor annyi gyerek lesz kitéve szélsőséges hőhullámoknak, mint a 2000-es években.

Az UNICEF felszólítja a világ vezetőit és a magánszektort, hogy tegyenek sürgős lépéseket a gyerekek védelme érdekében!

• Biztosítsák, hogy a nemzeti klímapolitikai tervek erősítsék meg a gyerekek számára elérhető szociális szolgáltatásokat (például az oktatást), hogy azok ellenállóbbak legyenek a klímaválság hatásaival szemben, valamint tartalmazzanak kibocsátáscsökkentési vállalásokat.
• A biztonságos tanulás érdekében fektessenek több erőforrást a klímatudatos oktatási intézményekbe.
• Az oktatás javítása érdekében gyorsítsák fel a finanszírozást.
• Vállaljanak kötelezettséget az éghajlatváltozással kapcsolatos oktatás biztosítására, figyelembevéve a gyermekek egyéni igényeit.