Az UNICEF legújabb jelentése szerint a világon élő gyerekek csaknem fele, vagyis körülbelül 1,1 milliárd gyermek van kitéve olyan – gyakran egymással összefüggő – éghajlati veszélyeknek, amelyek komoly fenyegetést jelentenek az egészségükre és a fejlődésükre.

A „Children’s Climate Risk Report 2026” című jelentés a legfrissebb rendelkezésre álló adatok alapján térképezi fel a gyerekek kitettségét a nyolc leggyakoribb éghajlati veszélynek: az árvizeknek, hőhullámoknak és szélsőséges hőségnek, erdőtüzeknek, homok- és porviharoknak, aszályoknak, valamint a trópusi zivataroknak. Az elemzés sajátossága, hogy első alkalommal tárja fel, pontosan hol és milyen intenzitással érintik a gyerekeket és az alapvető közszolgáltatásokat a többszörös, gyakran egymással összefüggő éghajlati veszélyek, valamint felhívja a figyelmet arra, milyen konkrét intézkedésekre lenne szükség a gyerekek védelme érdekében.

A jelentés szerint jelenleg az aszály, a szélsőséges hőség, valamint az egyre gyakrabban jelentkező és egyre inkább elhúzódó hőhullámok alkotják a legelterjedtebb éghajlati veszélyegyüttest, több mint 296 millió gyermek ráadásul olyan területeken él, ahol mindhárom jelenség egyszerre hat rá. A második leggyakoribb kombináció – az aszály, a szélsőséges hőség és a trópusi viharok együttese – világszerte több mint 115 millió gyermeket érint.

„A gyerekek életét továbbra is felforgatják a hőhullámok, erdőtüzek, aszályok és árvizek. A világon élő gyermekeknek csaknem fele úgy él, hogy a mindennapjait legalább három ilyen éghajlati veszély határozza meg” – mondta Catherine Russell, az UNICEF ügyvezető igazgatója.

Afrikában, a Száhel-övezetben – ami az egyik legsúlyosabban érintett régió –, több mint 4 millió gyermek szembesül egyszerre hőhullámokkal, szélsőséges hőséggel, illetve homok és- porviharokkal, de Ázsia több országában – például Bangladesben, Mianmarban és Pakisztánban – is egyszerre több éghajlati veszéllyel néznek szembe a gyerekek, ráadásul ezeknek az intenzitása nagyobb, mint bárhol máshol a világon.

Az éghajlati hatásoktól azonban a magas jövedelmű országok sem mentesek: például Olaszországban több mint 6 millió gyermeket érintenek az elhúzódó hőhullámok és az aszály.

A jelentés a gyermekek konkrét éghajlati körülményeknek való kitettségén túl számos további tényezőt is vizsgál.

• A nyolc leggyakoribb éghajlati veszély mellett például a gyerekek légszennyezettségnek és maláriafertőzésnek való kitettségét is elemzi, mivel mindkét kockázat szorosan összefügg az éghajlatváltozás hatásaival. Az adatok szerint a légszennyezés már szinte minden gyereket érint a világon, a maláriafertőzés kockázatának pedig 1 milliárd gyermek van kitéve.
• A dokumentum sérülékenységi szempontból is vizsgálja a gyerekeket érintő kockázatokat, a sérülékenységet pedig az alapján határozza meg, hogy a gyerekek mennyire férnek hozzá az olyan alapvető szolgáltatásokhoz, mint az egészségügyi ellátás, tiszta ivóvíz, valamint az oktatás. A sérülékenységet is figyelembe véve az adatokból kiderül, hogy például a Közép-afrikai Köztársaságban vagy Csádban élő gyerekek egyszerre szembesülnek az éghajlati veszélyekkel és az alapvető szolgáltatások korlátozottságával, ami jelentősen megnehezíti számukra az alkalmazkodást. De a kis szigeteken élő gyerekek is a sérülékenyebb csoportba sorolhatók, ugyanis a trópusi viharok az alapvető szolgálatások túlterhelése által képesek az egész sziget működését megbénítani.

A jelentés mindezek mellett felhívja a figyelmet, hogy ha nem csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása, akkor az éghajlati veszélyek gyakoribbá és súlyosabbá válnak a jövőben, ami még nagyobb terhet ró majd az állami költségvetésekre és az alapvető szolgáltatásokat biztosító rendszerekre, ezáltal még komolyabb kockázatot jelent majd a gyerekekre nézve.

A gyerekek védelme és a környezeti változásokhoz való alkalmazkodás érdekében az UNICEF felszólítja a kormányokat, vállalkozásokat és minden érintett szereplőt, hogy:

• csökkentsék a kibocsátásokat és a legmegbízhatóbb tudományos adatokra, bizonyítékokra támaszkodva tegyenek sürgős lépéseket a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítése érdekében – ez magába foglalja a fosszilis tüzelőanyagok sürgős kivezetését és a megújuló energiaforrásokra való átállást is;
• védjék meg a gyerekeket és támogassák a klímaadaptációt – többek között katasztrófakockázat-csökkentéssel és a természeti csapásokra adott azonnali válaszintézkedésekkel;
• biztosítsák, hogy a gyerekek érdekei is megjelenjenek a nemzeti klímaadaptációs tervekben, ágazati stratégiákban, katasztrófavédelmi rendszerekben, valamint a prevenciós tervekben. Ide tartozik többek között a környezetbarát oktatási intézmények fejlesztése, a klímaváltozásnak ellenálló egészségügyi létesítmények kialakítása, a gyerekek élelmezésbiztonságának megerősítése, a természeti veszélyeket előre jelző rendszerek fejlesztése, továbbá a víz- és szennyvízszolgáltatások, valamint a szociális védelmi rendszerek hatékonyságának növelése;
• tegyék lehetővé a gyerekek és fiatalok érdemi részvételét és véleménynyilvánítási lehetőségét a klímavédelmi és -politikai döntésekben, intézkedésekben, emellett fejlesszék a klímavédelmi oktatást és készségfejlesztési programokat.