Időről időre megjelennek a közösségi médiában olyan fenyegető tartalmú oldalak vagy felhasználói profilok, amik kifejezetten gyerekeket céloznak meg. Az elmúlt hetekben a világ számos pontján egy Momo nevű, horrorfilmbe illő figura próbált kapcsolatba lépni gyerekekkel. A jelenségről IDE kattintva olvashat.

Az UNICEF Magyarország összegyűjtött néhány tanácsot a szülőknek arról, hogy mit tudnak tenni abban az esetben, ha gyermekük ilyen nem kívánt tartalommal találkozik az interneten.

Ne tiltsuk el mindentől!
El kell fogadnunk, hogy a legfiatalabb generáció számára az internet az elsődleges kommunikációs csatornák közé tartozik, hogy bár baráti kapcsolatainak nagy része a valódi világban szerveződik, a beszélgetés már az online térben zajlik. Azzal, ha elvesszük a telefonját, megtiltjuk neki a közösségi oldalak használatát, vagy kontrolláljuk az üzeneteit, nem érünk célt: a gyerekünk sokkal jobban boldogul a digitális világban, mint mi, amellett így sérül a magánélethez való joga is.

Beszélgessünk!
Fókuszáljunk arra, hogy a gyermekünkkel való bizalmi kapcsolatunk az internetre is kiterjedjen. Amikor beszélgetünk vele a napjáról, vagy azokról a dolgokról, amik foglalkoztatják, térjünk ki az internethasználatra is. Ismerjük meg, hogy milyen alkalmazásokat használ, kérjük meg, hogy mutassa meg, hogy működnek, és igyekezzünk elfogadni, még akkor is, ha mi magunk nem tartanánk szükségesnek, hogy a rólunk készült képet egy applikáció nyuszifülekkel turbózza fel.

Építsünk bizalmi kapcsolatot!
A beszélgetéseink során törekedjünk arra, hogy nyitott és elfogadó légkört alakítsunk ki, éreztessük vele, hogy hozzánk mindig, minden problémájával fordulhat. A zaklatás vagy online bántalmazás áldozatai gyakran félnek megosztani a problémájukat egy felnőttel, mert úgy érzik, hogy nem veszik elég komolyan őket, nem értik meg, hogy milyen nehézséggel néznek szembe. Érjük el, hogy a gyerekünk mindig bizalommal forduljon hozzánk, bármi is történjen vele. Ezért is fontos, hogy ne kisebbítsük a gyerek problémáját, amit mi felnőtt fejjel átmeneti nehézségnek látunk, az az ő mindennapjait pokollá teheti.

Magyarázzunk úgy, hogy megértse!
Akár már megtörtént a baj, akár csak szeretnénk megóvni a gyermekünket tőle, fontos, hogy mindig magyarázzunk is, ne csak tiltsunk, vagy szabályozzunk. Ennek mindig azon a szinten kell történnie, amit a gyerekünk még képes befogadni és megérteni. Amikor egy Momo-szerű jelenséggel találkozik valaki az interneten, hasznos tudatosítani benne, hogy milyen effekteket használhattak egy valódi arc megváltoztatására, vagy beszéljünk arról, hogy miért lehet ijesztő egy ilyen torz arc az emberek számára. Ezzel segítjük, hogy el tudja választani a valóságot a képzelettől.

Jelentsük a káros tartalmakat!
Vannak persze olyan tartalmak az interneten, amihez gyerekeknek nem lenne szabad hozzáférniük. Ha a gyerekünk arról számol be, hogy ijesztő, zaklató, vagy más módon zavaró tartalmat küldenek neki, vagy azzal szembesült, használjuk az adott közösségi oldal funkcióit, blokkoljuk, jelentsük a küldőt, tiltsuk le a tartalmakhoz való hozzáférésről. Ha nem közvetlenül küldte az adott képet vagy videót, a www.biztonsagosinternet.hu oldalon jelenthetjük a káros tartalmú weboldalt is.

Ne hagyjunk egyedül senkit!
A fenyegetéseknek, ijesztő tartalmaknak, zaklatásnak sokkal jobban ki vannak téve azok a gyerekek, akik egyébként is magányosabbak, visszahúzódóbbak, vagy úgy érzik, hogy nehézségeiket senkivel sem oszthatják meg. Figyeljünk oda a környezetünkre, és ha ilyen gyerekkel találkozunk – akár a saját gyerekünk osztálytársaként, ismerőseként -, ne hagyjuk őket egyedül. Legyünk támogató felnőttek, akikhez lehet fordulni a bajban, ezzel segíthetünk a legtöbbet a gyerekeknek.