„A legnagyobb bátorság önmagadnak lenni” – Leiner Laura.

Közel 200 fiatal és szülő vett részt az UNICEF Magyarország rendezvényén, amelynek középpontjában a kamaszlányokat érintő mentális nehézségek, az iskolai és közösségi nyomás, az önbizalom kérdése, valamint a valódi kapcsolódás iránti vágy állt. A Symbol Budapestben megrendezett eseményen őszinte, személyes történetek és bátor megszólalások mutatták meg: a fiatalokat nem hagyhatjuk egyedül a problémáikkal.

Az UNICEF Magyarország és Leiner Laura együttműködése májusban indult azzal a közös céllal, hogy hiteles, a fiatalok nyelvén megszólaló, stigmáktól mentes párbeszéd alakuljon ki a mentális egészségről és minél több gyerek, szülő és pedagógus kapjon kapaszkodót a nehéz helyzetek felismeréséhez és kezeléséhez.

A május 17-i nyilvános esemény különösen fontos állomása volt ennek az együttműködésnek. A beszélgetés során a résztvevők nyíltan beszéltek az iskolai kortárs bántalmazásról, a közösségi média hatásairól, a magányról és arról is, hogy sokszor milyen nehéz olyan felnőttet találni, aki valóban meghallgatja és támogatja a gyerekeket.

„A legnagyobb bátorság önmagadnak lenni. Akkor se változz meg, ha úgy érzed, mások ezt várják tőled, hidd el: meg fog érkezni az életedbe az az ember, akivel mélyen tudsz kapcsolódni és úgy fogad el, ahogy vagy” – fogalmazott Leiner Laura a beszélgetés során. Az írónő arra a problémára reagált, amit a több fiatal is felvetett a beszélgetés során: olyan kapcsolódásokat keresnek, amelyek túlmutatnak a felszínességen és amelyekben valóban önmaguk lehetnek, de nehezen találnak hozzá megfelelő társat.

A rendezvényen egy másik súlyos probléma is szóba került, az iskolai zaklatás, ami mára már óriási mértéket ölt és nem csak az osztályteremben, hanem a digitális térben is megállás nélkül folytatódik. Több résztvevő fiatal személyes történetet is megosztott a közönséggel, bátran ragadták magukhoz a mikrofont és mondtak ki olyan érzéseket és tapasztalatokat, amelyeket korábban talán még a közvetlen környezetükkel sem tudtak megosztani. A beszélgetés legfontosabb üzenete az volt, hogy az ilyen bántalmazó helyzetekben a segítségkérés igazi bátorság és a fiataloknak tudniuk kell: nem egyedül kell megoldaniuk a problémákat.

„Sok fiatalt bántanak a kortársai, de még többen látnak a környezetükben zaklatást. A szemlélő ugyan közvetlenül nem áldozat, mégis az erőszak passzív elszenvedője és sokszor nem tudja, hogy mit kezdjen a helyzettel, pedig érzi, hogy szeretne tenni valamit ellene. Mindenkinek tudnia kell, hogy nem egyedüli feladat a megoldás megtalálása, mindenki csak a saját szintjén tud segíteni.  Az első lépés az lehet, hogy keres egy olyan felnőttet akiben megbízik és segítséget kér. Azt is tudjuk viszont, hogy az együttérzésnek mekkora jelentősége van. Ha valaki nem marad passzív és csak annyit tesz, hogy az áldozat mellett marad, már sokat jelenthet a történet szempontjából. A #NENÉZZFÉLRE kampányunkban számos jópéldát bemutatunk arra, hogy egy jó szó, vagy egy támogató gesztus hogyan lehet néha sorsfordító” – hangsúlyozta Szlankó Viola, az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi igazgatója.

A beszélgetésen a szülők is meséltek a problémákról: saját tapasztalataikon keresztül mondták el, milyen tehetetlennek érezték magukat, amikor gyermeküket iskolai bántalmazás vagy kirekesztés érte és mennyire hiányoztak a kapaszkodók ezekben a helyzetekben. Az eseményen elhangzott történetek és tapasztalatok visszaigazolták az UNICEF Magyarország korábbi kutatásának eredményeit is, amelyek szerint az iskolai kortárs bántalmazás és a szorongás egyre több gyerek mindennapjait érinti.

Rhone Emma, az UNICEF Magyarország fiatal nagykövete szerint a közös érdeklődés és az őszinte kapcsolódás sok fiatal számára jelenthet biztonságot és megtartó erőt. „Sokszor érezhetjük reménytelennek a helyzetet, nehéz olyan közösséget találni, ahol elfogadnak minket, mert – talán a megnövekedett online jelenlét miatt is – felszínesebb és távolságtartóbb kapcsolatok alakulnak ki. Nekünk is törekednünk kell arra, hogy közösségeket építsünk és ebben az iskolának és a felnőtteknek is segíteniük kell. Ha az iskolán kívül is sokszínű társasági életet élünk, akkor valahol – akár az edzésen, vagy egy szakkörön – megtalálhatjuk azokat az embereket, akikkel közös az érdeklődésünk és jól tudunk kapcsolódni. Ez óriási erőt adhat a nehéz időszakokban is” – mondta.

Az UNICEF Magyarország szerint a mentális egészség nem kiváltság, hanem alapvető jog, ami mindenkit megillet.

A szervezet Lélekemelő Programján keresztül azért dolgozik, hogy a mentális egészség ne legyen tabu, a családok időben felismerjék a nehézségeket és minden gyermek megfelelő támogatást kapjon. A Mentál Kisokos segít megérteni a jeleket és az ellátórendszer működését, a Mentális Egészség Térkép pedig megmutatja a szülőknek, hogy hova fordulhatnak először, ha úgy érzik, gyermekük nincs jól.

Az esemény végén Leiner Laura dedikált, a résztvevők pedig személyesen is beszélgethettek az írónővel és az UNICEF Magyarország szakértőivel. Az UNICEF Magyarország számára a mentális egészségről szóló párbeszéd kiemelten fontos, ezért Leiner Laurával további figyelemfelhívó események és kampányok várhatók az együttműködés keretében, amikről bővebb tájékoztatás a szervezet honlapján és közösségi média oldalain található.

A beszélgetés felvétele itt érhető el: