A szoptatás az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy biztosítsuk egy kisbaba egészséges fejlődését az élet legkorábbi szakaszában. Olyan, mint az első védőoltás: megvédi a babát a betegségektől, például a hasmenéstől és a tüdőgyulladástól.

Ha időt és energiát fektetünk a szoptatásba, akkor a jövőnkbe fektetünk. Ennek ellenére a hat hónaposnál fiatalabb csecsemőknek csak 48 százaléka kap kizárólag anyatejet – ez messze elmarad a Világ Egészségügyi Közgyűlés célkitűzésétől, amiben 60 százalékot szeretne elérni 2030-ra. Ennek oka az, hogy az édesanyák, az egészségügyi dolgozók és az ellátórendszerek számos nehézséggel küzdenek.

Világszerte milliók nem kapnak időben szakszerű segítséget, amikor a legnagyobb szükségük lenne rá.

Csak minden ötödik országban tanítják meg az orvosoknak és ápolóknak, hogyan kell támogatni az édesanyákat a szoptatásban. Ez azt jelenti, hogy az anyák többsége úgy hagyja el szülést követően a kórházat, hogy nem kapott megfelelő tanácsokat arra vonatkozóan, hogyan szoptassa gyermekét, és mikor vezessen be más ételeket.

Sok országban az egészségügyi rendszer alulfinanszírozott, szétszabdalt, és nem elég felszerelt ahhoz, hogy megbízható, tudományosan alátámasztott segítséget adjon a szoptatáshoz.

Pedig a szoptatás támogatására fordított befektetés életmentő és gazdaságilag is óriási hasznot hoz: minden egyes dollár 35 dollárnyi gazdasági értéket teremt.

Most, amikor a Szoptatás Világhetét ünnepeljük a „Tegyük első helyre a szoptatást: mindenki kapjon hosszú távú támogatást!” mottóval, a WHO és az UNICEF felszólítja a kormányokat, az egészségügyi döntéshozókat és minden érintett partnert – hívják fel a figyelmet az anyatej fontosságára és támogassák az édesanyákat a szoptatásban, mégpedig az alábbiak szerint:

• Biztosítsanak elegendő forrást, hogy az anyák és az újszülöttek is minőségi ellátást kapjanak, amelynek része a szoptatási tanácsadás is.
• Növeljék a nemzeti költségvetésben a szoptatási programokra fordított összegeket.
• Építsék be a szoptatási tanácsadást a várandósgondozás, a szülés és a szülés utáni ellátás részeként a mindennapi egészségügyi szolgáltatásokba.
• Gondoskodjanak róla, hogy az egészségügyi dolgozók minden szükséges tudással és készséggel rendelkezzenek a szoptatás támogatásához – még vészhelyzetekben és humanitárius krízisekben is.
• Erősítsék meg a közösségi egészségügyi rendszereket, hogy minden édesanya folyamatos, könnyen elérhető támogatást kapjon akár két éves korig és azon túl is.
• Védjék meg a szoptatást: minden egészségügyi intézményben tartsák be az anyatejet helyettesítő termékek reklámozására vonatkozó nemzetközi szabályokat.

A szoptatás támogatása nemcsak egészségügyi kérdés, hanem erkölcsi és gazdasági érdek is. A WHO és az UNICEF továbbra is elkötelezett amellett, hogy segítsen az országoknak olyan erős egészségügyi rendszert építeni, amely egyetlen anyát és gyermeket sem hagy magára.