Híreink

Szoptatás és munka – dolgozzunk rajta!

2015. augusztus 05. 10:06

 

A nemzetközi közösség minden év augusztusának első hetében, az Anyatejes Táplálás Világhete alkalmával felhívja a figyelmet a szoptatás alapvető fontosságára, nemcsak a világ legrászorulóbb gyerekeinek túlélése, hanem a társadalom ereje szempontjából is. Az idei világhét fő üzenete „Szoptatás és munka – dolgozzunk rajta!” szlogen arra fókuszál, hogy hogyan tudunk segíteni dolgozó anyák millióinak abban, hogy a kisbabájuk a legjobb életkezdést kaphassa meg – a szoptatást támogató munkahelyi szabályok, politikák megerősítésével.

Jól tudjuk, hogy az anyatejes táplálás a gyerekek túlélését és fejlődését segíti – hiszen az újszülöttek ellenállóbbak lesznek a fertőzésekkel szemben, agyuk és egész szervezetük fejlődésének korai időszakában elengedhetetlen tápanyagokhoz jutnak, és megerősödik általa a kötődés anya és gyermek között. A szoptatás előnyei egy életre szólnak. Egy közelmúltban publikált tanulmány szerint azok az emberek, akiket legalább egy éves korukig szoptattak, eredményesebbek voltak az iskolában, magasabb pontszámokat értek el intelligencia-teszteken, többet kerestek a későbbiekben, mint azok, akiket csupán egy hónapig tápláltak anyatejjel.

Az egyre több bizonyíték ellenére, világszerte a csecsemők csupán 38 %-át táplálják kizárólag anyatejjel, még az ajánlott első hat hónapban is. Mialatt a szoptatás mértéke minden régióban növekedett, a globális fejlődést mégis megtorpant.

A közelmúltban közzétett magyar védőnői felmérések szerint a szülés előtt álló anyák 95 százaléka készül szoptatásra, és minden második csecsemőt négy hónapig, minden harmadikat pedig fél évig szoptattak kizárólag anyatejjel, tehát a gyerekek csupán 1/3-a kap kizárólag anyatejet, az ajánlások ellenére élete első hat hónapjában.

A Világ Egészségügyi Gyűlés (World Health Assembly) azt a globális célt tűzte ki, hogy az életük első hat hónapjában kizárólagosan anyatejjel táplált gyerekek aránya legalább 50%-kal növekedjen, 2025-re. E nagyon fontos és ambiciózus cél eléréséhez küzdenünk kell a szoptatást akadályozó tényezők ellen.

Problémát jelent továbbá, hogy Magyarország még csak részlegesen ratifikálta a WHO-nak az anyatej-helyettesítő készítmények marketingjéről szóló kódexét, ami visszaszorítaná a tápszeres táplálását népszerűsítését. Az UNICEF szerint a szoptatás elterjedésének akadályát jelenti a tápszerkészítők erős lobbija, elterjedt és cseppet sem etikus marketing stratégiája. Az UNICEF ezért globális szinten szigorúan elhatárolódik minden tápszert (is) gyártó cégtől.

A kormányok prioritásként kell kezeljék a nemzeti szakpolitika alkotás során a szoptatás támogatását, több támogatást juttatva az anyatejes táplálást támogató programoknak, és együtt kell dolgozzon közösségekkel és családokkal a szoptatás előnyeinek népszerűsítése érdekében.

A Bababarát Kórház Kezdeményezést 1991-ben indította útjára az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az UNICEF-fel közösen, felismerve azt, hogy a szoptatás későbbi kimenetelére jelentős befolyással van az, hogy mi történik a kórházban a szülést követő első napokban.

A Kezdeményezés célja, hogy a legjobb életkezdetet biztosítsa minden újszülött számára azáltal, hogy olyan környezetet teremt a szülészeti intézményekben, amely a szoptatást normaként támogatja. Magyarországon jelenleg 17 kórház mondhatja magát bababarátnak.

Az UNICEF Magyar Bizottság támogatja a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság munkáját.

Ezeken túl le kell győzni azokat az akadályokat is, amelyek potenciálisan ellehetetlenítik nők milliói szoptatását mégpedig: azokat a munkahelyi politikákat, amelyek nem támogatják a dolgozó nők jogát kisgyermekük szoptatásához munka közben.

Napjainkban, a körülbelül 830 millió dolgozó nő többsége nem olyan munkahelyen dolgozik, ahol a szoptatást támogatják. És ez az adat nem tartalmazza a nem hagyományos, időszakos, vagy részmunkaidős munkavállalási formákban dolgozókat – amiben legtöbbször a szegényebb országok legszegényebb asszonyai érintettek – akiknek még több akadály hárul a szoptatás elé.

A KSH Magyarország 2011. éves összefoglalója szerint az elmúlt több mint két évtized hazai gazdasági-társadalmi viszonyai nem kedveztek az atipikus foglalkoztatási formák – pl. határozott idejű munkaszerződéssel, részmunkaidőben, távmunka keretében, munkaerő-kölcsönző cégen keresztül történő foglalkoztatás, önfoglalkoztatás stb. – szélesebb körű elterjedésének.

Ez nemcsak a dolgozó anyák és csecsemőik számára veszteség. Veszteség a munkáltatók szempontjából is. A dolgozó anyák megfelelő anyasági ellátások mellett – ideértve a szoptatást támogató munkahelyi környezetet is – elégedettebbek a munkájukkal és lojálisabbak a munkáltatójukhoz is. Az anyatejjel táplált gyerekek pedig kevesebbszer lesznek betegek, így anyukájuk kevesebbet kell távol maradjon a munkahelyétől. A pozitív hatások magasabb produktivitást eredményeznek – hatékonyabb működéshez járulnak hozzá, amelyből pedig a tágabb gazdasági környezet is profitál.

Ezeket az összefüggéseket felismerve, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) három egyezményt fogadott el, amely különböző garanciákat biztosít várandós anyáknak és kismamáknak, – ideérte a szoptatáshoz való jog biztosítását – és az atipikus munkavállalási formákban dolgozó nők számára megfelelő megoldást jelentő opciók kidolgozásának fontosságát hangsúlyozza. A világon 67 állam fogadott el legalább egyet, a kismamákat védő három nagy egyezmény közül. De még több kormányzatnak kellene csatlakoznia ehhez a növekvő mozgalomhoz – és lenne szükség ezeket a védelmi intézkedéseket átültetni.

Tudjuk, hogy az anyatejes táplálás gyerekek millióinak életét menti meg, javítja életminőségét amelyből végső soron pedig a családok, közösségek és a társadalom is profitál. A mi feladatunk, hogy elérjük: az anyatejes táplálás elfogadottan működjön a munkahelyeken – és máshol is. Együttesen, összefogva tudunk segíteni a dolgozó anyáknak, hogy szoptathassanak, s hogy ezáltal profitálhassanak belőle az anyák, gyerekeik, és a jövő generációi.