Hosszú évek eredményei veszhetnek kárba: gyermekek milliói sodródhatnak még mélyebb szegénységbe, miközben tovább nőhetnek az egyenlőtlenségek – figyelmeztet az UNICEF új elemzése

Az UNICEF ma közzétett új elemzése szerint az év végéig akár 23,4 millióval is nőhet a mélyszegénységben élő gyermekek száma, amennyiben a Közel-Keleten zajló konfliktus és az ahhoz kapcsolódó tengeri szállítási fennakadások továbbra is súlyos gazdasági következményekkel járnak. A szervezet szerint a kialakuló helyzet gyermekek millióinak életére gyakorolhat tartós, akár visszafordíthatatlan hatást.

A The Impact of the Middle East War on Children in Monetarily Poor Households című elemzés több mint 167 ország adataira támaszkodik és bemutatja, hogy az eszkalálódó konfliktus – köztük a Hormuzi-szoros lezárásával összefüggő ellátási zavarok – következtében emelkedő élelmiszer- és energiaárak, valamint az ezek nyomán kialakuló gazdasági következmények hogyan csökkentik a háztartások vásárlóerejét. A legszegényebb családokban élő gyermekeket érintik a legsúlyosabban ezek a hatások.

„A közel-keleti konfliktus árát a gyermekek fizetik meg – nemcsak a térségben, hanem a világ számos más pontján is” – mondta Catherine Russell, az UNICEF ügyvezető igazgatója. „Minél tovább tart ez a helyzet, annál súlyosabb következményekkel kell számolnunk. Az árak gyors emelkedése miatt egyre több család számára válik megfizethetetlenné az élelmiszer és az oktatás. Azoknak a gyermekeknek, akik már most is szegénységben élnek, ezek a gazdasági válsághatások tovább mélyítik a nélkülözést és életre szóló következményekkel járhatnak.”

Az elemzés két lehetséges kimenetellel számol: egy kedvezőtlen és egy súlyosabb helyzettel. A kedvezőtlen forgatókönyv egy mérsékeltebb gazdasági visszaesést vetít előre, amelynek következtében további 18,3 millió gyermek kerülhet mélyszegénységbe. A súlyos forgatókönyv ennél tartósabb és mélyebb gazdasági hatásokat feltételez és azt vetíti előre, hogy a konfliktus elhúzódása esetén 23,4 millióval nőhet a szegénységben élő gyermekek száma.

Az elemzés szerint a gazdasági nehézségek különösen súlyosan érintik a már egyébként is szegénységben élő gyermekeket. Az élelmiszer- és energiaárak emelkedése, valamint a számos országban szűkülő költségvetési mozgástér miatt a családok egyre kevésbé képesek fedezni legalapvetőbb szükségleteiket.

A szegénység növekedése várhatóan leginkább Ázsiát és Afrikát érinti: a világszerte várható növekedés mintegy 80 százaléka ehhez a két régióhoz köthető. Mindkét térségben már most magas azon családok száma, akik nem tudnak megélni. Ők pedig különösen kiszolgáltatottak a külső gazdasági nehézségek hatásaival szemben.

Szomáliában például a közel-keleti válság szinte azonnali következményekkel járt. Mogadishuban az üzemanyagárak néhány nap alatt több mint a duplájukra emelkedtek, ami jelentősen megdrágította az élelmiszert, a vízellátást, a közlekedést és a humanitárius segítségnyújtást is egy olyan országban, amely már eleve súlyosbodó alultápláltsági válsággal küzd.

Etiópiában a Hormuzi-szoros körüli fennakadások miatt emelkedtek az üzemanyagárak, ami a mindennapi alapvető termékek árát is felhajtotta. A gázolaj ára 31 százalékkal nőtt, a humanitárius ellátás üzemanyagköltsége 50–70 százalékkal emelkedett, ami jelentősen megnehezíti a segítség eljuttatását a nehezen megközelíthető közösségekhez.

Nigériában a gazdasági válsághatások tovább súlyosbították a szegénységet. Az alacsony jövedelmű háztartások bevételük 60–70 százalékát élelmiszerre és közlekedésre fordítják, így már a kisebb áremelkedések is jelentősen csökkentik vásárlóerejüket.

Bangladesben az alapvető élelmiszerek – köztük a rizs, a lencse, az étolaj, a zöldségek, a hal és a baromfi – árának emelkedése egyre nagyobb terhet ró a családokra és becslések szerint további 1,2 millió ember sodródhat szegénységbe.

A jelentés arra figyelmeztet, hogy a konfliktus következményei a korábbi évek globális fejlesztési eredményeit sodorhatják veszélybe. Amennyiben nem születnek időben célzott szakpolitikai intézkedések, a válság gyermekek millióit taszíthatja még mélyebb szegénységbe, tovább növelve a társadalmi egyenlőtlenségeket és megnehezítve a családok talpra állását.

A gazdasági következmények emellett korlátozzák a családok hozzáférését az élelmiszerhez, az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz és a gyermekvédelmi szolgáltatásokhoz is – vagyis azokhoz az alapvető szolgáltatásokhoz, amelyek elengedhetetlenek a gyermekek testi és szellemi fejlődéséhez.

Az UNICEF arra szólítja fel a nemzeti kormányokat, az adományozó országokat és a nemzetközi pénzügyi intézményeket, hogy tegyenek sürgős lépéseket a gyermekek védelmében. A szervezet kiemelten fontosnak tartja:

• a gyermekek számára létfontosságú szolgáltatások és ellátások – különösen az egészségügy, a táplálkozás, az oktatás és a gyermekvédelem – hazai és nemzetközi finanszírozásának megőrzését;
• a szociális védelmi rendszerek megerősítését és hosszú távú fenntartását, különös tekintettel a gyermekeket támogató pénzbeli juttatásokra, biztosítva a támogatások folyamatosságát a támogatási rendszerek átalakítása során is;
• annak biztosítását, hogy a gyermekek és családjaik megszakítás nélkül hozzáférjenek a megfizethető alapvető szolgáltatásokhoz és ellátásokhoz, többek között az inflációhoz igazított minimális közkiadási szintek fenntartásával;
• a költségvetési mozgástér bővítését annak érdekében, hogy az államok továbbra is finanszírozni tudják az alapvető közszolgáltatásokat, szükség esetén adósságszolgálati moratóriummal vagy adósságátütemezéssel azokban az országokban, ahol az adósságszolgálat meghaladja az egészségügyre, oktatásra vagy szociális védelemre fordított kiadásokat;
• olyan gyermekközpontú felkészülési és reagálási rendszerek kialakítását és működtetését, amelyek lehetővé teszik, hogy válsághelyzetekben a segítség gyorsan és széles körben eljusson a gyermekekhez, többek között a nemzetközi együttműködés erősítésével a jelenlegi és jövőbeli válságok hatásainak mérséklése érdekében.

„Ez a válság gyermekek millióinak életét és jövőjét sodorja veszélybe. Ha a világ nem cselekszik gyorsan, a fegyveres konfliktus, a gazdasági bizonytalanság és a megélhetési költségek emelkedésének együttes hatása gyermekek millióit taszíthatja még mélyebb szegénységbe” – hangsúlyozta Catherine Russell, majd hozzátette: „Kemény munkával elért fejlesztési eredmények veszhetnek el.”