Hogyan tudják a hatóságok és a segítő szakemberek megvédeni a lakóhelyüket elhagyni kényszerült gyermekeket az emberkereskedelem és a kizsákmányolás, bántalmazás más formáitól?

Az ukrajnai háború több millió embert kényszerített otthona elhagyására – egyesek az ország más részein keresnek biztonságot, mások pedig a szomszédos nemzeteknél. Az érintett emberek nagyjából fele gyerek, akik közül sokan kísérő nélkül érkeznek vagy a menekülés közben a családjuktól elszakadtak, elválasztották őket. Az úton lévő gyermekek fokozottan ki vannak téve az erőszak, a kizsákmányolás és a bántalmazás veszélyének.

1. Milyen veszélyekkel kell szembenézniük az ukrajnai háború miatt a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő gyerekeknek?

Amikor a gyerekeket háborús konfliktusok űzik ki otthonukból, a veszélynek való kitettségük fokozódik. Megsérülhetnek, életüket veszthetik a támadásokban. Ha sikerül is elhagyniuk a konfliktus sújtotta területeket számos további kihívással is szembe kell nézniük. Akár a családjukkal, akár kísérő nélkül utaznak, a harcok fokozódásával nincs, vagy egyre kevesebb lehetőségük van biztonságos útvonalon haladni. Előfordulhat, hogy erőszakba keverednek, miközben elzárják őket az alapvető orvosi ellátástól, a tiszta víztől és az élelemtől. Fennállhat az emberkereskedelem, embercsempészet és a kényszermunka veszélye. A lakóhelyüket elhagyni kényszerült nők és lányok pedig különösen ki vannak téve a nemi alapú erőszak kockázatának mikor menedéket keresnek.

2. Vannak kísérő nélküli kiskorúak is a menekültek között?

Az úton lévő gyermekek közül sokan kísérő nélküliek, vagy elválasztottak őket szüleiktől, családtagjaiktól. Jelenleg nem tudjuk, hogy Magyarországon ez pontosan hány gyermeket érint. Különösen nagy kockázatnak vannak kitéve az intézményekben élő gyermekek, akik most szintén menekülésre kényszerülnek. A válság kezdetekor Ukrajnában közel 100 000 gyermek élt intézményekben (gyermekotthoni ellátás, bentlakásos iskolák). Fontos azt is tudni, hogy ezeknek a gyerekeknek csaknem fele fogyatékossággal él. A szülői gondoskodás nélkül élő gyermekek fokozottan ki vannak téve az erőszak, a bántalmazás és a kizsákmányolás veszélyének és ha ezeket a gyerekeket áthelyezik a határokon, a kockázatok megsokszorozódnak.

3. Mi történik az intézményes ellátásban élő gyerekekkel?

Ukrajnában közel 100 000 gyermekről gondoskodnak intézményes ellátás keretein belül, ezeknek a gyermekeknek közel a fele fogyatékossággal él. Sokaknak van rokona vagy törvényes képviselője. Rendkívül fontos, hogy amikor ezeket a kiskorúakat biztonságba helyezik a környező országokban (vagy azokon túl), akkor végig a gyermekek legfőbb érdeke legyen szem előtt tartva és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ehhez szüleik, vagy törvényes képviselőik hozzájáruljanak. A gyermekek biztonságba helyezése mellett törekedni kell családegyesítésre, amennyire csak lehetséges.

4. Mit kell tudni az örökbefogadásról?

A szüleiktől vészhelyzetben elválasztott gyermekeket nem lehet árvának tekinteni, és ezáltal nem fogadhatók örökbe sem. Amíg a gyermek szüleinek vagy más közeli hozzátartozóinak sorsa nem tisztázott, minden elszakított gyermeket élő, közeli hozzátartozóval rendelkezőnek kell tekinteni. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a gyermekeket lehetőség szerint újraegyesítsék családjukkal, amennyiben ez a gyermek érdekét szolgálja. Az örökbefogadás nem történhet vészhelyzet idején vagy közvetlenül azt követően sem. A nemzetközi örökbefogadást csak akkor szabad fontolóra venni, ha a családok felkutatására és újraegyesítésére irányuló összes erőfeszítés sikertelen volt és mérlegelték a lehetséges megoldásokat a gyermek országában, beleértve a családbafogadást és a nemzeti örökbefogadást is.

5. Mi a helyzet az emberkereskedelem kockázatával?

Miközben a családok biztonságot keresve a szomszédos országokba utaznak, vagy azokon átutaznak sokszor nehéz megbízható segítséget találniuk. Több ezer önkéntes jelentkezett a határátkelőhelyeken, hogy támogassa a menekülteket és védelmet nyújtson nekik. Vannak azonban olyanok, különösen a nem regisztrált önkéntesek között, akik a helyzetet kihasználva próbálnak hasznot húzni a helyzetből. A menekültek többsége nő és gyermek, akik elképzelhetetlen megpróbáltatásokon mennek keresztül. Éhesek, kimerültek és zaklatottak, sokan a helyi nyelvet sem beszélik. A káosz és a zűrzavar közepette olyan személyek is kapcsolatba léphetnek velük, akik nem segíteni akarnak, hanem kihasználni kiszolgáltatott helyzetüket. A kísérő nélküli vagy családjuktól elszakított gyermekek különösen ki vannak téve az emberkereskedelem veszélyének. A nők és a lányok – főként az egyedül utazók – számára a nemi alapú erőszak kockázata, amely magában foglalja a szexuális kizsákmányolás céljából történő emberkereskedelmet is, valós veszélyt jelent. Az emberrablás, az értékesítés és a kizsákmányolás céljából történő emberkereskedelem, valamint a gyermekek illegális örökbefogadásának kockázata még nagyobb lehet nagyszámú határátlépés esetén.

6. Hogyan segíthetnek az önkéntesek megvédeni a gyermekeket az emberkereskedelemtől?

A befogadó közösségekben ezrével jelentkeztek önkéntesek, hogy fogadják és segítsenek a menekülteknek. Sokan nem regisztrált önkéntesek, mégis jóindulatúan cselekszenek annak érdekében, hogy a családokat az állami vagy más szolgáltatókkal összekapcsolják. Azonban a határátkelőhelyeken áramló segítség jó álcaként is szolgálhat az emberkereskedőknek, akik a háború elől menekülő nőket és gyermekeket akarják kizsákmányolni. Az elképzelhetetlen kényszer alatt álló menekültek, különösen a kísérő nélküli gyermekek számára lehetetlen megkülönböztetni az igazi jótevőket az emberkereskedőktől.

Ha Ön nem regisztrált önkéntes, fontos, hogy kövesse az alábbi irányelveket, ha egyedül érkező gyermekkel találkozik:

• Ne gondolja azonnal, hogy a gyermek elveszett! Ellenőrizze, hogy a gyermek valóban kísérő nélkül érkezett! Ne válassza el a gyermeket szüleitől, testvéreitől vagy más családtagjaitól, akikkel együtt utazott!
• Mivel a gyermek kísérője a közelben lehet, kérdezze meg a közvetlen közelben tartózkodó menekülteket, ismerik-e a gyermeket. Ne hagyja el a gyermeket. Hacsak nem áll fenn közvetlen veszély, maradjon a gyermekkel azon a helyen, amíg nem tud meggyőződni a gondozó hollétéről, és arról, hogy a gyermek biztonságban van.
• Semmilyen körülmények között ne hagyja a gyermeket olyan másik önkéntesnél, akit nem ismer. Ne fogadjon el segítséget ismeretlen önkéntestől, aki felajánlja, hogy biztonságos helyre kíséri a gyermeket!
• Ha a fenti lépéseket követve biztos benne, hogy a gyermek kísérő nélkül van, vagy elválasztották a családjától, kérdezze meg a gyermek nevét, életkorát, szülővárosát és a családjára vonatkozó adatokat – amennyiben ez lehetséges. Rögzítsen minden további információt, amely segítheti a hatóságokat a családja felkutatásában és későbbi újraegyesítésében. Ha a gyermek nem tudja megadni ezeket az információkat, kérdezze meg a gyermekkel együtt utazó többi felnőttől, hogy mit tudnak a gyermekről.
• A gyermek ruháit és holmiját mindig tartsa nála. Ezek segíthetnek a hatóságoknak felkutatni a családját.
• Lépjen kapcsolatba az illetékes hatósággal – például a helyi önkormányzattal, a határrendészettel, a rendőrséggel, illetve Ukrajna konzuli szolgálatával a fogadó országban! Ossza meg velük a gyermek adatait és tartózkodási helyét, és kövesse a hatóság utasításait.
• Ne hagyja el a gyermeket és ne ossza meg a gyermekkel kapcsolatos információkat senki mással, kivéve az illetékes hatóságokat!
• Magyarázza el a gyereknek, hogy mi fog történni ezután. Ne ígérje meg neki, hogy megtalálja a szüleit! Ez további zavart és szorongást okozhat neki, ha esetleg ehelyett egy illetékes hatósági személy veszi őt át. Ehelyett elmondhatja, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy megtalálják a rokonait, szüleit.
• Ne hagyja el a gyermeket addig, amíg az illetékes hatósági személy át nem veszi.

7. Mit kell tenniük a szomszédos országoknak a kísérő nélküli gyermekek védelme érdekében?

Az UNICEF és a UNHCR közösen sürgeti az összes szomszédos és érintett országot, hogy biztosítsák az Ukrajnából menekülő, kísérő nélküli és családjuktól elszakított gyermekek azonnali azonosítását és nyilvántartását, miután engedélyezték számukra a területükre való belépést.

Azon gyermekek számára, akik családjuk nélkül léptek át a határon, nevelőszülői elhelyezés vagy más közösségi alapú gondoskodás (az adott ország gyermekvédelmi rendszerén belül) tud védelmet nyújtani. Az örökbefogadás nem merülhet fel megoldásként a vészhelyzet alatt és közvetlenül utána sem. Ha a család egyesítése lehetetlennek bizonyul, vagy az a gyermek legfőbb érdekeivel ellentétes, mérlegelni kell az állandó és végleges megoldásokat, így például örökbefogadás lehetőségét is.

Annak érdekében, hogy minden gyermeket megóvjunk a kizsákmányolástól és a bántalmazástól, az államoknak biztonságos és gyermekbarát környezetet, teret kell kialakítani a családok számára közvetlenül a határátlépés után, és ezeket összekapcsolni az adott ország gyermekvédelmi rendszerével. A jelenlegi vészhelyzetben szükség van a gyermekvédelmi sürgősségi ellátás kapacitásának gyors bővítésére. Ez magában foglalja a gyermekvédelmi szakemberek számának gyors növelését, a gyermekekről gondoskodó szakemberek minőségi kiválasztására való törekvést és a képzésüket. Ki kell dolgozni azokat a mechanizmusokat, amik nemi alapú erőszak elleni védelem biztosítását, valamint a családok felkutatásával és újraegyesítésével kapcsolatos mechanizmusokat minél hatékonyabban szolgálják. Ez döntő fontosságú a kísérő nélküli és elszakított gyermekek számára, akiknek átmeneti gondoskodásra van szükségük, amíg az újraegyesítési erőfeszítések folyamatban vannak. Az UNICEF irányelvei szerint ilyen körülmények között támogatni kell a családszerű és közösségi alapú ellátást, az intézményi ellátást csak végső esetben és a lehető legrövidebb ideig lehet alkalmazni.

A környező országoknak a következő konkrét lépéseket kell megtenniük:

• szűrési folyamatok létrehozása és megerősítése a kísérő nélküli és családjuktól elszakított gyermekek határokon történő azonosítása érdekében, beleértve a több gyermeket szállító kisbuszok és autóbuszok azonnali átvizsgálását,
• biztonságos és gyermekbarát környezet, tér létrehozása és megerősítése a gyermekek számára a határátkelőhelyeken és más stratégiai helyszíneken, ahol a szociális munkások és gyermekpszichológusok azonnali támogatást tudnak nyújtani a gyermekeknek,
• a kialakított biztonságos és gyermekbarát terek összekapcsolása a nemzeti gyermekvédelmi rendszerekkel. Minél előbb bővíteni szükséges a gyermekvédelmi szolgáltatások kapacitásait, beleértve a befogadó családok számának növelését, a családfelkutatási és -egyesítési szolgáltatásokat is,
• gyermekvédelmi eljárásokat, protokollokat kell bevezetni az erőszak, a kizsákmányolás és a bántalmazás megelőzése érdekében,
• a gyermekvédelmi szakamberek képzése specifikus témákban, pl. háborúból való menekülés, vagy általában trauma témakörében.
• a segítők (akár a civil önkéntesek, akár a hivatalos szakemberek) megfelelő pszichés támogatása.

8. Mit tesz az UNICEF a lakóhelyüket elhagyni kényszerült gyermekek és családjaik védelme érdekében?

Az UNICEF éjjel-nappal azon dolgozik, hogy fokozza a gyermekekre irányuló életmentő tevékenységeit Ukrajnában és környékén egyaránt.

Ebbe beletartozik:

• létfontosságú humanitárius ellátás biztosítása a konfliktusok által sújtott területeken – beleértve az orvosi felszerelést, a sebészeti felszerelést, a szülésznői készleteket és az oxigénkoncentrátorokat –, valamint a biztonságos ivóvíz szállítása,
• mobil csapatok támogatása, akik elérik a gyermekeket pszicho-szociális ellátással, mentális egészségügyi támogatással és gyermekvédelmi szolgáltatásokkal,
• nemzeti és helyi partnerek támogatása Ukrajnában és a szomszédos országokban az UNHCR és más humanitárius szervezetekkel együtt,
• katasztrófaelhárítási erőfeszítések folytatása a COVID-19 járvány kezelése érdekében.

Készült az UNICEF „Guidance for protecting displaced and refugee children in and outside of Ukraine„ nevű dokumentumja alapján.