Hogy vannak gyermekeink igazából? – a hazai fiatalok lelkiállapotáról beszélgettünk öt különböző szakemberrel és egy kamasszal, akik napi szinten látják és tapasztalják a nehézségeket

A nemzetközi UNICEF jelentése szerint minden hetedik gyermek mentális betegségben szenved.

A felnövekvő generációk mentális egészségének megőrzésére, a gyerekek növekvő tömegét fenyegető mentális zavarok megelőzésére vonatkozó, az eddigieknél hatékonyabb össz-társadalmi lépésekkel nem lehet tovább várni.

Ezúton ajánljuk figyelmedbe az UNICEF Magyarország legújabb webináriumát, amely egy igazán őszinte beszélgetés arról, hogy mit tapasztalnak a gyerekekkel foglalkozó magyar szakemberek a mindennapi gyakorlatban és mik a legnagyobb nehézségek egy mai fiatal életében. Öt szakember és egy kamasz beszélget sokszor elérzékenyülve, megoldásokat keresve. Ha az érintett gyermekek családját és hozzátartozóit is tekintetbe vesszük, a mentális problémák életminőséget, munkateljesítményt és a személyes kilátásokat rontó következményei milliós hazai populációt érintenek. Ilyen arányú negatív kockázat egy egész társadalom jövőjét áshatja alá! A beszélgetés hat résztvevőjének személyes megélése, a magyar fiatalok hangját képviselő diák meghatóan őszinte véleménye cselekvésre sürget.

Az alábbiakban összefoglaltuk a beszélgetés hátterét, résztvevőit és a legfontosabb érintett témákat ízelítőnek:

2021 óta az UNICEF Magyarország a gyermekek és fiatalok mentális egészségének támogatását helyezi középpontba. A szervezet a Lélekemelő Program keretén belül az iskoláskorú gyermekek számára olyan óratematikát hozott létre, mely foglalkozik a gyermekek mentális egészségével, így a lelki egészség megőrzésének fontosságával, a pszichés jólléthez való joggal, a nehézségek korai felismerésével és egyes stresszlevezető technikák elsajátításával.

A júniusi webinariumon a gyermekek és fiatalok mentális egészségéről, valamint mentális egészségóra foglalkozásokról számoltak be a meghívott vendégek.

Szlankó Viola (UNICEF Magyarország gyermekvédelmi igazgatója, pszichológus)

– A nemzetközi UNICEF-jelentés szerint 7-ből 1 gyermek mentális betegségben szenved.

– Az öngyilkosság globálisan a negyedik vezető halálozási ok a 15-19 évesek körében, Kelet-Európában, Közép-Ázsiában, Észak-Amerikában és Nyugat-Európában pedig a második.

– Az OECD egészségügyi adatbázisa szerint 2022-ben az európai fiatalok mintegy 50%-a számolt be kielégítetlen mentálhigiénés ellátási szükségletről.

– 4-ből 1 gyermek olyan szülővel él, akinek valamilyen mentális zavara van.

Peer Krisztina (klinikai gyermek – és ifjúsági szakpszichológus)

A pszichológiai ellátórendszer rendszerszintű problémái:

– A magán- és az állami ellátórendszerben kevés a pszichológus, különösen a klinikai szakpszichológus és a pszichiáter. Emiatt olyan szakemberek látnak el klinikai eseteket, akiknek nem ez a kompetenciaterületük.

– A vizsgálati időpontokra hónapokat kell várni, így az azonnali beavatkozást igénylő, azaz a legsúlyosabb esetek többsége sokszor szakellátás nélkül marad.

– Korábban a magánszférából küldték a gyermekeket az állami ellátórendszerbe, most megfordult ez a gyakorlat.

A gyermekek mentális állapota jelentősen romlik:

– Eddig enyhébb tünetekkel (óvodai beszokás nehézségei, éjszakai bevizelés óvodáskorban) fordultak pszichológushoz a családok, most viszont egyenesen a gyermekpszichiátriáról jönnek a gyermekek, súlyosabb patológiával.

– Már a 9-10 éves gyermekek körében megjelennek a kényszerbetegségek, a kamaszoknál depresszív és szorongásos tünetek, szuicid gondolatok, alvás- és evészavar.

A szakpszichológus hangsúlyozta, hogy mindannyiunknak felelőssége az ezen való változtatás.

Spitzmüllerné László Gabriella (iskolapszichológus, önkéntes lelki egészségóra (LEÓ) tréner:

– Az általános iskolákban is növekszik az egyre nehezebb, traumatikus esetek száma.

– Lelki egészségóra bemutatása: a frontális és csoportfeladatokból álló interaktív óra 4 fő téma köré épül. A fő témák az érzések, gondolatok, szavak és tettek, valamint ezen dimenziók negatív irányból pozitív irányba állítása. A gyermekek az interaktív

feladatokon túl információt kapnak arról is, hogy kihez (személy, szakember, szervezet) fordulhatnak segítségért.

– A pszichológus az óra egyik fő üzenetét is hangsúlyozta: a fiatalok bátran vállalják fel a negatív érzéseiket és merjenek beszélni róla!

– Emellett kiemelte a mentális egészséggel kapcsolatos gondolkodás és párbeszéd kiemelkedő szerepét és a szülők részvételének fontosságát is.

Táler Orsolya (Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány ügyvezető igazgatója):

– Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány bemutatása: az alapítvány online segítségkérő konzultációs felületet működtet, melynek köszönhetően telefonon, chat szobán és e-mailen keresztül tudnak segítséget kérni a fiatalok.

– Korábban szerelmi és párkapcsolati problémák álltak a megkeresések fókuszában, mára a mentális egészség általánosságban romló állapota (és az ebből következő szorongás, stressz, magány, önsértés, szuicid gondolatok) miatt kérnek segítséget a fiatalok.

– Pozitív megküzdési stratégiák: a gyermekekkel foglalkozó szakemberek (pedagógus, pszichológus, iskolai szociális segítő) számára olyan módszertani anyagot dolgozott ki az alapítvány a nemzetközi UNICEF-fel, mely pozitív megküzdési stratégiával segíti a gyermeket és fiatalokat. A segítségnyújtásra szükség van, hiszen a pedagógusok elmondása szerint egyre több a depresszív, szorongó, önsértő gyermek, ők pedig eszköztelenek ebben a helyzetben.

Galambos Anna (UNICEF Magyarország fiatal nagykövete):

– A kamaszok túlterheltek, szoronganak, jellemző rájuk az alváshiány, a depresszív gondolatok és az elveszettség érzése.

– Terheli őket a hazai elavult oktatási rendszer, a megfelelési kényszer, a klímaszorongás, az ukrajnai háborús helyzet.

– A diákokat meghökkentően negatív módon érinti a státusztörvény: a felmondások, tanárcserék miatt a legkiválóbb, sokszor családi mintákat nyújtó pedagógusok tűnnek el a gyermekek életéből.

– Nagy a szakadék a szülők és a fiatalok között a generációs különbséget illetően. Nagyon sok fiatal emiatt nem tudja, hogy kihez forduljon segítségért.

– A kortársak és a barátok is nehezen beszélnek a mentális problémáikról annak tabu jellege miatt, ezért nehezen mernek segítséget kérni.

– Rossz megküzdési stratégiákkal rendelkeznek a fiatalok, ami az önsértés, valamint a szerhasználat bizonyos formáiban csúcsosodik ki.

Csákány Ágnes (pedagógus és önkéntes lelki egészségóra (LEÓ) tréner):

– A gyermekeken a túlterheltség és a kiégés jelei láthatók. Nagyon nagy rajtuk a szülői nyomás, jellemzőek a túl magas szülői elvárások.

– A LEÓ foglalkozások valamelyest segíteni tudnak ezen a helyzeten, de rendszerszintű átalakításokra lenne szükség.

– A társadalmunkat jellemző, lelki problémákat stigmatizáló jelenség is nehezíti a mentális jóllét javulását.

– A pedagógusok eszköztelenek, tanácstalanok, tehetetlenek, amit a gyermekek pánikrohamai, vagy az idősödő pedagógustársadalom és a fiatalok közötti kulturális kódjelek össze nem érése még tovább fokoz.

– Fontos lenne, hogy az iskola az érzelmi intelligencia fejlesztésének terepe is legyen.

Szlankó Viola (UNICEF Magyarország gyermekvédelmi igazgatója, pszichológus)

– Nem a gyerekek feladata és felelőssége, hogy saját magukon segítsenek.

– Azokat az objektív, nehéz körülményeket kell feltérképezni és megoldani, amiktől a gyerekek rossz mentális állapotba kerülnek.

– Az UNICEF Magyarország 2021-ben benyújtotta mentális akcióterv javaslatát a kormánynak. A javaslatcsomag legfontosabb elemei:

• a közoktatásba bevezetett lelki egészségórák,
• nagyobb társadalmi kampányok a mentális egészség fontosságáról a tabusítás elkerülése végett,
• a gyermekekkel foglalkozó szakemberek korszerű továbbképzése a mentális egészséggel kapcsolatos ismeretek tekintetében.
• iskolapszichológusok számának növelésére
• a szakemberek mentális egészségének védelme