Becslések szerint világszerte 200 millió lány és nő esik át a női nemiszerv megcsonkításának (továbbiakban FGM, azaz female genital mutilation) valamilyen formáján – sokan 15 éves koruk előtt. Annak ellenére, hogy emberi jogok elleni bűntettként ismerik el nemzetközi szinten, az FGM különböző okok miatt továbbra is létezik. Függetlenül attól, hogy hol és milyen módon hajtják végre, a nemiszervek megcsonkítása rendkívüli testi és lelki károkat okoz.

Mi az női nemiszerv-csonkítás?

A női nemiszerv-csonkítás, másnéven női körülmetélés minden olyan eljárás, amely a női külső nemiszervek részleges vagy teljes eltávolításával, vagy a női nemiszervek egyéb, nem orvosi okokból történő sérülésével jár. Leggyakrabban fiatal lányokon végzik el, csecsemőkor és 15 éves kor között. A női körülmetélés minden formája a lányok és nők alapvető emberi jogainak megsértése, magában foglalva az egészséghez, a biztonsághoz és a méltósághoz való jogukat.

Milyen kockázatot jelent az FGM ?

Az FGM-nek nincsenek egészségügyi előnyei, viszont súlyos, hosszú távú szövődményekhez, vagy akár halálhoz is vezethet. A közvetlen egészségügyi kockázatok közé tartozik a vérzés, a sokk, a fertőzések, a HIV-fertőzés, vizelet-visszatartási problémák, valamint a súlyos fájdalom.

A pszichológiai hatások a kislányok gondviselőikbe vetett bizalmának elvesztésétől kezdve a hosszú távú szorongásig és depresszióig terjedhetnek.

Azok a nők, akiken kislányként végrehajtották a nemiszerv-csonkítást, nagyobb valószínűséggel szenvednek majd meddőségtől, vagy érik őket szülés közbeni szövődmények, beleértve a szülés utáni hematómát, a halvaszületést, valamint a bölcsőhalált.

Miért gyakorolják még mindig a csonkítást?

A gyakorlat fennmaradásához számos tényező járul hozzá. A nemiszervek megcsonkítása azonban leginkább olyan társadalmakban fordul elő, ahol a nemek közötti egyenlőtlenség mélyen gyökerezik. 

Egyes társadalmak a nemi erőszakot a felnőtté válás rítusának tekintik. Mások arra használják, hogy elnyomják a lányok szexualitását, vagy biztosítsák tisztaságukat. Az iszlám vagy a kereszténység nem támogatja a csonkítást, azonban vallási szövegeket gyakran használnak fel annak igazolására.

Ahol a legelterjedtebb a csonkítás, ott a közösségek a házasság vagy az öröklés előfeltételének is tekinthetik. Ez megnehezíti a szülők számára, hogy felhagyjanak a gyakorlattal. Azok a családok, akik ennek ellenére lemondanak róla, kiközösítéssel néznek szembe, lányaikat pedig alkalmatlannak találhatják a házasságra.

Hogyan sérti az emberi jogokat az FGM?

Függetlenül a csonkítás végrehajtásának módjától, az egyetemes emberi jogok alapelveinek megsértését jelenti.

Sérti az egyenlőség és a nemi egyenlőség elvét. Sérti a kínzástól és a kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító bánásmódtól való mentesség jogát. Sérti az elérhető legmagasabb szintű egészséghez való jogot, a testi épséghez való jogot, valamint a gyermekek jogait. A legrosszabb esetekben még az élethez való jogot is sérti.

Mennyire elterjedt a csonkítás?

Bár nem ismert a világszerte a csonkításon átesett lányok és nők pontos száma, három kontinens 31 országából legalább 200 millióan estek már áldozatul a gyakorlatnak.

Az UNFPA (ENSZ Népesedési Alap) becslése szerint évente több mint 4 millió kislányt fenyeget a csonkítás veszélye. A COVID-19-hez kapcsolódó iskolabezárások és a lányokat a gyakorlattól védő programok megszakadása miatt 2021-ben további 2 millió esetet jósoltak a következő évtizedre.

A nemzetközi erőfeszítések felgyorsították az FGM felszámolása érdekében tett előrelépést. Ma már egyharmadával kisebb a valószínűsége annak, hogy egy lányt alávetnek az eljárásnak, mint 30 évvel ezelőtt. A népességnövekedés mellett mégis jelentős kihívást jelent ezen eredmények fenntartása. 2030-ra a világon majdnem minden harmadik lány abban a 31 országban fog születni, ahol az FGM a legelterjedtebb, ami 68 millió lányt tesz ki veszélynek.

Ha nem növeljük jelentősen a globális erőfeszítéseket, akkor a csonkításon átesett kislányok és nők száma 2030-ban magasabb lesz, mint ma.

Hol a leggyakoribb a csonkítás?

Bár a nemiszervek megcsonkítása visszaszorulóban van a legtöbb olyan országban, ahol gyakran előfordul, a gyakorlat felszámolásában elért haladás egyenetlen. Egyes országokban a csonkítás ma is ugyanolyan gyakori, mint három évtizeddel ezelőtt. Guineában és Szomáliában a 15-49 éves nők és kislányok több mint 90 százaléka esett át a nemiszerv-csonkítás valamilyen formáján.

Mit jelent a csonkítás medikalizációja?

Aggasztó tendencia egyes országokban az FGM medikalizációja, amelynek során a beavatkozást egészségügyi szolgáltató végzi el. Körülbelül minden negyedik FGM-túlélő – világszerte mintegy 52 millió nő és kislány – egészségügyi személyzet keze által szenvedett el nemiszerv-csonkítást.

A medikalizáció nemcsak az orvosi etikát sérti, hanem azt is kockáztatja, hogy legitimálja a gyakorlatot, és azt a benyomást kelti, hogy nincsenek következményei. Függetlenül attól, hogy ki és hol hajtja végre, a csonkítás soha nem biztonságos. Az FGM minden formája eltávolítja és károsítja az egészséges szöveteket, és beavatkozik a lányok testének biológiai folyamataiba.

Hogyan változik az emberek hozzáállása?

A lányok és a nők hozzáállása a csonkításhoz nagyon eltérő az olyan országokban, ahol ez bevett gyakorlat, de az ellenállás folyamatosan erősödik. A reprezentatív adatokkal rendelkező afrikai és közel-keleti országok többségében a lányok és nők nagy része – 10-ből nagyjából 7 – úgy véli, hogy a gyakorlatot meg kellene szüntetni. Ez az arány körülbelül kétszerese a két évtizeddel ezelőttinek.

Az UNICEF nemrégiben készült kutatásának eredményei azt is mutatják, hogy sok fiú és férfi ellenzi a csonkítást. Etiópiában például – egy olyan országban, ahol a világon az egyik legmagasabb a csonkítás előfordulása – a férfiak 87%-a ellenzi a gyakorlatot.

Magfira Kemsur és Mekiya Mude legjobb barátok. Amikor Magfira megtudta, hogy Mekiyát csonkításnak akarják alávetni, azonnal értesítette a hatóságokat, akik megakadályozták ezt. Mekiya azt mondja, hogy a legjobb barátja a megmentője.

Mit tesz az UNICEF?

A csonkítás megszüntetése olyan összehangolt erőfeszítéseket igényel, amelyekbe egész közösségeket – fiatalokat, szülőket, vallási vezetőket, társadalmi szervezeteket, aktivistákat, egészségügyi dolgozókat, oktatókat, valamint politikai döntéshozókat – vonnak be. A csonkítás megszüntetésének egyik leghatékonyabb módja a kollektív elhagyás, amikor egy egész közösség dönt úgy, hogy véget vet a gyakorlatnak. Ez biztosítja, hogy egyetlen család vagy lány se kerüljön hátrányos helyzetbe azért, mert nem vesz részt a csonkításban.

Az UNICEF és az ENSZ Népesedési Alapja (UNFPA) közösen vezeti a világ legnagyobb, a csonkítás megszüntetésére irányuló programját. A 2008-ban indított program a közösségekkel együttműködve igyekszik felhívni a figyelmet a csonkítás által okozott károkra, és a társadalmi normákat a kollektív elhagyás irányába elmozdítani. Az UNICEF emellett nemzeti és regionális szinten is együttműködik a kormányokkal, hogy támogassa az FGM megszüntetésére és betiltására összpontosító irányelvek kidolgozását.

A csonkítás veszélyének kitett lányok, valamint a csonkítást túlélők számára az UNICEF orvosi és pszichológiai ellátást biztosít, valamint támogatja az ilyen kezelést nyújtó egészségügyi dolgozókat.

Mit értünk el eddig?

Az UNFPA és az UNICEF közös programjának létrehozása óta 13 ország fogadott el helyi jogszabályokat a női nemiszerv-csonkítás betiltására. A program emellett több mint 6 millió lánynak és nőnek biztosított csonkítással kapcsolatos megelőzési, védelmi és kezelési ellátást. Mára 15 ország közösségeiben, mintegy 45 millió ember tett nyilvános nyilatkozatot arról, hogy felhagy a gyakorlattal.