Az UNICEF Magyarország állásfoglalása a köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvénytervezettel összefüggésben, különösen az óvodai-, és iskolapszichológusi ellátással kapcsolatban

• A köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvénytervezet értelmében kivezetésre kerülne a hatályos nemzeti köznevelésről szóló törvényből az óvoda- és az iskolapszichológusi ellátás megszervezésének kötelező jellege, valamint az irányszámok megjelölése a státusz kialakításakor. Ezen módosítási javaslat felveti azt az aggodalmat, hogy a jövőben csökkentésre kerülne az óvoda-, és iskolapszichológusok száma. Az UNICEF Magyarország álláspontja szerint éppen a szakemberek számának növelése lenne indokolt, a következőkben felsorakoztatott nemzetközi és hazai kutatási adatok valamint szakmai ajánlások alapján.

• Az UNICEF Magyarország 2021-től kiemelt figyelmet fordít a gyermekek és fiatalok mentális egészségének támogatására hazai programjai és kampányai során. Egészségügyi kimutatásokból tudható, hogy már a koronavírus-járvány előtt is a magyar fiatalok közel egynegyede küszködött mentális problémákkal: ellátásuk és segítésük azonban jelenleg is erősen korlátozott a szakemberhiány miatt. Az UNICEF nemzetközi szinten is vizsgálta a gyermekek, fiatalok mentális egészségének a helyzetét. A nemzetközi kutatás[1] szerint 7-ből 1 serdülő mentális betegségben szenved. Az öngyilkosság globálisan a negyedik vezető halálozási ok a 15-19 évesek körében, Kelet-Európában, Közép-Ázsiában, Észak-Amerikában és Nyugat-Európában pedig a második.

• A szervezet reprezentatív hazai kutatása[2] alapján a COVID időszak alatt a szülők több mint fele (54%) egyértelmű és jelentős romlást érzékelt gyermeke mentális állapotában. A Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátria Kórház és Szakambulancián kezelt esetek magas száma és a rendellenességek súlyosbodó tendenciája szintén azt mutatja, hogy nagyon rossz mentális állapotban vannak a gyermekek, fiatalok itthon. A Vadaskert szakemberei szerint[3] a világjárvány alatt a szorongásos és depressziós esetek száma az ötszörösére nőtt, a sürgősségi esetszám pedig 40%-kal emelkedett.

• Bár a koronavírus helyzet mérséklődött, a gyermekeknek, fiataloknak újabb problémákkal kell szembenézniük: a szomszédban háború dúl, a globális nehézségek itthon is gazdasági nehézségeket okoznak (infláció, egzisztenciális bizonytalanság). Mindez nagymértékben fokozza a gyermekek és az őket körülvevő felnőttek stressz szintjét.

• A diagnosztizált mentális zavarok mintegy 40 százaléka szorongáshoz és depresszióhoz köthető globálisan, Európában az arány 55%-os. Az OECD egészségügyi adatbázisa szerint 2022-ben az európai fiatalok mintegy 50%-a számolt be kielégítetlen mentálhigiénés ellátási szükségletről.[4]

• Hazánkban az Országos Epidemiológiai Központ korábbi kutatása [5] szerint a gyermekek és serdülők egyötöde már évekkel ezelőtt szenvedett valamilyen érzelmi vagy magatartászavartól. Azt is fontos kiemelni, hogy az UNICEF Magyarország már hivatkozott reprezentatív felmérése és több nemzetközi kutatás is összefüggést igazolt a mentális kockázatoknak való nagyobb kitettség és az alacsonyabb jövedelemszint, illetve a „háztartás osztályhelyzete”, vagyis például a szülők iskolázottsága között. Becslések szerint globális szinten az alacsony szocioökonómiai státuszú családok gyermekeinél kétszer vagy akár háromszor nagyobb a különböző mentális betegségek megjelenéseinek aránya.[6]

• Az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény 24. cikke értelmében minden gyermeknek joga van az egészséghez és az egészségügyi szolgáltatásokhoz, amely magába foglalja a mentális egészséghez való jogot is. Álláspontunk szerint a pszichológusok számának csökkenése mind az óvodákban mind az iskolákban ellentétes az ENSZ Gyermekjogi Egyezményében rögzített jogokkal és hosszútávon súlyosan veszélyeztetné a gyermekek, fiatalok mentális egészséghez való jogát.

• Emlékeztetni kívánunk továbbá az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának Magyarország 6. időszakos jelentésére vonatkozó záró észrevételeire, melyek között ajánlásként szerepel, hogy a részes állam:         – Invesztáljon a mentális problémák mögöttes okainak feltárása, kezelése, illetve a pszichológiai tanácsadáshoz való megfelelő hozzáférés biztosításának növelésébe. – Növelje az online formában elérhető mentális egészségügyi szolgáltatásokat, míg a személyes formában történő mentális ellátást tegye gyermekbaráttá és gyermekek számára elérhetővé az egész országban, beleértve a tizennegyedik életévüket be nem töltött gyermekeket is.

• Szintén említést érdemel az Alapvető jogok biztosa az AJB-1378/2014. számú ügyének jelentése, melyben hangsúlyozza, hogy az Alaptörvény alapján a gyermek alapvető joga a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelem és gondoskodás. E védelemre és gondoskodásra a gyermek mindenkivel szemben igényt tarthat. A védelemhez és gondoskodáshoz való jog az állam kötelességét alapozza meg a gyermek személyiségfejlődésének intézményes védelmére. A gyermek életkorából adódó hátrányokat az állam oldaláról az az intézményvédelmi kötelezettség egyenlíti ki, hogy  aktívan kell cselekednie a gyermekek alapvető jogainak előmozdítása, érvényesülése és védelme érdekében. Az ombudsman álláspontja szerint már a szakemberek 500 fős tanulói létszámhoz való kötése sem volt képes biztosítani valamennyi gyermek számára a szolgáltatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférés lehetőségét.    

Álláspontunk szerint jelen időszakban a hangsúlyt a gyermekek és a fiatalok mentális egészségének a megerősítésére szükséges helyezni, amely folyamatban kiemelt szerepet játszanak az óvoda-, és iskolapszichológusok. Az UNICEF Magyarország már 2021-ben eljuttatta a Kormányhoz a mentálhigiénés javaslatait. Ezek között kiemelten szerepelt az is,  hogy a Kormány növelje meg az iskolapszichológusok számát az intézményekben.

A teljes javaslatcsomag itt olvasható:

https://unicef.hu/wp-content/uploads/2021/09/unicef_magyarorszag_covid-19_mentalhigienes_javaslat.pdf

Forrás:

[1] https://www.unicef.org/reports/state-worlds-children-2021

^[2] Kutatási eredmény: a magyar szülők fele szerint romlott a gyerekek mentális egészsége a járvány alatt – UNICEF

^[3]Tovább romlik a magyar gyermekek mentális állapota | EgészségKalauz (egeszsegkalauz.hu)

^[4]https://www.oecd-ilibrary.org/docserver/0043b976-en.pdf?expires=1679402863&id=id&accname=guest&checksum=EB6BE4BBFFB6D7034355888FF3B5105E

^[5]https://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0009/74763/Hbsc_Forum_2007_Hungary.pdf

[6] Reiss, F. (2013). Socioeconomic inequalities and mental health problems in children and adolescents: a systematic review. Social science & medicine, 90, 24-31.