A diákok egyre súlyosabb mentális kihívásokkal küzdenek, az iskolapszichológusok azonban kevesen vannak, túlterheltek, nehéz munkakörülmények között dolgoznak és sokan a pályaelhagyást fontolgatják – figyelmeztet az UNICEF Magyarország friss kutatása

Országos felmérés készült az óvoda- és iskolapszichológusok helyzetéről, a gyermekpszichológiai ellátórendszer állapotáról az UNICEF Magyarország megbízásából. Az aggasztó eredményeket egy panelbeszélgetés keretében tették közzé, amelyen részt vett Nagy-Vargha Zsófia, Fiatalokért Felelős Helyettes Államtitkár, Dr. Beneda Attila, Családügyekért Felelős Helyettes Államtitkár és Dr. Hirsch Anikó a Bethesda Gyermekkórház mentálhigiénés osztályának vezetője is.

A szervezet felkérésére Dr. Borbáth Katalin pedagógiai szakpszichológus, egyetemi adjunktus (ELTE PPK – Pannon Egyetem) az Országos Iskolapszichológiai Módszertani Bázissal (OIMB) együttműködésben országos kutatást indított a jelenlegi magyarországi óvoda-iskolapszichológiai hálózat működésének mennyiségi és minőségi felmérése érdekében. A kutatást azok az előzetes adatok indokolták, amelyek szerint világszinten hétből több mint egy, 10 és 19 év közötti fiatal él diagnosztizálható mentális zavarral – Magyarországon pedig még ennél is rosszabb az arány, egy 2022-es kutatás alapján ötből egy gyereket érint a probléma.  Sokkoló, hogy Európában az öngyilkosság a második vezető halálozási ok a 15-19 évesek körében és a fiatalkori öngyilkosságok több mint 90%-ának a hátterében kezeletlen pszichiátriai betegség áll.  A kutatás eredményei rávilágítanak a pszichológiai ellátórendszer működési problémáira, amit megnehezít az is, hogy a gyerekek egyre többen és egyre súlyosabb problémákkal fordulnak pszichológushoz az iskolákban és óvodákban.

MEGNÉZEM A TELJES KUTATÁST

A szakemberek 92 %-ához fordulnak szorongásos zavarokkal, 83%-ához magatartászavarokkal, 82%-ához a családi harmónia megbomlása következtében megjelenő tünetekkel, 77-79%-ához tanulási- és figyelemzavarral, 76%-ához beilleszkedési problémákkal és kortárs bántalmazással. Ezeken felül gyakran keresik fel az intézményi pszichológust depressziót jelző panaszokkal (61%), önsértéssel (51%), evészavarral (39%) és családon belüli erőszakkal (38%).

Az intézményi pszichológusok munkája kulcsfontosságú; ők a „kapu őrei”, vagyis ők az első állomás a pszichológiai ellátórendszerben, ők találkoznak először a gyerekekkel, nekik van esélyük és lehetőségük a problémák azonosítására és szükség esetén a megfelelő szakellátás ajánlására.

A kutatás eredményei azonban a romló mentális egészség mellett alapvető rendszerproblémákat is jeleznek, mint például a szakemberhiány, túlterheltség, nem tiszta kompetenciahatárok és a nehézkes együttműködés a szakemberek között. Ezt kifejezetten alátámasztja, hogy az eredmények alapján az intézménypszichológusok munkájának jelentős részét az intervenciós tevékenység, azaz a „tűzoltás” teszi ki. A válaszadók csupán 3,6%-a mondta azt, hogy tud kellőképpen foglalkozni a megelőzéssel a munkája során.

Korlátozott lehetőségek

A hétköznapi gyakorlatban felmerülő problémák közé tartozik az eszköz- és szobahiány, valamint az, hogy egy intézménypszichológusra több intézmény ellátása hárul (a szakemberek 51,5%-a egynél több helyen dolgozik). Ennek oka az is, hogy a jogszabályok alapján 500 gyermekenként egy félállásban foglalkoztatott óvoda- vagy iskolapszichológus alkalmazandó.

Ezeken túl a pedagógiai szakszolgálatok és a pszichiátriák túlterheltsége miatt nehézkes a más típusú ellátást igénylő – súlyos, komplex – esetek megfelelő helyre irányítása.

Rendszerszintű változásra van szükség

A kutatás eredményei alapján az UNICEF Magyarország a megfelelő működés érdekében a rendszer támogatását és a létszám növelését javasolja. A rendszer támogatásához szükség lenne a nélkülözhetetlen eszközök, tárgyi feltételek biztosítására, valamint olyan ingyenes – a folyamatos szakmai fejlődést biztosító – képzésekre, amik hozzájárulnak a mindennapi hatékony munkavégzéshez.

Az eredményekből jól látszik, hogy a magas fluktuáció is rendszerszintű probléma. Az alacsony fizetés, a nagy mentális terhelés, az intézményi izoláció és a megbecsülés hiánya miatt a válaszadók közel fele (48,9 %) két éven belül pályamódosítást tervez. Mivel jelenleg a szakemberek gyakran szembesülnek azzal, hogy a pszichológiai szakellátórendszer és a pszichiátriák túlterheltsége miatt nincs hova irányítaniuk a segítségre szoruló gyermekeket, elengedhetetlen lenne egy átfogó kapacitásfelmérés és – ha szükséges – a rendszer bővítése.

Az UNICEF Magyarország szakemberei szerint a gyermekek körében egyre súlyosbodó mentális problémák miatt kulcsfontosságú lenne, hogy az állam országos vizsgálattal tárja fel a mentális problémák legfőbb kiváltó okait és azok hátterét. Az így összegyűjtött adatok alapján lehetőség nyílna egy átfogó akcióterv kidolgozására, amely célzott beavatkozásokat tartalmazhatna a gyermekek mentális egészségének javítása érdekében.

ELOLVASOM AZ ÓIP Kutatási Beszámolót